Még is csak szép na ez
azt hiszem erre mondjátok ti egy páran, akik jobban ismertek, hogy milyen könnyen tudom befolyásolni a kedvem:)
most példul kicsattanok boldogságomban, pedig nem történt semmi extra!
délelőtt igazán mélypont volt, az egyszer biztos...
ez, hogy még a pin kódom se találtam, ez aztán végképp betette nálam az ajtót!
dehát istenem, hamarabb fizetnék természetben, mint bankkártyával !!!
(na jó, mégsem, de azt hiszem ez eléggé kifejező arra, hogy milyen távol állunk egymástól a bankkártyámmal immáron 7éve!)
a Bankos hölgyike tünemény volt, azt hiszem jó taktikát is választottam;)
történetesen úgy viselkedtem, mint aki hót hülye a bankszakmához, s úgy egyáltalán mindenhez...
a nő örült, hogy hálás ügyféllel van dolga, én meg mégúgy, hogy nem kellett még egyszer sorba állnom!
ezt levezendő betértem a Terranova boltba, hogy az ünnepeim alatt felhalmozott pénzösszeg egy részének a seggére verjek...
vicces volt, mert pontosan 7db egyszínű felsőt vittem be a fülkébe, csak más-más fazonokban...
mikor jöttem ki, az egyik vásárló letámadott, hogy hol találja ezt, meg azt, meg van-e nagyobb méretben...
először nem értettem mi van, aztán rájöttem, hogy a sok vállfa, meg egyszínű felső láttán azt hitte, hogy polcrendezgető vagyok:))
végül 4db felsővel lettem gazdagabb (mind egy színben), ami elkerülhetetlen vétel volt:)
már indultam volna haza, amikor úgy gondoltam, beugrom Flow-hoz a boltjába...
nem számítottam semmire, de bazzzz, ami ott van, az egy magamfajta nőnek vesztőhely...
bizsuk (most így írom:), de olyanok, amik nincsenek minden második nőn...
az ember alig tud betelni velük, az egyszer biztos!
én is csak nézelődtem, csak nézelődtem, próbálgattam, ámultam...
Flow drága volt olyan aranyos, hogy nekem ajándékozott egy kék pillangós szettet (nyakék + fülbevaló)
ezúton is köszönöm, azóta is abban tetszelgek!!!
szuper, van már pillangóm is, meg hernyóm is:)))
a nap további részét illetően kilátásban van még egy Szigetkör (már ha a kolléga nem odázza el:),
de előtte még sétálok Z-vel egy nagyot, mert megint válság van ura és Ő közte...
legyen szép napotok
Szülinapos
"Ez a nap más mint a többi, s én örülök nagyon, mert ma van reggeltől estig a születésnapod"
Elmondhatom, hogy az immár 22-re növekedett éveim alatt még soha nem használtam ki ennyire ezt a pillanatot, s soha nem tudtam megragadni, mint idén...
mindig tudatosult bennem, hogy ok, ma van a szülinapom, de jó, s akkor mi van...
s most vén kecske koromra (hééé én nem kecske vagyok, hanem kutya:))) igazán tudok örülni!
"Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán...Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám!"
mennyire igaz rám ez az egy mondat..
nagyon nagyon boldog szülinapom van pontosan éjféltől, s az is lesz egészen éjfélig...
soha nem ünnepelt igazán senki úgy, ahogy én másokat szoktam, de ez idén megtört!!!
rengeteg sms, hívás (exfőnök lánya is ma született :)))))--- most legalább látja, hogy mi lesz belőle!!!), e-cardok, meg a személyes köszöntések...
amióta kiugrottam az ágyból, csak mosolygok, mosolygok, mosolygok:)))
azért mesélek egy picit, hogy hogyan is indult a tegnapi napom!
vettem magamnak két nasztrót a promodban, ami meghökkentő volt számomra, mert kiderült, hogy a méretem 36-os:)))
ezen felbuzdulva megvettem a kis kék pipellőt is...
hazaérve úgy gondoltam, hogy van nékem egy Banyám, aki felajánlotta előzőleg a partyt, én pedig orvul elutasítottam, s most itt a lehetőség, hogy helyretegyem e baklövésem:)
10kor már együtt pezsgőztünk, s a megszokott hévvel csacsogtunk:))
jótékonykodtunk is, ami majdhogynem könnyeket csalt az arcunkra, de jó érzés volt, hogy legalább egy apró dolgot mi is tehettünk...
szokásos helyre le, s buli ezerrel...
Drága Banya odalépett a Dj pulthoz, s nem volt nekem rest kérni az aktuális lieblingemet...
s igen, a Dj bemondta a zene mellé azt is, hogy van itt egy lány, aki ma töltötte be a 22. születésnapját...
nagyon nagyon jól esett, s imádlak, szeretlek, meg minden...
nekem ilyet még azelőtt soha senki...
ráadásul a srác, amikor később újra felrakta a számot, megint megjegyezte ezt az apró információt:)
ezen nem csodálkozom, hiszen megint turista látványosság voltunk...
táncoltunk, s néha mérgelődtünk, de összességében azt mondhatom, iszonyat jó partym volt:))))
köszi Neked
reggel keltem, s láttam, hogy sms-ek, meg hívások garmadája vár rám...
azt hiszem ilyenkor mutatkozik meg igazán, hogy ki szeret...
hogy kinek vagy az első gondolata!
megdöbbentő, megnyugtató, lelket adó..köszönöm...
nos, felrakom ide Z.-től kaptt e-cardomat, amin akkorát nevettem...
hiába ismer engem, s tudja, hogy milyen infantilis vagyok:)
kérhetek itt is valamit, ha már így együtt vagyunk?
látom, hogy azért egy páran olvasnak névtelenül...
legalább ma írjatok egy boldog szülinapot Ti, akik letöltitek...
tudom nevetséges vagyok, meg gyerekes, meg miegymás,
de ma csak egyszerűen BOLDOG, s mosolygós:)
írta: Tisss Címkék: boldog, munka, party, születésnap, vásárlás
Kivirult
hoooooooooooooooooooh
levegő ki, arcra mosoly...
ledobtam láncaim, független vagyok, szabad, balblalblabla
szóval a lényeg az, hogy főnöknek is elmondtam!
persze tudtam jól, hogy ő lényegében örülni fog ennek az egésznek, de azért mégis az egyik szemem sír, a másik meg nevet!
megszerettem őket, nem is kicsit...ráadásul kirúgták a bérszámfejtő nőcit, akivel gondjaink voltak, így most a légkör még jobb lesz, de....
már nincs visszaút, s nem is akarom!
talán hiú ábránd, hogy megmarad velük a jó kapcsolatom, de én igyekezni fogok...
meg is beszéltük, hogy ha kollegina visszajön amcsiból, elmegyünk sörözni, mert cégen belül szülinapok, névnapok voltak...
hát igen!
persze még megyek hozzájuk, mert fizu, meg nálam van ez-az, de, de, de akkor is vége!
ezzel együtt most viszont végre tudom értékelni az új lehetőséget, helyzetet...
kivirultam tényleg, mert egy gonddal kevesebb, s végre tabula rasa van, nem kell titkolóznom!
ennek örömére, elhatároztam, hogy vásárolgatok ma is...
veszek még egy nadrágot, mert abból úgy is kevés van,
meg még egy cipőt:)
amilyen most van fehérben, csak harsány kékben!
beleszerettem a fazonjába, s megálmodtam magam a kis tesójában...
mondom én, hogy notóriusan ragaszkodom bizonyos formákhoz!!!!:))))
most vettem észre, hogy nem számoltam be a hétvégéről...
így meg már utólag, háááát, azért lehet, hogy leírom az utókornak, meg magamnak is:)
Dés írt susmust, holnap ötre jön...alig várom már...
nekem ő olyan, mint egy pszichológus,sõõõõt.
nem szorulok rá (már pszichológusra), de tudom, ha vele beszélgetek, akkor mindig átértékelek mindent, s új dolgokra ébredek rá saját magammal kapcsolatban is, meg a környezetemet tekintve is!
holnap este lesz valami féle banzáj, persze bő italozással megspékelve!
nagyon nagyon szeretném, ha ott lehetne még valaki (igen Te, jól gondolod:))
de a zsúroknak mindig megvan az a sajátossága, hogy figyelned kell arra, kiket eresztesz össze...
szívem szerint azt mondanám, hogy szarok bele, de nem akarok bántódást, meg szájhúzogatást
(így is necces lesz Élit, meg Dést összeereszteni, holott nincsenek titkok, de két külön kategória...)
így csak reménykedem, hogy rövidesen ismét aktuális lesz majd egy buli, ahol lesz indokunk az újabb mulatozásra;) /több is, ha jól számolok:)/
Első kör
goáááááááááááá
itt vagyok, s ragyogok:)
szó szerint...
hol is kezdjem? tudom, az elején, de mégis...
nos, ritkán mondom azt, hogy Tisss bazzz, jó voltál, büszke vagyok Rád, de ma muszáj így jellemeznem a megmozdulásom:)
reggel időben felkeltem, a szemeim körül a karikákat gondosan eltüntettem, kávéztam, fürödtem, öltözködtem...
teljes harmóniában voltam magammal (vagyok is!!!), így nem izgultam, nem féltem!
elindulásom előtt még egy utsó cigi, fogmosás, aztán előttem a vízözön...
elég hamar odaértem, de persze nem mentem be...
nagy szabály: nem illik sokkal korábban érkezni egy állásinterjúra (később meg egyenesen tarackság, de gondolom ezt mindenki tudja!!!), így sétálgattam egy keveset az épület körül...
amint megérkeztem, azonnal a főnökhöz vezettek...
a nő két fejjel volt csak alacsonyabb nálam, ami engem feszélyezett volna, ha nem mosolyog olyan kedvesen!
sok ember presztízskérdést csinál a magasságából!
nem vagyok magas (173cm), mégis ezen a helyen óriásnak éreztem magam!
leültünk, s elindult a beszélgetés!
apám, nagyon komoly volt...
életem első állásinterjúja volt, de meg vagyok magammal elégedve!!!
a feltett kérdésekre bő mondatokban, választékosan feleltem...
a kérdések persze munkához kapcsolódóak voltak, amiket azonnal felismertem, sőt előre tudtam, így könnyedén adtam meg a megfelelő, nem benyalós választ.
a nő csak mosolygott, mosolygott, bólogatott, néha még elismerően is nézett!
végig kommunikatív voltam, érdeklődő, de nem túl tolakodó, tukmáló!
nem fektettem nagy hangsúlyt az erősségeim bemutatására, de nem voltam rest hiányosságaim ismertetésére!!!
kérdések jöttek, mentek, az idõ pedig elrepült!
szó esett a fizetésről, lehetséges pozíciómról, feladatkörömről...
Tisss figyelme pedig lankadatlanul a témánál volt!
jó kérdéseket tett fel a nő nagyon, vagy csak én tudtam jól válaszolni?
rengetegszer mondta, hogy huhhhh, ez jó válasz volt, mert ...
a végén eljutottunk odáig, hogy jövőhéten keddre visszarendeltek...
akkor lesz ott Herr Director, akivel majd németül fogok kommunikálni!!!
ennek megfelelően fel kell készülnöm német nyelvből, önéletrajzot kell írnom, tehát van feladatom.
zárásként a nõ felhívta figyelmemet arra, hogy nagyon tetszett neki a kísérőlevelem...
eleresztettem a fülem mellett ezt a bókot, de õ csak nem szállt le a témáról...
azt mondta, hogy ha egyedül írtam (naná hogy egyedül...egy szál tangában írtam vizes hajjal öt perc alatt:)), akkor nagyon elégedett...
ekkor azért már visszakérdeztem, hogy ennyire jó lett?
azt mondta, hogy igen, mert látszik benne, hogy figyelek a részletekre, a nyelvtanra, a helyesírásra, meg a szóhasználatra...
ámen!
ezt megkoronázandó felajánlottam neki, hogy szívesen prezentálom mindezt német nyelven is (felelőtlen vagy Tisss!!!)
ennél a résznél már a mennyekben járt nagyasszonyunk:)
hát kérem ez történt!
minden tekintetben eredményes voltam!
kaptam egy rakat újságot, németet-magyart egyaránt! a hétvégém azok bújásával fog telni!
kijöttem, s egy cigi keretében vígan énekeletem együtt a discmanembõl szóló görög együttessel
(nem, görögül /még/ nem tudok:)), s mosolyogtam a nagy világba!
mondom, ritkán mondok olyat, hogy hûûûû fasza voltam
(ismerhettek, hogy vizsgák után mit agonizálok:), de most sajnos ezt kell mondjam:)
köszönöm mindenkinek, aki szorított nekem, vagy csak eszébe jutottam...
ígérem, mindenről beszámolok!
s ha ott tartunk, akkor majd azt is elárulom, hogy mi le(sz?)het majd a feladatom:)
most pedig ezt megünnepelendő megyek vásárolni valami csini rucit, mert az is kell!
Még mindig izgul
Lássuk csak...
kicsit sokan vagyunk, s szűkösen!
tesómnál éppen barátnője, akivel már lassan egy éve vannak együtt, sõõõõt, több, mint egy éve!
apumnál meg épp egyik netes zsákmánya van...
fura aput látni, ahogy egy nőt ölel:)
de kétségkívül apu nagy kujon, még így, 52évesen is!!!
mindent megad egy nőnek, ami kell, persze csak a pár nap erejéig, míg a hölgyike itt leledzik!
szerintem képtelen lenne kapcsolatban élni:)))
ez a fogás most nem is olyan rossz, s van egy igen pozitív tulajdonsága:
ugyanúgy hívják, mint Apu exét...
nincs itt semmi gond. mi is könnyen becézzük, apu meg még jobb pozícióban van!
ő azt hiszem az összes nőjét csak kicsi-nek hívja:)
a másik újdonság az, hogy ma végre tudtam beszélgetni tesóm bnõjével...
szegény lány azt hitte, hogy utálom őt, amit meg is értek!
na nem azért, mert utálom, hanem azért, mert tényleg úgy tűnhetett neki...pedig nem igaz!
egyszerűen annyi volt, hogy emlékeket ébresztett bennem a jelenléte, amit anno nehezen küzdöttem le.
konkrétan zavart, mert mindig S-t juttatta eszembe, s azokat az időket, amikor dábül randiaink voltak.
persze ez a zavar már rég elmúlt, de most sikerült csak tisztáznom vele...
tabula rasa...
azt hiszem nagyon jót tettem most, mert úgy mosolyog, s boldog...
kérem, ha valakinek ennyi kell a boldogságához én megadom, azon ne múljék:)))
s akkor én, én, én, én...
a lényeg az, hogy ma egész nap rengeteget dolgoztam:(
de a nap végén elcsattogtam az Árkádba...
(utóbbi napokban Plaza rollerkedem! mi több, van egy olyan érzésem, hogy holnap Mammutba megyek, de az még sok mindentől függ:)
szoknyát, meg nadrágot néztem...
szokásos boltok: Persona, Orsay, C&A, AbOriginal, Mexx, balbalblalbla
persze nem találtam semmit!
viszont vettem egy cipőt magamnak!!!!
ez már az a kategória, ami olyan ronda, hogy szép!
meglepő módon nagy sikert aratott Anabello, s más nőegyedek körében...pedig általában amit én veszek, az senkinek nem tetszik:)
a metrón gazdasági lapokat olvasgattam, meg németül beszélgettem magammal:)
elvagyok, készülök...
jahhhhh
van ám szaft is..
volt egy nem fogadott hívásom...idegen szám...
utóbbi időben nem szívesen látok idegen számokat a telómon!!!
mégis úgy voltam vele, hogy bármi lehet, bárki lehet, így visszahívtam apu telójáról!
szerencsére nem vette fel!
kiváncsi voltam, hogy ki lehet, s meghallgattam az üzenetrögzítőt...
te jó ég, amint meghallottam a nevet, lenyomtam a telót, s kikapcsoltam apu mobilját!
Mr. Péntek volt az...kis cseles, rafkós manus!
megmondtam neki (is), hogy ne keressen, nem akarok tőle semmit!
s erre...
most tovalibbenek...szép pénteket mindenkinek:)
Állásinterjú
jajjjjj
nos, ma kaptam egy telefonhívást...
remeg azóta is kezem, meg a lábam...meg szédülök is (attól tartok ez utóbbi nem a hívástól van, de nem lényeg:)
szóval az a csaj volt, akinek elküldtem az önéletrajzom, s akinek az állásajánlatáért sokat megtennék...
mit is???
mondjuk nem ennék annyi édességet, vagy nem mennék bulizni???
vagy nem is tudom...ezek hülye indokok, s nem is fejezik ki, hogy mennyire szeretném azt az állást!
szóval felhívott, hogy ok, akkor pénteken 10re fáradjak be, mert a főnöke szeretne megsasolni magának, aztán jövő héten lehet, hogy a deutsche főnök is...
frankó, meg karaj, meg károly...
s még sorolhatnám, hogy milyen szavak futkároznak az agyamban...
DE (nagyobb betűmérettel, de azt most képzeljétek oda...szóval ez egy nagyon nagyon nagy DE!)
nekem nincs egy normális göncöm, amit felvehetnék egy ilyen állásinterjúra...
ok, ez így nem igaz, de kb. úgy érzem
se nadrágom, se cipőm, se semmim...
ráadásul a német nyelvtudásom mostanság addig terjed ki, hogy hi, meg sicher, meg entschuldigung, meg blindarmentzündung!!!!
pazar...
azt hiszem ma megyek vásárolni normális cipőt, aztán este németül fogok dumálni, tanulni, meg aludni, meg meg meg!!!
izgulás van kérem szépen!
tessék rám pénteken gondolni, pontban 10tõl!
eres, okos, magabiztos leszek...
rajtam nem fog múlni:)
hát ennyi a hír
nos, ezzel együtt dolgozni ma nem tudok...itt ülök, s álmodozok...
Miss Picsa
No, hát itt vagyok...
mostanság kicsit hanyagolom ezt a blog dolgot, úgy értem, már nem éget annyira, hogy elmondjam mi van velem...
ennek több oka is van, az egyikről talán szólok, vagy talán nem...
még ezt se tudom!!!
nos, azért némi ízelítőt adok arról, hogy mi történt hétfőn, meg tegnap:)
hétfőn ötig dolgoztam, amitől kellőképpen lefáradtam, de muszáj voltam segíteni a kolleginának, így itt maradtam...
utána azonban szárnyaltam a West Endbe, azon belül is elsőként a Persona boltba.
naná, hogy nem volt olyan szoknya, amilyet szerettem volna...szerintem olyan egyelőre csak az álmaimban létezik:))) szokott ilyen történni, úgyhogy számomra ez nem újkeletű dolog:)
sebajdi, átirányultam a Mango boltba...
azon belül is a csőtopp osztagra...
végre megvettem azt a két színt, amit múltkor nem tudtam, mert nem volt a méretemben:)
így már legalább 20-ra növekedett ezen ruhadarabjaim száma...
egyáltalán milyen alapon hívom ruhának???
egy darab anyag...a legnagyobb jóindulattal is max ruh-nak nevezhető:)
apu csak nevetett rajtam, amikor megmutattam neki a többi felsõ testvéreit:)
ezek után egy szinttel lejjebb, s irány az O'neill bolt...
megvettem tavalyi papucsom tökéletes mását, egy csoda rózsaszínű pipegõt...
nagyon tetszik, jó vásár volt:)
ekkor még mindig nem voltam elégedett, hajtott tovább a vérem a Terranova boltba.
gondoltam veszek egy szoknyát, vagy nadrágot...
broahhhhh, iszonyat tré ruhák voltak, ami meg volt, az is el volt számozva, mert az nonszensz, hogy az s-es méret nagy rám...
feldúltan hagytam el az üzletet, de azért az elégedettség érzése rajtam volt:)
tegnap felbuzdulván a hétfői vásárlás sikerességén ismét betértem a Mango boltba:)
vettem magamnak egy iszonyat jó nacit...
kicsit csípőfazon, de nincs ki belőle a fél valagam, s nem foncsorozódik a hájam a csípőmnél:)))
(borzasztó látni ilyen eseteket, amikor egy lány felvesz egy csípő nacit, s kilóg belőle a fél mindensége!!!!)
a naciban elég jól kidomborul picinynek nem mondható fenekem, de kivételesen ez most nem undorított, hanem vásárlásra késztetett:)
picit hosszú a szára, abból majd apu visszavesz, s akkor teljes lesz a boldogságom:)
jahhhh, vettem még egy atlétát is, ami a másik kedvenc ruhadarabom így nyár közeledtével:)
ma tervezek venni abból egy másik színt is...
elgondolkodtam, hogy bakkkker, notóriusan ugyanazokat a ruhákat veszem mindig, max más színben...
ez vajon miért van???
de tényleg...
persze ez nem jelenti azt, hogy ne újítanék...
de általában szeretem azt, ha egy ruhadarabból van több színben...
biztos én vagyok a barom, hogy azon az áron nem vásárolok valami másat, valami újat, de úgy tűnik én így működöm!
nu, miss picsa bejegyzéseit olvashatták:)
gondoltam rá, hogy írjak-e valamit magamról is, meg az érzéseimről, de most nincs kedvem...
jó lesz ez a felszínes bejegyzés így a nap kezdetére!
talán majd később:)
addig meg legalább lerögzítettem, hogy hova tűnik el a fizetésem így hónap elején:)
Vásárolni készül
nem akartam égig érő bejegyzést írni, így tördelek...
nagyon beszédes vagyok ma:)
alig várom a délutánt...egy kisebb fajta vásárlási körutat terveztem be...
kezdek a Lehelen, ahol Higiéniai dolgokból fogom feltankolni magam,
utána irány a Váci utca, azon belül is a Persona bolt, ahol kicsit körülnézek, majd zárásként betérek a West Endbe!
ott a Mango az első számú célpontom, na meg az O'neill bolt...
utóbbiban tavaly vettem egy irtó primitív, de annál kényelmesebb papucsot magamnak, amit szinte egész nyáron le se vettem a lábamról...
nos, ma annak a kistestvérét fogom megvenni...egy ugyanolyan darabot, csak RÓZSASZÍNŰBEN:)
oh, már alig várom, hogy láthassam a kis pipegőmön:))
aztán lehet, hogy más fazont fogok választani...
hisz, ha már pénzt adunk ki, akkor miért vennénk ugyanolyat, ami már
volt (miért, miért, miért, azért mert bevált:!!!), ahelyett, hogy kipróbálnánk egy új fazont a kívánt színben!
nem tudom még, hogy mi lesz, hogy lesz.
ráadásul, ha ma is szakadni fog, akkor törlöm az egész vásárló körutat!
zuhogó esőben nem tudom beleélni magam a nyárba:(
hohhh, most jutott eszembe, hogy még ezek után, ha van kedvem, lehet, hogy betérek a Terranova boltba...
hmm, jól kifundáltam:)
itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy Tisss-nek van bankszámlaszáma...
lehet, hogy tüntetőleg nagy betűkkel ki fogom ide rakni, mert ha ezeket a boltokat mind végig járom, akkor könnyen lehet, hogy elérem így május 3-án, hogy semmi pénzem nem lesz a hónap végére:)
no, de már megint másról csacsogok, mint amiről kellene...
ott tartottam, hogy szombat lezárva, s jön a vasárnap...
eeeee eeee eeeee
szombatból kihagytam két fontos momentumot!
felhívott Volt...remélem tudjátok még követni, hogy kiről is dumálok...
szóval az a Volt, aki múltkor az ajtónk előtt letámadott...
pont pénteken gondoltam rá, hogy baszti, jól eltűnt ő is:)
erre szombaton csörög a teló, hogy itt van a közelemben, s muszáj taliznunk...
szegény kapott egy jó nagy adag vízet, hisz én pont Élimmel voltam,
így szóba se jöhetett bármi nemű érintkezés:)
nem is bánom...
nem kell nekem se Volt, se más ismerős kufircra...
hiszen, ha elmegyek egy jeles eseményre, akkor sem a régi ruhák között kutatok, keresgélek, hanem újat veszek...
hát ezt is így kell kezelnem:)
a másik, amit elfelejtettem közölni, az Dés hívása volt...
mióta Dés már nem dolgozik, alig kommunikálunk:(
amit nagyon nagyon bánok, mert nekem úgy hiányoznak az írásai, mint a mindennapi kávém...
rá is pont pénteken gondoltam ( úgy tűnik pénteken számot tartottam az engem körülvevő emberekről:), hogy jó lenne beszélgetni...
nu, erre szombat hajnalban láttam, hogy volt hívásom tőle, meg susmusom.
szombaton fel is hívott, s jó sokáig beszélgettünk...
mi is történt?
hm, egy olyan dolog, amit én nem tudok megemészteni, s szerintem nem is fogok...
szitu a következő:
Dés kb. 3/4 éve szerelmes egy pasiba, akivel szilveszterkor közel is kerültek egymáshoz...a történet tipikus...pasinak barátnője van, nem tud dönteni, balblalbalblalbalblal...
de ott volt Dés "barinője" Miss P., aki mindig tanácsot adott, meg próbálta összehozni őket...
tényleg korrekt volt, mert sokat segített mind lelkileg, mind cselekedetügyileg...
nu, ez egészen addig fokozódott, míg Miss P. be nem jelentette Désnek, hogy biza összejött a sráccal, s most járnak együtt...
MI??????????????
biztos én vagyok ilyen maradi, de nekem ez soha nem férne bele!!!!
soha nem tudnék Miss P. lenni;
s valszeg soha nem élném túl, ha a barátnőm, vagy Dés, vagy akárki összejönne azzal a pasival, akibe én 3/4 éven át szerelmes voltam, égő, fájó szerelemmel (ok, ilyen velem nem eshet meg, mert én reménytelen helyzetben nem leszek szerelmes + meg idáig csak egyszer voltam, meg amúgy is...de)
én teljesen kiakadtam ezt hallván, hogy ilyet tett Miss P., s szó szerint dühöt éreztem iránta...
még jobban megdöbbentem azonban Dés reakcióján, aki azt mondta, hogy ez így van jól...
meg most miért állna kettőjük közé, meg jobb ez így, meg balblalallalbalbla...
s Dés ezt halálosan komolyan gondolja!!!
egy percig nem neheztel se a lányra, se a pasira, tiszta szívből boldogságot kíván mindkettőnek, s minden megy tovább a megszokottak szerint :ooo
hát LÓFAXT, de tényleg!!!
annyi férfi van még a világon, én nem hiszek abban, hogy pont az lesz Miss P. élete férfija, nagy szerelme...
megtörténhet (...de a 6os lottónak nagyobb az esélye:) ezt tudom, de én mégse tudok így gondolkodni...
azt mondta Dés, hogy majd amikor feljön mindent elmesél, s majd máshogy fogom látni...
én ezt nem hiszem...
most vagy Dés nagyon jó ember, iszonyat jó barát (ami nem kétséges egy percig se), vagy én vagyok egy önző, szemét geci:)))
szerintem inkább az utóbbi, bár ez se teljesen igaz...
voltam már hasonló esetben, amikor két nő közül a pasi engem választott (holott nem engem kellett volna:), de én zokszó nélkül azt mondtam, hogy szó se lehet róla!
nekem fontosabb a barát, mint egy ismeretlen pasi!!!
nos, azóta is ezt emésztem, de még mindig fel vagyok háborodva, holott ez nem is az én ügyem...
kiváncsi vagyok, hogyha Dés elmesélt mindent, hogyan fogom majd gondolni...
érdekelne, hogy más ezt hogy látja!!!
Miss P. és Dés pasija együtt
nem akartam égig érő bejegyzést írni, így tördelek...
nagyon beszédes vagyok ma:)
alig várom a délutánt...egy kisebb fajta vásárlási körutat terveztem be...
kezdek a Lehelen, ahol Higiéniai dolgokból fogom feltankolni magam,
utána irány a Váci utca, azon belül is a Persona bolt, ahol kicsit körülnézek, majd zárásként betérek a West Endbe!
ott a Mango az első számú célpontom, na meg az O'neill bolt...
utóbbiban tavaly vettem egy irtó primitív, de annál kényelmesebb papucsot magamnak, amit szinte egész nyáron le se vettem a lábamról...
nos, ma annak a kistestvérét fogom megvenni...egy ugyanolyan darabot, csak RÓZSASZÍNŰBEN:)
oh, már alig várom, hogy láthassam a kis pipegőmön:))
aztán lehet, hogy más fazont fogok választani...
hisz, ha már pénzt adunk ki, akkor miért vennénk ugyanolyat, ami már
volt (miért, miért, miért, azért mert bevált:!!!), ahelyett, hogy kipróbálnánk egy új fazont a kívánt színben!
nem tudom még, hogy mi lesz, hogy lesz.
ráadásul, ha ma is szakadni fog, akkor törlöm az egész vásárló körutat!
zuhogó esőben nem tudom beleélni magam a nyárba:(
hohhh, most jutott eszembe, hogy még ezek után, ha van kedvem, lehet, hogy betérek a Terranova boltba...
hmm, jól kifundáltam:)
itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy Tisss-nek van bankszámlaszáma...
lehet, hogy tüntetőleg nagy betűkkel ki fogom ide rakni, mert ha ezeket a boltokat mind végig járom, akkor könnyen lehet, hogy elérem így május 3-án, hogy semmi pénzem nem lesz a hónap végére:)
no, de már megint másról csacsogok, mint amiről kellene...
ott tartottam, hogy szombat lezárva, s jön a vasárnap...
eeeee eeee eeeee
szombatból kihagytam két fontos momentumot!
felhívott Volt...remélem tudjátok még követni, hogy kiről is dumálok...
szóval az a Volt, aki múltkor az ajtónk előtt letámadott...
pont pénteken gondoltam rá, hogy baszti, jól eltűnt ő is:)
erre szombaton csörög a teló, hogy itt van a közelemben, s muszáj taliznunk...
szegény kapott egy jó nagy adag vizet, hisz én pont Élimmel voltam,
így szóba se jöhetett bármi nemű érintkezés:)
nem is bánom...
nem kell nekem se Volt, se más ismerős kufircra...
hiszen, ha elmegyek egy jeles eseményre, akkor sem a régi ruhák között kutatok, keresgélek, hanem újat veszek...
hát ezt is így kell kezelnem:)
a másik, amit elfelejtettem közölni, az Dés hívása volt...
mióta Dés már nem dolgozik, alig kommunikálunk:(
amit nagyon nagyon bánok, mert nekem úgy hiányoznak az írásai, mint a mindennapi kávém...
rá is pont pénteken gondoltam ( úgy tűnik pénteken számot tartottam az engem körülvevő emberekről:), hogy jó lenne beszélgetni...
nu, erre szombat hajnalban láttam, hogy volt hívásom tőle, meg susmusom.
szombaton fel is hívott, s jó sokáig beszélgettünk...
mi is történt?
hm, egy olyan dolog, amit én nem tudok megemészteni, s szerintem nem is fogok...
szitu a következő:
Dés kb. 3/4 éve szerelmes egy pasiba, akivel szilveszterkor közel is kerültek egymáshoz...a történet tipikus...pasinak barátnője van, nem tud dönteni, balblalbalblalbalblal...
de ott volt Dés "barinője" Miss P., aki mindig tanácsot adott, meg próbálta összehozni őket...
tényleg korrekt volt, mert sokat segített mind lelkileg, mind cselekedetügyileg...
nu, ez egészen addig fokozódott, míg Miss P. be nem jelentette Désnek, hogy biza összejött a sráccal, s most járnak együtt...
MI??????????????
biztos én vagyok ilyen maradi, de nekem ez soha nem férne bele!!!!
soha nem tudnék Miss P. lenni;
s valszeg soha nem élném túl, ha a barátnőm, vagy Dés, vagy akárki összejönne azzal a pasival, akibe én 3/4 éven át szerelmes voltam, égő, fájó szerelemmel (ok, ilyen velem nem eshet meg, mert én reménytelen helyzetben nem leszek szerelmes + meg idáig csak egyszer voltam, meg amúgy is...de)
én teljesen kiakadtam ezt hallván, hogy ilyet tett Miss P., s szó szerint dühöt éreztem iránta...
még jobban megdöbbentem azonban Dés reakcióján, aki azt mondta, hogy ez így van jól...
meg most miért állna kettőjük közé, meg jobb ez így, meg balblalallalbalbla...
s Dés ezt halálosan komolyan gondolja!!!
egy percig nem neheztel se a lányra, se a pasira, tiszta szívből boldogságot kíván mindkettőnek, s minden megy tovább a megszokottak szerint :ooo
hát LÓFAXT, de tényleg!!!
annyi férfi van még a világon, én nem hiszek abban, hogy pont az lesz Miss P. élete férfija, nagy szerelme...
megtörténhet (...de a 6os lottónak nagyobb az esélye:) ezt tudom, de én mégse tudok így gondolkodni...
azt mondta Dés, hogy majd amikor feljön mindent elmesél, s majd máshogy fogom látni...
én ezt nem hiszem...
most vagy Dés nagyon jó ember, iszonyat jó barát (ami nem kétséges egy percig se), vagy én vagyok egy önző, szemét geci:)))
szerintem inkább az utóbbi, bár ez se teljesen igaz...
voltam már hasonló esetben, amikor két nő közül a pasi engem választott (holott nem engem kellett volna:), de én zokszó nélkül azt mondtam, hogy szó se lehet róla!
nekem fontosabb a barát, mint egy ismeretlen pasi!!!
nos, azóta is ezt emésztem, de még mindig fel vagyok háborodva, holott ez nem is az én ügyem...
kíváncsi vagyok, hogyha Dés elmesélt mindent, hogyan fogom majd gondolni...
érdekelne, hogy más ezt hogy látja!!!
írta: Tisss Címkék: Dés, ehhh, férfiak, pajzán, vásárlás
EU-ba lépünk
ezt is megéltük, hogy van időm még indíttatásom is írni:)
hát kicsit megint felfordult itt az élet, amit nem bánok, mert így jó élni:)
nos, első és legfontosabb, hogy annnnnnnnnyira jó gépem van:)
persze ez nem munkásságomnak köszönhető, mert akkor biztos nem a legjobb gépet kaptam volna meg
az irodában levő 7 gép közül most az enyém a legjobb, legfejlettebb, leggyorsabb, szóval minden szuper:)
dehogy váltok én melóhelyet...
kollegina hétfőn megy Amerikába 3hétre...tervezünk egy kis búcsúztató zsúrt (bár fogalmam sincs minek, hisz visszajön:))
teljesen kivirultam, már ha lehet annál jobban, mint ahogy voltam...
hú ebből a mondatból nem fogok tudni jól kijönni:)
ami történt, megtörtént...
utoljára ott tartottunk, hogy végigrováztam Anabelloval a Kör c. filmet
no, nem hazudok, a végén már úgy néztük, hogy szóltam Anabellonak, hogy most nézze egy kicsit ő, mert én már nem bírom idegekkel...
aztán átvettem én ezt a szerepet, de be kell vallanom hősiesen, volt olyan rész, amit egyikünk se látott:))
este aztán történt az még, amiről írtam
ennek nem kívánok több szót szentelni!!! úgyhogy ennyit erről, megrázom magam, s inkább elfelejtem azokat a dolgokat!
két napig lízing osztályon dolgoztam...iratokat pakoltam, rendszereztem, igazi gennyes fizikai munkát végeztem:(((
grrrr, nem is vállaltam el több napot belőle...igaz pénz, pénz...
de létezik az az összeg, amire még én is nemet mondok!
tegnap átmentem Z. apujához, mert ott volt lehelyezve az ajándékom, amit Z. szülinapomra szánt...
bár szülinapom még nincs, azt mondta, hogy ezt most meg kell kapnom, mert most aktuális...
naná, hogy azonnal tudtam, valami csecse ruhadarabbal leszek gazdagabb!
nos, kaptam egy IGAZI BRAZIL party felsőt...
atya gatya milyen jól néz ki:)))
zöld meg sárga (jéééé, ki gondolta volna?:), s rá van írva nagy betűkkel, hogy Brazil...
olyan szuper, s a tudat, hogy ilyen aztán senkinek nem lesz...az még jobban feldobott...
ezt megörvendezve elmentem tegnap este Anabelloval west endelni...
vesztemre betértem a Mango boltba...
akkora terülj-terülj asztalkámat vágtam...
nos, van vagy 20 csőtoppom, de abból nem lehet elég
most megideologizáltam, hogy nyáron csak abba fogok járni
1: mert melegben az a legjobb, legkényelmesebb viselet
2: ha megkap a nap, nem lesz a vállamon fehér csík:)
3: mert jól áll...
szóval kiterítettem az összes színárnyalatot
ott álltam rózsaszínű csőtoppal, narancssárga csőtoppal, kék csőtoppal, s ahhhhh, mintha Csodaországba tévedtem volna, alig tudtam betelni a felsőkkel...
a koppanás csak ott ért, amikor teljesen véletlenül rájöttem, hogy bakkkker, nekem azért van egy méretem, így nem ártana felpróbálnom
nos, a 8db-ból egy jó is lett rám:(((
de legalább az megvan!!!!!!!:)
ma mi van???
itt ülünk, dumálunk, piknikelünk...mi lesz itt nyáron???:)))
persze nagy EU-lázban égünk (na kollegina amcsi lázban, de azt letojjuk...irigykedünk, amit inkább nem kántálunk neki:), így mi meg fájdítjuk az EU partynkkal, amire ő nem tud menni, mert készülődik...:)
Élivel váltjuk egymás között a leveleket, tervezgetjük az estét
Szilveszterkor nem voltam így bezsongva...na mondjuk az nem is csoda...
de most minimum úgy kezelem, mintha szilveszter lenne!
engem ebből az egész rendezvény macerából csak annyi érdekel, hogy végre megint lehetek felhőtlenül boldog, s felelőtlen az utcán:)
aztán holnap Majális...Élivel két évesek leszünk
este bulizunk, aztán nálam alszik, holnap pedig elmegyünk megismerkedésünk helyére, s meglepem egy piros színű kakasnyalókával az évforduló alkalmából:)))
jó kis hétvége lesz, azt már látom előre:)))
mindenkinek a legjobbakat, legkényelmesebbet, legüdítőbbet
írta: Tisss Címkék: Lollo, munka, születésnap, vásárlás
Kalória gyilkos
Ím, itt egy újabb nap:)
még meg se kaptam a múlt havi fizetésem, de én már várom a jövő havit:)))
szépen vagyunk, de ez már csak így megy egy olyan nőnél, mint amilyen én vagyok...
nem vagyok pénz centrikus, csak ruha, parfüm, csecse-becse függő...
ezeket meg csak pénzért tudom megkapni:))
fantasztikus, hogy megint mennyi minden szarra sikerült elvernem a pénzem, pedig még nincs is a kezemben:)))!!!
na de persze azok kérem szépen HASZNOS holmik...
paffff, tegnap taliztam Anabellommal:)
olyan, de olyan jó estém volt...
nemrég jött haza Prágából, s arról áradozott, na meg egyéb pajzán cselekedeteiről...
hihetetlen, hogy még mindig tudunk valami mély, megmozgató témáról beszélgetni!!!
csak este 10kor váltunk el.
Anabella azt mondta, hogy két emberben biztos, már, ami azt illeti, hogy ki fogja végigkísérni az életét...
s igen, az egyik én vagyok!!!
ebben persze én is biztos vagyok, de mégis, ezt hallván, hihetetlenül szerencsésnek éreztem, érzem magam!
10 éve áll mellettem, s tudom, hogy 10 év múlva még mindig velem lesz...
azt azért jelzem, hogy a másik ember persze nem a párja volt, hanem egy gyerekkori barátja!
megmosolygom ezt az egész dolgot...
azt hiszem, hogy az ember nagyon kevés dolog tekintetében lehet biztos az életét illetően!
sokan nem értik, hogy miért nincs szükségem férfira, mint társra...
talán azért, mert szerencsés vagyok, s vannak emberek, akik maximálisan mellettem állnak!
nekem ez számít, én ezen emberek nélkül nem tudnék élni!!!
no, szóval jóbaráti kötelezettségeimet teljesítve, megint sikerült egy rakat holmit rendelnem az Avonból...
ez azért jó, mert így meglesz a 10. szájfényem, s a 3. testápoló krémem, no meg a 4. vékonyító zselém...
de ezek elengedhetetlenek, mert mindegyik valamiben más...:))
persze egyiket se használom, de akkor is szükség van rá!
hihetetlen ostoba nõvé tudok válni ilyen téren:)
de vegyük csak például a mai napot!
sokkal vidámabban jöttem dolgozni!
felvettem a farmert, ami ugyan feszült a fenekemen, de ez kicsit se számított, hiszen rajtam van a legújabb csoda kence-fice (tegnap szállította le Anam:), ami ha minden igaz, majd 2,5cm-et fog lefaragni a kerületemből!!
így már kiegyensúlyozottabb az ember:)))
ehhez még egy kis diéta -ahogy olasz gigolo haverom is teszi-, s én leszek a legkarcsúbb nő a telepen:)))
pont azon gondolkodtam, hogy fogalmam sincs, hogy mikor ettem utoljára meleg kaját...
gyilkos vagyok...kalória gyilkos, vagy önmagam gyilkosa???
na, ezen még gondolkodom egy keveset...
addig is előre...
s gyóóóóóóóóóóóóóóóóóóógyuljon már meg a lábam kérem szépen, mert szeretnék sportolni!!!
írta: Tisss Címkék: bolondTisss, Lollo, munka, vásárlás
Röviden beszámol
Péntek:
reggel korán keltem, mert eljött életem első uv-je, aminek meg kell adni a kellő tiszteletet:)
ott voltam már 8kor az iskolában, s álltam a sorba, ahol a csekk árát kell pengetni...amíg sorban álltam több emberrel összepajtiztam, hogy tisztában legyek a dolgokkal...
gondoltam, ha már ilyen korán érkeztem, akkor betekintek a zh-mra
hát nem jött össze, ami végülis nem nagy trauma, de jól jött volna...
ugyanis uv-re kikaptam ugyanazt a tesztet, amit előzőleg nem sikerült teljesítenem.
lévén, nem tanultam sokat, s azt, amit anno elbasztam, át se néztem, úgy gondolom, hogy az esélyeim jelentősen csökkentek a sikeres uv-t illetően:)))
ezen még nem aggódom, majd lesz valahogy...
Mr. Okos nem volt, nem is láttam, de jobb is, mert elég tréül néztem ki!
úgy gondoltam, ha már ilyen szerencsétlenül indul a napom, nem árt valamivel feldobni.
hazafelé beugrottam hát a Mango boltba, ahol sikerült beújítanom egy purple csõtopp-ot
imádom azokat a ruhadarabokat:)))
egyetlen egy bajom van jelenleg...
hogy tele vannak az üzletek nyári holmikkal, amik tetszenek is, de egyelőre nehéz elképzelnem, hogy jön a nyár, s én barna leszek majd egyszer...emiatt nem tudok normálisan vásárolni:(
így volt ez a Terranova boltban is...
isteni felsők, szoknyácskák, s mégse vitt rá a lélek, hogy megvegyem őket...
mert, mert, mert, mert fehér vagyok, s mert messze a nyár:((
no, azért vettem magamnak egy narancssárga csodát, meg egy "brazil party" felsőt:)))
hazafelé trolival jöttem....
mázli, hogy mindig discman-nel utazom, különben biztos, hogy sokkot kaptam volna!
csak annyit vettem észre, hogy fékez a troli, s ahogy kinézek balra, gurulnak a kerekek, meg szakad le egy bazi nagy autó alváza...
r-go baleset volt, amibe majdnem mi is belefutottunk...
nézem a szerencsétlenül járt baleset résztvevőit, s látom, hogy az autóból ömlik ezerrel mindenféle folyadék...
akkora para jött rám!!!!
nyilván túl sok amerikai filmet nézek, vagy nem tudom, de láttam lelki szemeim előtt, hogy berobban az autó, s vele együtt mi is...(mégha tudom is, hogy reálisan erre nem sok esély van!!)
szó szerint bepánikoltam, s majdnem kiabálni kezdtem a vezetőnek, hogy azonnal nyissa ki az ajtókat, szaladni akarok...
az ajtó kinyílt, én pedig vágtázó léptekkel hagytam el a helyszínt...
senkinek nem lett komolyabb baja, s még csak robbanás se történt, de én nagyon megijedtem:(
halálfélelmem volt szó szerint, s majdnem sírtam is...
szerencsére egy cigi társaságában sikerült megnyugodnom!
du. jött Dés, az én egyetlen unokanővérem, akit nagyon nagyon szeretek...
megint olyan jókat beszélgettünk, s nevettünk...
jó lenne, ha a közelemben tudna élni, mert vele mindig olyan nyugodt, boldog vagyok!
talán ő ismer a leges legjobban az összes barátnőm közül...
ő mindig megnyugtató, értelmes dolgokat tud mondani nekem...
Dés szombaton sajnos már nem maradt, csak szállni jött ide, mert kora reggel mennie kellett a dolgára:(
jaj nem említettem, hogy péntek este hívásom volt...
ki se találjátok, hogy kitől...
Mr.Péntek keresett már megint...heheh, pont pénteken..
persze nem vettem fel!!!!
kb. pont egy hónapja hívott utoljára azzal a célzott kérdéssel, hogy mikor dugunk...
mikor megmondtam neki, hogy valszeg soha, próbálta leplezni, hogy megsértődött...
a beszélgetésünk kellős közepén azt mondta, hogy két perc, s visszahív, nos azóta is hívott egészen péntekig...
ezek után úgy gondoltam, hogy most nincs kedvem vele beszélgetni!
írt is sms-t, hogy vegyem már fel, de no way...
tegnap pihegtem egész nap, töltődtem energiával, tehát elvoltam...
ma szintén ez volt a programom
nos, ennyi a nagy történés...
semmi izgalom, szaft, bonyodalom
folyik az élet a maga medrében:)))
írta: Tisss Címkék: Dés, ehhh, férfiak, iskola, vásárlás
Orvosnál járt
Hohhh, újra itt, mert Anabellommal intézzük a mocskos anyagiakat:)
Avon termékek hajrá...
/ezerjó: íme, nem csak te vagy Avon őrült:) sajnos én is találok mindig valamit magamnak, most is nem kevés értékben, dehát istenem, egyszer vagyok nő:))))/
hm, továbbá próbálom Anabellám rávenni, hogy kísérjen vissza El Doktoréhez:)
mesélek, hogy mi merre meddig...
szóval reggel felkeltem, kávé, tusolás, aztán úgy gondoltam, hogy nincs mese, tényleg orvoshoz megyek.
szépen leepiláltam a lábam, hogy azért megadjam a módját a vizsgálatnak!
ide mentem a legközelebbi sztk-ba, apu spanjához!
a doktor nagyon nagy forma volt, annyit nevettem rajta, miközben magyarázott nekem:)
elviekben én csak beutalóért mentem az ortopédiára, de megvizsgált, ha már ott voltam!
háááát, lazán elküldött az ideggyógyászatra!!!!
nem lettem ideges egy percig se, de a doktor azt hihette, mert nekiállt nyugtatgatni, hogy nehogy azt higgyem, hogy ez azt jelenti, elmebajos vagyok...
mosolyogtam teljes magabiztossággal, s közöltem, hogy tisztában vagyok vele, s ne aggódjon, ura vagyok a helyzetnek (mint mindig:))
lecsattogtam hát a neurológiára, s helyet foglaltam...
egy manus kiszúrt magának, s rögtön nekiállt beszélni hozzám...
persze igyekeztem nem észrevenni, inkább nézelődtem, s a táblákat olvasgattam...
na akkor láttam meg, hogy az orvosom ideg- és elmegyógyász...
ragyogó, ezzel sikerült hát beazonosítanom a velem kekeckedő úriember mibenlétét...
kijött nővérke, s megkérdezte, hogy ki, mi végett van itt...
emberünk közölte, hogy ő tulképp szifiliszes, s ide küldték...boooooo
hát ekkor már azért kiakadtak a szemeim, s nehezemre esett lepleznem a diszkrimináció jegyeit magamon:)))
nővérke vissza, Tisss meg csak vár-vár-vár..
közben betegek jönnek-mennek, emberünk meg mindent serényen kommentál!
nővérke újra kijött, s adott nekem időpontot du. 4-re /lehet ám majd gondolni rám:)/, valamint tárgyalni kezdett emberünkkel, hogy neki is vissza kellene jönnie négy körül...
felciccentem magamban, hogy bravo, megint vele kell majd várakoznom...
de neeeeeem, mert emberünk közölte, hogy hohohohoho, neki akkor már újra a pszichiátrián kell lennie, ahol már három hónapja kezelik!
Tisss itt sokkot kapott, de nem csak ő, hanem a nővérke is, hogy akkor mi a fészkes fenét keres itt kinn, amikor ki se jöhetne, s egyébként is, hogy a búbánatba képzeli ezt, hogy idejön rendelésre, amikor az ilyen ügyeket kórházon belül kell elintézni...
hmm, ekkor én már léptem inkább el, mert nem akartam tovább sokkolni a lelkem!
ennyi az eddigi tapasztalatom, kálváriám...
lábam ügyében még semmi nincs...persze miért is lenne???
de nem szólok egy büdös szót se, mert eddig nem kellett sokat várnom, meg idegeskednem...
kop-kop-kop
na, itt se vagyok, Anabelloval is kék foglalkozni:)
Érzések emberekkel kapcsolatosan
Hm, ahogy látom itt teljesen átalakult a rendszer, vagy csak nekem jelenik meg még mindig a tegnapi bejegyzésem a főlapon???
grrrr, na sebaj, mesélek
a tegnapi nap folyamán a gépünk otthon tönkrement...paff, már admirálisozni se tudok:((
amúgy meg voltam vásárolgatni magamnak, meg találkám is volt:)
Élivel este csevegtem telefonon, háááááát, őrült az a lány:)))
pont azon gondolkodtam, hogy ami egyszer véget ért, s elromlott, az lehet újra jó?
úgy értem, én is hallottam azt, hogy felmelegítve csak a bableves jó, s más semmi...
Élivel volt egy jó két hónap, amikor egymás felé se néztünk.
Aztán megtettük a kezdő lépéseket, de nagyon döcögve haladtunk.
Ide is írtam, hogy mennyire elegem van belőle, s most hétvégén talán a pia hatására, talán annak hatására, hogy mégis egymáshoz illünk valamelyest, mégis úgy éreztem, hogy újra egymásra találtunk.
Olyan dolgokat mondott nekem, amik megdöbbentettek!
Azt mondta, hogy nélkülem nem élte volna túl a szakítást, s ha én nem lennék, biztos besavanyodna!
Ezt tudtam nélküle is, de az, hogy ennek hangot is adott, az azt hiszem segített a kapcsolatunkon!
Tegnap árulta el, hogy miket csináltam szombaton:) hát csak rötyögni tudtam, de õ is nevetett, amikor egy-két dolgot eszébe juttattam...
nos, van itt még valami!
írtam egy emberről már ide, akit nem neveztem meg, s most se fogom.
tudja ő jól, hogy kiről van szó.
s tudom, hogy haragszik rám, s csalódott, s mérges, de mégis elolvas, ebben is biztos vagyok!!!
sajnálom, hogy így történtek a dolgok, de úgy érzem, hogy most erre van szükségem, hogy tisztán lássak.
talán túl közel engedtem magamhoz, s ettől bepánikoltam?!
igen, soha senkit nem engedek magamhoz közel, ő pedig pont olyan periódusban találkozott velem, amikor érzékeny, s közlékeny voltam:(
bizonyos szintig megbántam, hogy ennyire kitárulkozó voltam, mert igenis zavar az, hogy valaki ennyire közel akar tudni maga mellett...
neeeem, nem érzem úgy, hogy rám telepedne, de sokszor azt érzem, hogy bármennyire is azt hiszi, ismer engem, távol van tőle, s ezt nem akarja elfogadni!
nem érzem, hogy birtokolni akarna, mert ez hülyeség...
de talán jobban igényli a személyiségemet, mint amit én nyújtani tudok...
tudom, ezt Neked kellene írnom mélben, de most arra is képtelen vagyok...
sajnálom, ha haragszol rám, de lévén önző vagyok, ezért úgy cselekszem most is, ahogy nekem jó, ami nekem jót tesz.
írnék még ide gondolatokat, talán megértesz, de talán azt is elhiszed, hogy semmi sem marad egy adott állapotban!
nem ígérek, nem írok semmit, változok én is, s az élet is!
Éli megcsókol
Hm
Iszonyat lassú itt melóhelyen a net, aminek nem örülök, ráadásul a méljeim se tudom megnézni, de nem baj:)
Írást azért így is megoldjuk, mint majdnem mindig.
Hát a hétvégém elég jóra sikerült azt hiszem! Szombaton Élinél kötöttem ki, s sikerült egy ereszd el a hajam bulit csinálni. Ennyire régen voltunk már egy hullámhosszon! Ittunk, s őszintén beszélgettünk, tettünk egymásnak fogadalmat, hogy mindig, minden körülmények között azt fogjuk mondani a másiknak, amit gondolunk! Csináltunk nagyon szexi képeket egymásról, s közben rötyögtünk, hogy de hülyék vagyunk mi együtt:)
Hát így indultunk el a buliba:)
A buszon én már szerettem volna a homokórát megállítani, s az emlékeim elfelejteni , de az est legcinkebb danolászása mégiscsak a Barátok Közt főcímdala volt.
Sokra nem emlékszem a buliból, de arra igen, hogy Éli megcsókolt...
Sokkolva lettem, mert előzőleg pont azt mondta nekem, hogy nem tudná elképzelni, hogy csókolózzunk. Csak lestem, s hirtelen alig tudtam vele mit kezdeni, de jól esett:)
Nos, volt ott több úriember is, akik aranyosak voltak, ráadásul Éli az egyikkel mélyebben szimpatizált. A nekem szánt partner amúgy nagyon jó fej volt, s rengeteget nevettünk, s többször megdöbbentem, hogy hasonlítunk is egymásra!
Nem cifrázom, a lényeg, hogy felmentünk a lakásukra,
neeeeeem, nem volt semmi, az én részemről nem!
Nem akartam felelőtlen lenni, meg nem is kívántam semmit, csak az ágyam!
A srác csalódott volt ugyan, de még így is gentlemanus!!
Másnap aztán eljött a másnap!
Brrrr, hát fájt a fejem rendesen, meg egyéb dolgok is idegesítettek, de ezekről most ide nem, majd talán egyszer!
Este azonban tali volt az én egyetlen Anabellommal, aki tündér még mindig, s megint megnevettetett. Csatangoltunk a West Endben, s beújítottam egy gyűrűt, ami, mint utóbb kiderült, nagyon nagy rám! Sebaj, majd fonalat kötök rá:)
Más nincs is nagyon, a hetem elég zsúfolt, de ennek örülök, végre kiszabadultam vizsgabeli kalitkámból, eredmény még nincs, de ez nem zavar nagyon:)