Új munkahely
Hullazsák jelentkezik:)))
biztos, hogy rosszul csinálok valamit, hogy napi 8 órás alvás mellett mégis úgy érzem, aludni a legjobb dolog a világon:)
vagy csak nem tudja eldönteni a szervezetem, hogy épp tavaszi fáradt legyen, vagy nyári?
pafffff
azt se bánnám, ha végre normálisan szikrázna a nap, mert akkor nem szenvednék a napallergiámmal.
ugyanis nálam ez úgy van, hogy egészen addig, ameddig nem kap meg alaposan a nap, csak így pár percekre, nos addig viszket a bőröm, meg foltosodik...
más problémám most nincs az időjárással:)
ma kinn voltam a halál tőgyén a sulimban...
csekk kellett volna, meg a cd, amit állítólagosan az angol tanárom otthagyott számomra...
tök feleslegesen mentem, se cd, se csekk...
utóbbi még aggaszt is egy cseppet, de nem viszem túlzásba az aggódást:)
majd lesz valahogy, s ha nem az se baj!
láttam reggel Casanova-t...tudjátok, ő az, aki három évnyi olthatatlan szexuális vágyat ébresztett bennem...
csak ugye gyereke van, most már nem is egy, meg asszony, meg kutya, meg minden...
mégis, ahogy rám tud nézni, s ahogy én rá tudok nézni...
ahhh, kellene, de nagyon:)
persze ezt a gondolatot igyekszem elhessegetni, de nem véletlen az, hogy mi mindig összefutunk, s mostanában egyre sűrűbben;)
azért én tartom magam, mert van még pár millió férfi a földön, s biztos rendelkezik ebből jó pár akkora szexuális vonzerővel, mint Casanova!!!
felhívtak ma az új helyemről...
már rettegtem, hogy most vajon milyen újítást fognak közölni velem:)
csak iskolatárs volt, hogy bocsánatot kérjen tőlem, amiért nem szólt előre, hogy ilyen dolgok lesznek, amiken tegnap átmentem...
legyintettem, s mondtam neki, hogy most legalább látták, hogyan rögtönzök:)
azt mondta, hogy nagyon nagyon jó voltam, el is képedtek, s egyben elégedettek velem...
hohhh, hát ha így állunk, az külön jó:)
ja, hogy mi is lesz a feladatom?
nos, ez egy gazdasági-kereskedelmi havi lap, b2b!!!
magyarán buisness to buisness, ehhh, ez nem magyarul volt, de remélem értitek...
az én dolgom mi lesz?
nos, ha kellőképpen fel fogok tudni nőni a feladathoz mind agyilag, mind ruhatárügyileg, akkor frankó kis üzletasszony lesz belőlem...
tárgyalások, konferenciák, sajtótájékoztatók, rendezvények lesznek a színterei a munkásságomnak:)
szükség lesz a komm-os képességemre, meggyőző érvemre, meg gondolom a külső adottságaimra is:)
nem mondom azt, hogy értékesítő leszek, mert az eléggé degradáló lenne, valamint szélhámos melóvá minősülne...
ha úgy vesszük, akkor húzós kis meló, de pont ezért kihívás!
kapcsolatban leszek élelmiszer ipari termékek gyártóival, reklámcégeivel, üzlethálózatokkal, s még sorolhatnám:)
izgalmas naaaaaa
hogy mi lesz konkrétan az én munkám?
arról be fogok számolni jövő hét keddtől...már az irodám is berendezték:)
volt még egy kérdés, hogy mit csináltam a Kossuth Rádióban.
nos, anno végeztem egy komm-os sulit, aminek kötelező szakmai gyakorlat volt a velejárója!
így kerültem én oda, azon belül is az agrár-kereskedelem-vidék-gazdaság részére
(ez pont szerencsés volt a mostani melót tekintve), mint gyakornok...
a kötelező egy hónap után ott voltam még bő fél évig...
témákat kerestem, riportokat szerveztem, melyeket el is készítettem, majd a vágószobában megvágtam, s később adásba is kerültek!
sajtótájékoztatók, konferenciák, egyéb kis értékes dolgok, melyet egy-két alanytól lehetett kunyerbálni:)
élveztem nagyon, csak sajnos nappali sulim volt mellette, így a lusta énem azt mondta, hogy elég!
de nagyon jó tapasztalat volt, s nagy segítség...
ott jöttem rá, hogy tök mindegy mit tanulsz az iskolában, minden rádiónak megvan a maga stílusa, célközönsége, amivel tudni kell azonosulni...
eleinte nehezemre esett, de aztán belejöttem!
ha meghallotta volna a tegnapi riportomat a mentorom valszeg azt mondta volna ő is, hogy megérte rám az idejét fecsérelni!
anno még azt az üzenetet kaptam tőle egy újságcikkre, amiben õ volt:
"sok szeretettel leendő kollégámnak, ....-nek!"
hát kollégája nem is lettem, de nagyon nagy előnyre, tapasztalatra tettem szert, s már ezért megérte!
Elégtétel
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
bassssszus, jég hátán is megélek, azt kell mondanom, vagy egy baszott nagy szerencsecsillagom van ott fenn az égen:)))
gekkkko, tudom, most csóválni fogjátok a fejeteket, meg na én tudtam előre, meg megmondtam, meg gondoltam, balbalblalballbalba...
de higgyetek nekem, feleslegesen nem ejtek krokodil könnyeket...
én tényleg azt hittem, hogy meghúznak kvantiból...
de neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem:)))
3-as lett...nem tudom hogy, mi módon, mitől, miért, de ennyi és kész...
jaaaah
cimbinek, a féregnek, 2es let...
ez némi elégtétel azt hiszem:)
hát ennyi, meg egy bambi:)
Iskolás
Jajjjj nekem...
kicsit kulimász ez a naplósdi most ittent, s én magam is lenni trágya állapotban!
a reál naplómban is három napos lemaradásom van, itt meg...bohhhh
szóval péntek, giga déj!
már a gondolatától is frászt kaptam, hogy esetlegesen este 8-ig benn kell lennem az iskolában...no way!
info doga kikap, Tisss vadul kalimpál a billentyűzeten (de csak ameddig a nevét felírja az excel táblázat fedőlapjára)...
aztán szépen kattintgatni kezd a munkalapok között...
pánik: semmmmmit nem tudok
öt perc bamba bámulás, gondolkodás, majd erőre kapás, s továbbrobotolás!!!
Tisss valahol az ötödik feladatnál megállapodik, s úgy gondolja, hogy legalább azt megcsinálja, a többit majd még meglátja
aztán váltott pp-re, aztán vissza excel, s mazsolázgatott, kiegészítgetett, s még sorolhatnám...
a végére egészen belejött!!!
laza segítségkérést indítványozott a közönség felé, de persze senki nem volt a top-on, így maradt a jolly joker, a tanár:)))
tanár caplat, belenyúl Tisss zh-jába, s nem rest kijavítani egy-két baklövést...
eredmény: info zh 4-es
strat.men szót se érdemel, volt kitöltögetés, puskalesés, dugdosás, tanárkijátszás, majd totózgatás...
fél hétkor már itthon voltam, s mentem apuval meg legújabb nővel (azonos nevű) a Mozartba egy laza sütizésre...nem volt rossz, de nem tudtam megenni az adagom...(ilyen még szinte sosenem volt:)
Tisss haza, pizza rendel, Tv bekapcs, csak semmi tanulás...
szombat, koránkelés, kávézás, székelés, tanulás...
s igen, tanulás...
kőkemény két órát tanultam (már ha a könyv olvasása annak minősül--nálam igen, úgyhogy az)
semmi izgalom, hisz matekból mindig jók voltunk, minden órán ott voltunk, a kis zh-k mind pepecre sikerültek...
fő a magabiztosság, mi?:)))
ahhhhha
azt hittem, hogy az eheti hármasból ez lesz a legjobb, de tévedtem!
megbuktam!!!
ott ültem, leblokkoltam, pedig mindent tudtam, de csak néztem, néztem, bekattantam, s bizony, megkínáltam a billentyűzetet krokodil-könnyeimmel...
miért is?
felhúztam magam, nem is kicsit...
cimbi (állítólagosan az, bár már kételyeim vannak) mellettem ül, perfekt kvantis, csipőből jön az ujjaiba a megoldás, agya pörög, keze jár...mindent tud, eredmény: tuti 5-ös
szóval cimbi mellettem, Tisss kétségbeesve kérdez tőle, egyetlen egyet!!!
cimbi válasza: nem tudom...
Tisss lesápad...mirõõõõõõõõõõõõõõõõõõõl beszélsz??? ott írod pont azt, amire nekem lenne szükségem!
Tisss agya bedurran, s csak jelenlegi pénzügyi helyzete akadályozza meg abban, hogy törni-zúzni kezdjen a méregtől!
cimbi egyenlővé vált a gerinctelenek osztályának mintapéldájával!
HAZUDSZ!!!!
miért nem mondod azt inkább, hogy bazzzzz, én is megtanultam, tedd azt te is???
(túl azon, hogy ez nem lett volna "e" pillanatban jogos, mert ezt én tudtam, tudom, tudni fogom);
vagy mondd azt, hogy bazzzeg, ne zavarj, mert dolgom van, majd később segítek...
hát nem segített, később se, elhúzott hamar haza...
bennem világ összeomlott, miatta, magam miatt (hogy nem tudtam összenyalni magam), s most le kell vonnom a megfelelő következtetéseket:
- ultravioláznom kell
- nem szabad többet tanulnom:)))
hazafelé buszon beragadtam...
végállomás-nyílászárók nem nyílnak-emberek rázzák az ajtót-csöngetés-pánikroham-klausztrofóbia-kiszabadulás
én lenni idegbeteg...
itthon csoki süti, cigi, laza pihi, alvás!
kálvária a köbön...fokozandó mindezt, hogy testi tünetekkel is rendelkezem...
három napja időszakonként remeg a bal szemem:(((
váj??? tud valaki segíteni?
megmaradok?:)))
Szorítsatok
Giga napnak nézek elébe:((((
úgy kb fél kettőtől egészen este hétig nem bánnám, ha gondolnátok rám:))))
szóval tudjátok, vizsga, erőküldés, szorítás, balballbalbla, csak semmi drukkolunk, mert az a mumusom!!!
szóval akinek az volt a gondolata, hogy drukkol, az szívja vissza, nekem csak szorítani lehet:)
erről tudnék gagyogni...nem vagyok babonás, nem vetek keresztet vizsga előtt, nem imádkozom, nem köpök a hátam mögé, nem veszem fel ugyanazt a gúnyát, amiben szerencsém volt, semmi ilyesmi...
csak annyi, hogy nekem nem szabad kimondani azt az egy szót biztatás téren...
akkor már inkább egy stráfkocsi szart küldjetek:)))
A hiba bennem van
vagyok, élek, s ígérem mindenkinek válaszolni fogok a méljére:)))
de most komolyan, én lenni rohadt lusta, s bizony ilyenkor csak azon jár az agyam, hogy neeeem, nem fecsérelünk időt email írással...
az már k..v.ra mindegy, hogy iszonyat gyorsan tudok gépelni, s egy mél max öt percig tart nekem, mégis emberek, megértést kérek:)
köszönöm!
azt hiszem a szokásosnál is rosszabbul tűröm ezt a vizsga cécót...
azt is tudom, hogy miért:)
mert még egy szó nem sok, annyit nem tanultam, s a holnap már mindjárt itt van.
de gondoltban én már rohadtul máshol járok, nemhogy a suliban:)
lássuk csak, miről is tudnék beszámolni?
megérkezett a nyár előszele, tudom, hogy csak egy napig vendégeskedik, így ezt kihasználandó rögtön nyári felsőbe vágtam magam, a férfiak legnagyobb örömére:)
megvan az a jó tulajdonságom (férfi szemmel nézve:), hogy nem hordok sűrűn melltartó, nyáron meg szinte sose...
na persze, aki akkora mellmérettel rendelkezik, mint én, az könnyedén megteheti:)
s láááám, meg is teszi...
azt azért mondanom sem kell szerintem, hogy nem minden felső sötét színű, s naná, hogy egy-kettõ mindent mutat...
na ma egy ilyen példány volt rajtam, miközben a Tesco felé csattogtam:)
csodálkoztam, hogy a kis gimnazista srácok egy csoportba tömörültek, s egy pontra koncentráltak a testemen...
all right, kék az ég, s zöld a fű...nagyszerű az élet:)
drága ezerjó, iszonyatosan tetszik, ahogy mindig kiállsz amellett, hogy bizony ez az egész pasi téma rajtam múlik...
s lásd mit mondok IGAZAD VAN!!!
apu mondja mindig, hogy ne csodálkozzak, hogy az összes pasi elkerül, mert olyan geci fejszerkezettel rendelkezem, hogy nincs az a bátor harcos, aki bevállalna:)
s ez igaz...
erre már Éli, Dés is, sõt, még anno Szlovéniában egy srác a Discoban is megszólt, hogy nem mosolygok...
ölni tudok szemmel, ami talán tudatos, talán nem, fogalmam sincs, az biztos, hogy hozzám csak akkor jön oda valaki, ha nagyon nagyon bátor, vagy nagyon részeg, vagy nagyon tetszem neki, vagy szokásomtól eltérően mosolygok!!!
de én ezt nem bánom!
talán figyelnem kéne, hogy ne legyek távolságtartó, fene tudja...ez egy rossz beidegződés, annyi szent!
a kisugárzásban pedig van valami, hogy levágják egy perc alatt, hogy nem akarok semmi komolyat...
a vicces mégis az, hogy ennek ellenére szinte az összes egyéjszakás kapcsolatom teperni kezdett a folytatásért, lehetett az külföldi, vagy magyar!
én választottam, választom ezt a szituációt, s percig nem sír a szám!
jól érzem így magam, s elégedett vagyok az életemmel...
van egy nagy oka annak, hogy ez így van:
azt hiszem kiállhatatlan természetem van...
na nem a pasik szerint, mert ők általában azt mondják, hogy nálam jobbat nem is találnának...
csak épp arról van szó, hogy én mindig találok valami gixert, ami miatt százszor inkább egyedül vagyok:)
apu mindig mondja, valami nagyon fel lett cserélve köztem és a bátyám között...
22éves vagyok, s életem leghosszabb kapcsolata 3 hónap volt:)
/azelőtt másfél hónap volt a bűvös szám...az összes pasival másfél hónap elteltével szakítottam!/
szóval elmondható, a hiba igenis bennem van:))))
Csillagszemű
Ok, most valszeg nem nagyon kéne neteznem, ha már gép elõtt ülök,
helyette vadul az Excelt, meg a PP-t kellene tanulmányoznom, hisz Xp-ben nem vagyok otthon:(
de miért van az, hogy engem ez nem érdekel?
ehhhh
nem is én lennék, ha nem ma kapcsolnék, hogy hoppá, pénteken két vizsgám van, szombaton is vár egy, meg még be kell adnom egy házi dogát, meg még ez, meg még az...
persze azt se tudom, hogy milyen könyvből lesz a vizsga (ami ugye azt jelenti, hogy nincs is meg a könyv:), s hányra kell menni, s milyen vizsga lesz, s ki a tanár, s ki vagyok én?:))))
gondolkodtam, kevés olyan embert ismerek, mint én...
világ rossz tulajdonságai, egyesüljetek!!!
én lenni: szétszórt, hanyag, lusta, nemtörődöm, megbízhatatlan, feledékeny...
s ezek még nem is közvetlenül személyes tulajdonságok, csupán a mindennapi életben rám jellemzőek mind iskola, mind feladatok terén:)
fasza mi???
szép kilátások az új főnökömnek:) de talán majd összekapom magam, nem lehet tudni...
ma kettőre megyek, úgyhogy lépnem is kell majd, mert hajmosás, meg balblalblablablabl.
volt tegnap nálunk Csillagszemû!
õ a mi kis infos skacunk, aki mindig megberheli a gépet, amikor tönkremegy.
lévén mi lenni antipcguruk, sűrűn jár hozzánk a kislegény:)
nagyon jót beszélgettünk tegnap, mi több, még az admirálist is megcsinálta:)
tudni kell rólam, hogy iszonyat nagy admirális függő vagyok...
számomra nem is pc az a gép, amin nincs admirális:)
megcsinálta, így legnagyobb megnyugvásomra este már tudtam rajta játszani!
néztem tegnap nagy Nő-t.
hangosan sikítottam a nevetéstől...
szánalmas az a műsor, mind az Anikóval, mind az összes pasival együtt!!!
fene a válogatós formámat, de nekem egyik pasi se kellett volna!
nyilván nem is én vagyok a nagy Õ, ezt is tudom.
Anikó amúgy se a lieblingem, s tudom jól, hogy a ruhák, amik rajta csillognak, csak promó céljából vannak rajta, de könyörgöm, akkor legközelebb ne hálós, ill. fekete ruhát nyomassanak rá, mert iszonyat putri volt, ahogy a fehér márkacímke a nyakánál kilógott a felsőből plusz a melltartóból!!!!
de maradjunk a férfiaknál, vegyük példul Vilit:
magas, jól szituált, jól kereső üzletember, illedelmes, lesi a nő minden lépését, mégis hazáig szaladnék egy ilyen pasitól...az ok?
a kommunikációját megfigyelve rá kellett jönnöm, hogy egyszeri, buta srác, s ennél jobban kevés dolog irritál egy férfiban!
vagy ez az Ákos gyerek...eleve már a külseje taszít, ez az örök vigyori dolog meg szép, és jó, de hogy a macskám etetését se bíznám rá, az is biztos!
a többiek meg...
börtöntöltelék György monológja szánalmas volt, úgy ahogy van!
egy percig nem hiszem azt, hogy ezt õ maga improvizálta volna!
szépen benne volt ez is a forgatókönyvben...
hisz ott volt Sz.Lacink, aki ott állt, s várta, hogy feltűnjön György, de amint véget ért a közjáték, Laci elment. most akkor miért állt az elején ott, ha nem azért, hogy levezényelje ezt a komédiát??? utána meg miért ment el?
ehh, szót se érdemel ez a viccedék...
ennyi így hirtelen.
visszatérve nagy õ, meg pasi áradat...
tegnap Csillagszemû kérdezgetett rólam, meg pasikról, meg kapcsolatokról...
lesokkolta magát azon, hogy én anno 8órákat utazgattam, meg egyebek:)
na ja, nem is voltam normális, de a szerelem vak, mint tudjuk:)))
miközben kérdezgetett, én meg válaszoltam, bizony kijött a számon, hogy sokkal jobb ez így nekem:)
s igen...
azt hiszem kellően vad, s fiatal, s őrült vagyok ahhoz, hogy azt mondhassam,
abszolút nem nekem való egyelőre a társasélet, de semmilyen szinten!
elgondolkodtam az utóbbi bulikon, hogy miket csináltam rajta, meg etc...
nos tudom, hogy azt valószínűleg egyik manus se tűrné meg, én pedig úgy vagyok vele,
hogy azt nem viselném el, ha ezek mind kimaradnának az életemből!!!
Életművész
Nem, még nem dolgozom:))))
egyelőre laza, here-vere van!
de nem is baj...
sok sok alvás, pihenés, takarítás, meg tanulás:(((
a héten három vizsgám lesz, nemtom, hogyan fogom prezentálni, de majd lesz valahogy...
az egyetlen félelmem az info vizsgától van...
lévén nem voltam egyetlen egy konzultáción se...
ez nem meglepő, enélkül is sikerült már pár vizsgát leraknom!
az egyetlen cink, hogy xp kellene, hogy tudjak gyakorolni, nekem meg tökre nem az van, s ahhhh
szóval ez így necces lesz, dehát mire van az én drága Anabellom???
itt fogok nála lebzselni egész nap...
s pp-ket meg excel táblázatokat gyártok...
de legalább lenne tk-m!!!
robogtam, mert gondoltam, hogy ma már lesz kép arról, ahogyan táncolok a rém ronda csípendél-es sráccal...
érdemes ezt a képet felrakni:)
szétröhögtem a fejemet, míg "táncoltunk", de azt hiszem ez tökéletesen látható is:)
nem hiába, nem nekem valóak ezek a komoly dolgok!!!
amúgy tegnap dumáltam főnökömmel, mondta, hogy ma lesz értekezlet, s a héten majd be kell menjek...
akkor lészen szerződés írás, meg munkakör felvétele, balblablalblablal
netezni onnan az elején biztos, hogy nem fogok, de mindig mindent megoldok, mint azt tudjátok!
sokszor azon kapom magam, hogy életművész vagyok:)
s ez igaz is...
azt hiszem én az optimizmus jegyében születtem, már ha van ilyen...
vagy ez vajon tanult szokás???
nem hinném, hogy engem nem ért volna annyi csalódás, mint másokat...
csalódások nap, mint nap érnek!
talán én is magam alá esek, de azt hiszem tényleg van az a jó tulajdonságom, hogy semmin nem bánkódom!
mindenből tanulni, profitálni lehet!
elárulhatom azt is, hogy tegnap kemény két óra erejéig elég rossz passzban voltam!
aztán megráztam magam, s rájöttem, hogy attól más biztosan nem fogja rosszabbul érezni magát, hogy nekem rossz kedvem van:)
szerintem minden attól függ, hogy az ember saját magában hogyan kezeli le a dolgokat!
nem tudom, hogy honnan vettem ezt a tulajdonságom, talán az élet tanított, talán jó minta volt, van előttem?
mégis azt mondhatom, hogyha mások számára néha felületesnek is tűnik ez az egész, sokkal boldogabb vagyok így, hogy könnyedén túl tudok lépni dolgokon!
felgyorsult tempó, hát gyorsan felejtünk!
na csattogok tova!:)
írta: Tisss Címkék: boldog, iskola, Lollo, munka, party
Izgul az állásinterjú miatt
Na, itt vagyok...
gondolkodtam, gondolkodom, gondolkodni fogok...
persze, hogy gondolataim nagy részét ez a lehetőség tölti ki...
Mint Luck is írta hozzám szólásában, hogy itt végülis az én főnököm főnöke akar látni...
ergo mit is kell tennem?
be kell vágódnom, meggyőzőnek kell lennem!
elviekben ez ugye nem is lehet akadály, hisz kérem szépen egy személyzeti tanácsadó kft-nél vagyok, vagy mi...
a bő 9hónap alatt csak ragadt már rám valami abból, hogyan kell viselkednie egy állást pályázó jelöltnek!
teljesen higgadt, nyugodt vagyok! s most közel se annyira felspannolt!
nem tervezek se az állással, se a pénzzel, amit kaphatok majd érte, se a lehetőséggel...
régebben mindig ezt mondtam:
MINDEN ÚGY LESZ, AHOGY LENNIE KELL!
s ez most is így igaz!
én holnap szépen felkelek, a szemeim alatti karikákat kisimítom, harisnyába bújtatom lábaim, felveszem fekete lengő szoknyám, magas sarkú pipellõmet, fehér elegáns felsőmet, fehér kis kabátkámat, s pontban 10kor (se előbb, se később) ott leszek, ahol lennem kell.
ennyi az egész varázsa:)
ma még előzőleg azért rendbe rakom karom, lábam,
elmegyek vásárolni az Árkádba
illetőleg németül tanulgatok, olvasgatok egy keveset...
jah, s kigondolom, hogy a jolly joker kérdésre mit válaszolok.
azaz: Miért jelentkezett hozzánk?
ravasz, nagyon ravasz!
tegnap voltam angolon...
most, hogy olyan jól megy, elborzaszt a gondolata, hogy esetlegesen németet kell tanuljak újra...
a kettő egymás mellett??? háááááááát
egy magamfajta lusta lánynak, nem biztos hogy a legjobb tervek egyike!
este találkoztam Anabelloval...
odaadta az újabb Avon rendelésem...
vettem megint popokrémet...
na nem azért, mert annyira bevált volna (bár nem nagyobb a popom, így ez már eredmény nem de?:)))
hanem azért, mert még mindig nagyon olcsó, ezáltal kihagyhatatlan vétel volt:)
átnyálaztam a legújabb katalógust, s szerencsére nem találtam benne semmi kedvemre valót
(ok, ez így túlzás, de most Avon stoppot tartok:)
ma még írok, de most muszáj melóznom
egyedül vagyok az irodában...hohhhhhh
be is indult a fantáziám egy pettyet:)
Izgatott
Miss Pánik jelentkezik:)
Öööö, ez én lennék:)
a mai napom olyan szürke, s olyan egyhangú, meg elkettyentõ:((
pffffff
reggel suliba menet eláztam ezerrel:(
úgy néztem ki, mire beértem mint egy ázott puli kutya!
csodálkoztam, hogy miért néznek meg a jó pasik...
a tükörben látva magam aztán azonnal rájöttem, hogy valószínűleg viccük tárgya voltam:)))
sebaj, az embernek tudni kell saját magán nevetni...
volt ma is vizsgám a változatosság kedvéért...
na meg kikaptam egy korábbi vizsgámat is:)
15bõl 12 pontom lett...tátva is maradt a szám, mert én max 6 pontra taksáltam volna.
persze jött mindenki, hogy miért mondom, hogy szar lett, amikor 12pontom van...
ahhha, csak te nem tudod azt édes testvér, hogy én láttam, hogy az a 12pont erős félreszámolás eredménye, illetőleg a tanár volt oly figyelmetlen, hogy 3 dolgot is kipipált, pedig tutira rossz...
ööö, lássuk csak, ezeket összevetve, igen ez így már valóban 12;)))
de erről senkinek nem kell tudnia!!!
lapítottam is jó Bunny módjára:)
nos, találkoztam a lánnyal, akivel tegnap beszélgettem!!!
mondanom se kell, hogy tegnap este olyan izgatott voltam, még buliba se mentem:)))
hallatlan mi?
a lényeg az, hogy a lány adott névjegykártyát, meg konkrétan elmondta, hogy mi merre meddig s miért...
háááááát, most mondjam azt, hogy frankón nagyon nagyon nekem találták ki ezt a melót?
olyan rossz, mert nem akarom elkiabálni, de szívem szerint úgy leírnám a kételyeimet ezzel kapcsolatban, mert be is pánikoltam egy kicsit...
csoda?
ez egy asszisztensi pozíció után kb. vállalati elnökké választásnak felel meg számomra, akkora a váltás!
de most még nem írok bővebben...ha közelebb kerülök a pozisönhöz, akkor beszámolok:)
a csaj meg még mindig szimpatikus, s ahhhh
na szóval a lényeg az, hogy két-három héten belül eldõl, hogy mi lesz...
magyarán, hogy kirúgja-e a mostani asszisztensét, vagy sem
nem rakok rá sokat...
valószínűség-számításaim szerint adok 25%-ot, hogy én fogok oda kerülni, de az is több a semminél:)
Iskola pajti azt mondta, hogy ez annyira nekem való munka volna, hogy csak na!
fel is csillant a szemem, hogy ennyire megismert volna a pár hónap alatt? hízott a májam:))
nu, egyelőre ennyi van!
hétfőn elküldöm a csajszinak az önéletrajzom
(küldeném én már most is, de nem akaszkodunk, nem izgáskodunk...hidegvér Tisss, hidegvér:)),
aztán pedig várunk, hogy "na kiabálunk?!" (Dévényi Tibi szavaival élve:), vagy sem:))
ha nem jön össze, akkor is pályázok másik állást...
rájöttem, hogy tök nagy adrenalint termel:)))
Új munkahely?
jééééééézusz, mi ez a lassúság???
vagy csak a net ilyen lassú tetű???
oooo, olyan izgatott vagyok, hogy jajjjh, muszáj vagyok írni ezt a bejegyzést, mert mert mert
na a suliban kezdődött minden:)
találkoztam Mr. Okossal is, de ma idegesített, így őt hagyjuk...
szóval beszélgettem egy lánnyal egy szál cigi keretében (lám, mire nem jó a cigi:)), s pont mondta, hogy ő mennyire nincs megelégedve az asszisztensével, s elege van a fejvadászokból, mert szart se érnek a jelöltek, akiket küldenek. /ezzel együtt kell értsek, borzasztó jelöltek vannak manapság..nem csoda, hogy a legtöbbje munkanélküli---tisztelet a kivételnek!/
nos én poénból benyögtem, hogy ok, akkor megpályáztam az állást...
aztán végén komolyra fordult az egész, s ott tartunk, hogy holnap email csere, meg miegymás, küldök önéletrajzot, s meglássuk!!!
istenem, de jó lenne, ha ez összejönne...
a lehetséges béremet meghallván kiguvadtak a szemeim, a munkaköri leírásomat megtudván szárnyra kapott képzeletem, s bazzz, én már láttam is magam, mint értékesítési asszisztens!
aki egy kicsit is kedvel, az szorítson nekem nagyon nagyon nagyon!!!
ehhez a munkához igazán lenne kedvem, affinitásom, s tehetségem is:)
úgy gondolom
történetesen az se lenne mellékes, hogy a főnökömmel egy suliba járok;)
bazzzz, akceptálná a vizsgáim, a vizsgaidőszakom, egymásnak fénymásolnánk, tudnék infókat a suliról, halál vagány lenne...
s ahhhhhh
túlzottan beleéltem már magam:( de olyan bizakodó lettem, mert a csaj normális, s úgy tűnik, rám van szüksége:)))
holnap benyalom magam nála, na persze csak mértékkel, de tessék rám nagyon nagyon nagyon gondolni!!!!
aztán ha összejön, akkor meghívlak titeket a munkahely-újító bulimra, ahol jól berúgnánk:)))
nem akarom elkiabálni, se beleélni magam, de sajnos már megtörtént:(((
brüty brüty brüty
legalább a munkában legyek szerencsés, ha már a szerelemben nem voltam az!!!
na csitt.
több szó erről addig ne essék, amíg nem tudok konkrétat;)
hazafelé kocsival jöttem, elhozott egy srác, akinek még a nevét se tudom:((
vér cink...
múltkor két óra között spontán dumáltunk 10percet...a végén még be is mutatkozott, s nem tudom a nevét...hát csak ennyire lyukas az agyam!
ő meg már messziről kiabálta a sulin át, hogy .... hogy vagy!
ehhh
szóval hazafelé együtt jöttünk, s mikor közölte, hogy ő tök megkedvelt engem, s jó érzés volt velem beszélgetni, s gondolta, ezt muszáj elmondania, s egyébként is...nos akkor úgy gondoltam, hogy gáz lenne, ha benyögném, hogy haho, mi is a neved???
hogy oldjam meg ezt a szitut...most légy okos domokos:)
de nem lesz ez gond, van is már rá tippem:)
jó napom volt na
ja a vizsga...hát bakker csigolya, remegett térdem, könyököm...felkészületlenül kikaptam egy zúzóóós tesztet...meglássuk mi lesz:)
Nincs itt semmi különös
Szent szalma:))
annyit kacagtam itt melóhelyen, hogy folyik a könnyem:) na ezért nem akarok innen elmenni!!!
no de, mesélek!
írt nekem mélt Z., s jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj, hát most aztán beindult nála a gépezet!
kinn van San Remo-ban, s úgy néz ki, összejött az állás!!!!
nagyon tetszik neki a hely, a főnök, na meg az olasz pasik...
állítólag olyan divat van kinn, hogy csak kapkodja a fejét, nem győzi nézni a ruhákat...ooooo
nem is csodálom:))
mondta, hogy majd küld képet, mert hétfőtől már dolgozik, s net közelben lesz egész nap.
gondolom ő most úgy éli meg ezt az egészet, mint egy álom...gratulálok neki
persze saját magamnak nem:)
mert Z. semmivel se jobb képességű, mint én...de elismerés neki, õ szorgalmas, törtető, tudatos...
én ennek ellentéte:)
nem baj Tisss belőled is lesz még valami:)
nu, ha már itt tartunk, akkor megemlíteném, hogy stratégiai menedzsmentből nékem ma vizsgám lesz!
abszolút pofátlanságnak vélem azt, ahogyan én oda akarok menni...
akar a fene, dehát próbáljuk meg alapon gondoltam bekukkantok:)
egy hónapja tudom, hogy lesz ez a vizsga...vasárnap elszántam magam, hogy igen, hétfőn tanulunk...
nem jött össze...gondoltam sebaj, majd kedden, szerdán, csütörtökön...
persze, hogy kedden már kilőttem az aznapot, na meg a szerdát is, mert angolom volt, utána meg Anabello...
dehát itt van csütörtök...ahhhhha, meg ahogy ismerünk engem, itt volt a Tv, meg a család, így nista tanulás...
gondoltam egy nagyot magamban, hogy akkor majd beállítom reggel ötre az órát, s három óra alatt átnyálazom a dolgokat.
ugye nem is kell mondanom, hogy mi lett az eredménye????
felkeltem, de azzal a lendülettel vissza is aludtam
de azért már belekukkantottam a könyvbe kereken öt perc erejéig, azt is a mellék helységben...
ennnnnnyi
ezek után nagy valószínűségszámításba kezdtem a vizsga kimenetelét illetően...
én nem jutottam messzire, de templar egészen magas számot mondott, amivel ki is békültem:)
50%!!!!!
s milyen igaz, vagy igen, vagy nem...
ennek függvényében már nincs is mit tanulnom:)))
najó, a buszon még lehet, hogy ragad rám valami, bár ahogy ismerem magamat, úgyis találkozok útközben egy ismerőssel:)
hát ennyi
holnap is vizsga van, arra még tanulhatnék, na dehát ma buliba kell mennem...
egy hónapja nem láttam a kedvenc együttesem, így no way:))
Tavasz van
Nos lássuk...
lets go:)
hol is kezdjem???
ott, hogy tavaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaasz van:)
annyira jó kedvem van, s annyira érzem, hogy valami történni fog!
ma amúgy őrültek háza van itt nálunk, de valahogy ez se érdekel!
ez nem az én gondom, s ha úgy gondolja a leendő főnököm is (húúú, de optimista vagyok, még visszajelzést se kaptam, hogy látták az önéletrajzom:), akkor nem is lesz az én gondom!
well, mi is lenne a munka?
egy bankba (ok, vezető bank, de nem felsőkat., a többi tik-tok egyelőre, ---nini, nekem ilyenem is van:) keresnek személyes ügyfélszolgálatra egy hölgyikét, lízing területére...
megfelelő munkabér, iszonyat közel a lakóhelyemhez, ismerős kollegina várna rám!
amennyire nem akartam az elején, most annyira fellelkesültem!
meglátjuk mi lesz...ha nem jön össze???
nem dől össze a világ, de valószínűleg akkor is keresni fogok egy másik helyet!
hölgyeim, uraim, ha szükségük van rám, mint munkaerőre, akkor itt kalimpálok:))
a bővebbekről a mélcímemen értesítsenek:)))))
régebben Élivel mindig azon nevettünk, hogy irodaribancok leszünk...
elvégezzük a szükséges irodai teendőket, aztán a főnök szolgálatába állunk, ha vacsorázni, ebédelni kell menni, vagy csak szimplán elkísérjük a hétvégi aqua fitness kikapcsolódására:))))
persze ez csak vicc szintjén ment, mert nem vagyok az az alkat, aki képes lenne a főnök seggét nyalni a nap 24 órájában!!!
vajon mi lehet Z.-vel??? semmit nem tudok róla, én meg aggódom!
remélem minden a tervei szerint alakul!
Éli pedig talált magának állást, most elégedett, s boldog...rögtön meg is invitált egy pénteki igyunk-egyet bulira, de nekem már megint vizsgám van pénteken is, meg szombaton is...
ok, ez csak helyközi vizsga, de akkor is, legalább be kellene érnem a suliba:) az meg másnaposan nekem nagyon nagy erőfeszítés lenne, így eltoltuk szombatra:)
te jó ég, mennem kell, mert megrohamozott minket egy csapat munkanélküli:)
még jövök, mert van fejtegetni valóm:)
addig pedig mosoly, meg sunshine, meg hippi életérzés!!!
Nem panaszkodhatok
hahóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
jól vagyok és pont:)
a töri zh-m 4-es lett végül...mert sikerült teljesítenem a kvízt, így everything under controlllllll:)
lássuk csak, ezt a negyed évet két 4-sel, meg egy 5-sel zártuk
tekintve az én tanulási szokásaimat, ez több, mint meggyőző:)))
gihiiihi
meló meló meló
jó volt ma nagyon
vicces volt, mert kimentem Boti császárral bért osztogatni, adminisztrálni.
kifordult a gálám azoktól az emberektől, akikkel találkoztam!!!
legtöbbje egyszeri, buta, igénytelen...
értetlenek, s nem is tudom már őket szebb szavakkal jellemezni!:)))
Boti császárral hazafelé csak nevettünk, s annyit mondtunk, lám az emberi ostobaságnak nincs határa!
persze akadt az a tudálékos fasz formája is...aki mindent jobban tud, s úgy beszél a főnökével, mintha a seggéből rántotta volna ki!
párszor kinyílt a bicska a nem létező zsebemben, akkor mi lehetett Boti császár zsebében??? bomba?
szívesen kifejteném mindezt, de robogok tova az események garmadájában!
taliztam ugyanis Déssel...
irány a West End, egy laza kaja, isteni capuccino, karamellás shake-kel megspékelve...s maratoni duma-jula...
nagyban szívom a cigim, mikor hallom, hogy a romák (ugye így nem rasszista??? vagy cigány? vagy hogy kell őket nevezni???) sivitoznak mellettem, s tőlük zeng a center, hogy itt az Indián, itt az Indián...
gondoltam hátrafordulok, hogy mi ez a zsivaj, s lõõõõõn, valóban ott volt.
de kérdem én, ez ki a fax-t érdekel????
persze azonnal egy kisebb fajta tömeg csoportosult köré autogramot kérni...
megint csak kérdem én, mire fel???
ki ő? miért kell érte rajongani?
a roma nő otthagyta a gyerekét a babakocsijával együtt az asztalunk mellett, szaladt Indiánhoz...
pislogtam nagyokat!
erre mi történt?
visszajön a roma, hogy ugyan adjak már neki egy szál cigit, õ kifizeti...
csípőből akartam mondani neki, hogy ááááá, már elfogyott, mikor is észrevettem, hogy a doboz ott figyel az asztalomon:(
hova tart a világ, hogy a táskámból kell sutyiból elővennem a cigarettám?
adtam neki, mert ők sokan voltak, én meg mégiscsak gyenge nyeszlett bige vagyok, s még nagypofájú is:)) jobb a békesség...
jelzem, nem fizetett...de ez nem is gond, alig vártam, hogy tiplizzenek Indiánostul, gyerekestül!!!
Dés kirobbanó formában volt, s öröm volt vele beszélni!
mindeközben észrevettem, hogy basszus, én is rendben vagyok nagyon, mert nem tudok neki miről panaszkodni...
nincs miben kikérnem a véleményét, semmi nem nyomja a lelkemet, nincsen fájdalmam.
meg is döbbentem, ez nem szokványos szitu!
persze elmeséltem neki Volt-ot, s győzködött, hogy hajrá, mire várok, miért ne, balbalblalball...
meglássuk, ez nem gondolkodás tárgya...
úgy döntöttem, hogy az ösztöneimre bízom!
well,
jön ma át Z., aki jövőhéten megy Olaszo-ba dolgozni
eldöntöttük, hogy csapunk egy hirtelen party-t dumával, tánccal, s piával??? ki tudja...
most sietek, mert rendbe kell még hoznom magam!
szép napokat, boldogságot, örömöt, életerőt!!!!
Volt letámad
öööö, hogy mik vannak
nos, mesélnem kéne, de nemis tudom...
ott kezdem, hogy az angol tesztem fantasztikusan jó lett!!!
de tényleg, ki is javította a tanár, s az eddigi legjobb teljesítményem lett, úgy, hogy fél órát se tanultam rá...
no már most eddig legalább két órákat tanultam, de most annyit se, s ez lett a legjobb...
akkor hogy is van ez???
aztán a másik
ez már keményebb dió, s nem is tudom mit mondjak...
írtam én már ide Volt-ról, s a mi kis viszonyunkról...
háááááááát
na szóval, tegnap este 10kor találkoztunk...kocsival értem jött, s felmentünk a Libegőhöz...
mesélt nekem, hogy szakítottak a barátnőjével, s totál készen van, három napja bőg, balblablala...
sajnáltam nagyon, tényleg maga alatt volt...
ezzel együtt megküzdöttünk démonjainkkal, mert utoljára a libegőnél mindketten más társasággal voltunk:)
annyira jó kedvünk lett a végére, csak nevettünk, meg miegymás
persze a testiség megvolt végig köztünk...simogatta a kezem, mély beszélgetések közepette...
aztán egyszer csak láttam, hogy közeledik a feje az enyémhez
no, Tisssre rájött a para jula, s azonnal leszögezte, hogy ááááááá, csak semmi próbálkozás
no, szóval ezek után mi következett???
elmagyaráztam neki, hogy nem tudom elképzelni, hogy köztünk bármi is legyen, mert mert mert...
mert fontosabb õ annál, s egyébként is...
nehezen, de megértette, mégis a vágyai hajtották
elég az hozzá, hogy hazakísért, s az ajtónk előtt letámadott
én pedig gyarló vagyok, s totál felizgultam tőle...
nem is tudom, hogy mit gondoljak erről az egészről:(
felhívott, hogy jó ég, totál készen van értem, s nem tudja, hogy hogyan tudna rávenni arra, hogy megtegyem, amit én is kívánok...
vívódok, mert tényleg kívántam, s ohhhh, s egyébként is...
sajnálom, igényeim vannak, s már majd fél éve semmi nem volt az én szexuális életemben...
szóval nehéz...
racionálisan nézve ennek nem szabad megtörténnie...de a vágyak, hormonok itt duruzsolnak a fejemben...
confused!!!!
noh, ez a bejegyzés szétszórt, s nem adja át, amit gondolok, de ez van:ooo
Fáci az igaz szerelmem
hm, tegnap este olvastam ezerjó blogját, majd RareMiracle blogját...
ezek után szépen hazacaplattam, s én is bőgtem egy jó nagyot:)
ez már csak így megy...
néha én is nehezen dolgozok fel dolgokat, s bizony elsírom magam.
bámulatos, hogy ezt mindig is titkolom mindenki előtt, ennek ellenére itt meg sokan olvassák,
dehát istenem, ez egy napló, vagy mi!
persze felhívtam Élit, s tartottam egy gyors lelki segélyt...
nem tudtam vele találkozni, s a mai angol vizsgám miatt csak holnap tudunk mihamarabb érintkezni...
egyszerre voltam dühös, meg szomorú is Élit illetően...
ha én nem nézek Rá, akkor senki más???
ez hogy lehet?
ok, hogy 23éves, de attól még a szülő az szülő marad, a gyerek, meg gyerek...
miért lettem dühös?
hát Élinek nyugtatót írt fel az orvosa!!!
ennél a pontnál majdnem elsírtam magam:(
nyugtatót egy fiatal lánynak???
szerencsére Éli nem hagyja el magát, s tanácskozásunk közben leszögezte, hogy nem fogja bevenni, amíg nem beszél egy másik orvossal is!
de ez az egész, s ahogy a szülei reagáltak...
tudom azt, hogy ha úgy jönnék haza az orvostól, hogy apu, képzeld, nyugtatót írtak fel nekem (ami nem lehetetlen, ismerve engem, meg a kirohanásaim...), akkor apu sokkot kapna, s az lenne az első, hogy mindent mögém helyezne, s csak rám koncentrálna...
Éli szülei meg...mintha C-vitamint kapott volna...hát basszus
na meg aztán a szegény kutyu...öreg volt már, 13éves, de tudom, hogy mennyit jelentett neki, s egyébként is...
szegény Éli még a telóban is sírt, borzasztó volt:(
s most akkor az én kis Cucafülemrõl /=Zsini cini, Fatime === a macskám:)/
mindig az az első számomra, ha hazaérek, hogy megölelem Cucafület, s
persze hangosan elmotyogom neki, hogy mennyire szeretem, s imádom...
s bizony, ahogy ezeket a sorokat írom, érzem a kis szőrét, s látom a csodálkozó szemeit...
félek attól, hogy mi lesz velem, ha ő nem lesz!!!
szerintem akkor fog meghalni egy darab belőlem...
akinek nincs állata, s nincs efféle kapcsolata, az soha nem fogja megérteni, hogy mit érzek, s mi van bennem.
az én kis Cucafülem /most ez az aktuális neve!/ idén lesz 10éves...
apu mindig mondja is, hogy elképzelni se tudja, mi lesz velünk nélküle!
ekkor én, a fő strucc mindig csak annyit mondok, hogy ugyan,
Zsinibaba nem fog meghalni, mert addigra feltalálják a cicaörökélet-gyógyszert...
röhejes mi???
röhejes, pedig tudom, hogy ezzel a mondatommal apu is elhessegeti azt, amitől remegek...
nincs olyan nap, nincs olyan ölelés, amikor ne jutna eszembe, hogy egyszer már nem lesz...
napjában 35ször minimum elmondom neki, hogy imádom őt, s ő az egyetlen szerelmem, s ne hagyjon el soha...
én élőlénytől soha nem kaptam annyi szeretetet olyan intenzíven, mint tőle...
ha sírok odajön hozzám, ha szomorkodom bújik hozzám, velem alszik,
mindenhova követ, s mindent velem csinál...
én pedig mindig, minden körülmények között hozzá menekültem, menekülök...
ha boldog vagyok, ha szomorú, akkor is ő az első...
amikor itt van az aktuális párom, akkor is ő az első, mert féltékeny,
s mert tudja az összes pasim, hogy számomra a macskám az első...
egyedül Saskót tűrte meg Fáci is, de nem nézte jó szemmel:)))
de talán őt elfogadta, meg is kedvelte...
s ezért is volt igaza Saskónak, amikor azt mondta, hogy nem tudnék kiköltözni hozzá...
tudta ő azt jól, hogy miért nem, s ez igaz is...
soha nem tudnám itt hagyni Fácus-Mágust, mert nélküle semmi vagyok!
tudom jól, hogy ő segített Saskó után is, s egyébként is...
hm, miért írtam le ezeket?
nyilván ettől sok ember most magához kapott, hogy jéééézus, ekkora ostoba picsát...
nem érdekel!!!
hajlandó vagyok felvállalni azt, sőt, mutatni is akarom, hogy bizony nem egy állat többet érhet családtagjainknál is akár.
mert több szeretet kaptam, kapok az én Cucámtól, mint az állítólagos nagynénémtől, kereszt szüleimtől, s még sorolhatnám!
vállalom azt, hogy fanatikusan szeretek egy állatot, s mindent megtennék érte!
sok emberi tulajdonság van, amit nem szeretek, de van egy, amitől még indulatos is leszek...
ha egy ember elítél valakit amiatt, mert rajongásig szeret egy élőlényt, s még kategorikusan ki is jelenti, hogy utálja a macskákat(kutyákat), s ne is beszéljek róla, meg közelébe ne vigyem
azt a szörnyeteget...
nem vagyok előítéletes, de ennél a mondatnál mondom mindig azt, hogy nincs miről beszélgetnünk...
ezt a bejegyzést elsősorban azért írtam le, mert rájöttem, hogy a blogomban minden szerettemről írok, s Cucafülről alig teszek említést, pedig elsősorban ő tölti ki az életem, a mindennapjaim...
ennyi, nem több!
de, még valami...
maradjon velem addig, ameddig egy cicalét lehetõvé teszi!!!
Röviden beszámol
Péntek:
reggel korán keltem, mert eljött életem első uv-je, aminek meg kell adni a kellő tiszteletet:)
ott voltam már 8kor az iskolában, s álltam a sorba, ahol a csekk árát kell pengetni...amíg sorban álltam több emberrel összepajtiztam, hogy tisztában legyek a dolgokkal...
gondoltam, ha már ilyen korán érkeztem, akkor betekintek a zh-mra
hát nem jött össze, ami végülis nem nagy trauma, de jól jött volna...
ugyanis uv-re kikaptam ugyanazt a tesztet, amit előzőleg nem sikerült teljesítenem.
lévén, nem tanultam sokat, s azt, amit anno elbasztam, át se néztem, úgy gondolom, hogy az esélyeim jelentősen csökkentek a sikeres uv-t illetően:)))
ezen még nem aggódom, majd lesz valahogy...
Mr. Okos nem volt, nem is láttam, de jobb is, mert elég tréül néztem ki!
úgy gondoltam, ha már ilyen szerencsétlenül indul a napom, nem árt valamivel feldobni.
hazafelé beugrottam hát a Mango boltba, ahol sikerült beújítanom egy purple csõtopp-ot
imádom azokat a ruhadarabokat:)))
egyetlen egy bajom van jelenleg...
hogy tele vannak az üzletek nyári holmikkal, amik tetszenek is, de egyelőre nehéz elképzelnem, hogy jön a nyár, s én barna leszek majd egyszer...emiatt nem tudok normálisan vásárolni:(
így volt ez a Terranova boltban is...
isteni felsők, szoknyácskák, s mégse vitt rá a lélek, hogy megvegyem őket...
mert, mert, mert, mert fehér vagyok, s mert messze a nyár:((
no, azért vettem magamnak egy narancssárga csodát, meg egy "brazil party" felsőt:)))
hazafelé trolival jöttem....
mázli, hogy mindig discman-nel utazom, különben biztos, hogy sokkot kaptam volna!
csak annyit vettem észre, hogy fékez a troli, s ahogy kinézek balra, gurulnak a kerekek, meg szakad le egy bazi nagy autó alváza...
r-go baleset volt, amibe majdnem mi is belefutottunk...
nézem a szerencsétlenül járt baleset résztvevőit, s látom, hogy az autóból ömlik ezerrel mindenféle folyadék...
akkora para jött rám!!!!
nyilván túl sok amerikai filmet nézek, vagy nem tudom, de láttam lelki szemeim előtt, hogy berobban az autó, s vele együtt mi is...(mégha tudom is, hogy reálisan erre nem sok esély van!!)
szó szerint bepánikoltam, s majdnem kiabálni kezdtem a vezetőnek, hogy azonnal nyissa ki az ajtókat, szaladni akarok...
az ajtó kinyílt, én pedig vágtázó léptekkel hagytam el a helyszínt...
senkinek nem lett komolyabb baja, s még csak robbanás se történt, de én nagyon megijedtem:(
halálfélelmem volt szó szerint, s majdnem sírtam is...
szerencsére egy cigi társaságában sikerült megnyugodnom!
du. jött Dés, az én egyetlen unokanővérem, akit nagyon nagyon szeretek...
megint olyan jókat beszélgettünk, s nevettünk...
jó lenne, ha a közelemben tudna élni, mert vele mindig olyan nyugodt, boldog vagyok!
talán ő ismer a leges legjobban az összes barátnőm közül...
ő mindig megnyugtató, értelmes dolgokat tud mondani nekem...
Dés szombaton sajnos már nem maradt, csak szállni jött ide, mert kora reggel mennie kellett a dolgára:(
jaj nem említettem, hogy péntek este hívásom volt...
ki se találjátok, hogy kitől...
Mr.Péntek keresett már megint...heheh, pont pénteken..
persze nem vettem fel!!!!
kb. pont egy hónapja hívott utoljára azzal a célzott kérdéssel, hogy mikor dugunk...
mikor megmondtam neki, hogy valszeg soha, próbálta leplezni, hogy megsértődött...
a beszélgetésünk kellős közepén azt mondta, hogy két perc, s visszahív, nos azóta is hívott egészen péntekig...
ezek után úgy gondoltam, hogy most nincs kedvem vele beszélgetni!
írt is sms-t, hogy vegyem már fel, de no way...
tegnap pihegtem egész nap, töltődtem energiával, tehát elvoltam...
ma szintén ez volt a programom
nos, ennyi a nagy történés...
semmi izgalom, szaft, bonyodalom
folyik az élet a maga medrében:)))
írta: Tisss Címkék: Dés, ehhh, férfiak, iskola, vásárlás
Magányt akart
Hm...elég rég írtam, aminek több oka is van...
a legfontosabb az, hogy úgy éreztem, egyetlen egy dologra van szükségem, az pedig a magány...
senkihez, semmihez nem volt kedvem!
fura...de jó volt egy kicsit megtisztulni, csak saját magammal foglalkozni!
12 órákat aludtam, ami ezer éve nem történt meg velem, de utoljára biztos, hogy csak nyáron!
amúgy rendezgettem a számítógépem, amin nagytakarítást csináltam.
fájlokat rendeztem, töröltem...találtam is egy-két érdekes dolgot:)))
de ezt inkább nem ecsetelem...
amúgy kedves GIGI, köszönöm Neked a privát üzenetet...
a fotót kirakni nem nagy dolog...tudom, hogy sok a szemét ember, de én akkor is így fogok kinézni, hogyha mindenki fikázza a képemet, s én úgy döntöttem, hajlandó vagyok ezt bevállalni...
régebben sok képet raktam fel mutatóba, de többnyire az összes kép lekerül előbb-utóbb...
ezerjó: azért arra kíváncsi lennék, hogy milyennek képzeltél el:)))
no, de akkor haladjunk az elmaradások pótlásának útján...
először is nagyon nagy hurrá azért, hogy a Tóth Vera nyert!!!!!
1: mert megérdemelte
2: mert nem tudtam volna lenyelni, ha egy műveletlen, tapló, unintelligens picsa nyeri meg ezt a műsort, aki a viselkedésével többször felidegelt...
nem a rasszizmusom (ami sajnos igenis van picit bizonyos fajok iránt!!! lehet ezért megkövezni, de én legalább bevállalom!) mondatja ezt velem, mert itt tényleg csak az alapján ítéltem, hogy mit rakott le az adott énekes, s emellett hogyan viselkedett...
akit idegel, hogy így gondolkodom, annak szívesen kifejtem majd, hogy mi húzott fel szeretett Ibolyájában!
no, de most már tényleg pótlás...
jééééézusz, utoljára kedden írtam?
hohhhh
hát elmentem neurológiára, ahol biza megállapították, hogy semmi bajom, ez ortophediai eset...
szerdán fogtam magam, s Éli társaságában elmentem ortophediára!!!
a doki ismét jó fej volt, adott kenőcsöt, gyógyszert, meg írt fel nekem új talpbetétet...
már azzal csoszogok, s elmondhatom, hogy jobb a helyzet, már járni is tudok ciccenés nélkül:)
este átjött Éli, s elmentünk bulizni a Club7-be
ott volt Batka Ignác Barna is, aki nagyon nagyon jól énekelt
mi volt a bulin?
hmm, hát összejöttem egy olasz gigoloval, Fabioval:)
isteni teste volt, pepec feneke, helyes kis pofija, barna bőre...
szóval ööööö, na tetszett nagyon
simi-humi, smaci-hari, megvolt minden...
beszélni persze alig tudtunk, mert angolul nem dívik tanulniuk...
20éves volt, azaz fiatalabb nálam, de ez mondjuk nem zavart.
amikor azonban kiderítettem, hogy borotválja a karját, lábát, mindenét, hát enyhén kifordult a belem...
szeretem, ha a pasi helyenként borotválja magát /sőt, e téren vannak elvárásaim is!!!/, de NE mindenhol!!!!
akkor hajtottam el, amikor megtudtam, hogy diétázik, mert jön a nyár, s tetszeni akar magának...
booooooooo
kétségeim vannak azt illetően, hogy nem volt-e buzi...
mondjuk nem tűnt annak, de ez így együtt sok volt, így inkább a magányt választottam:)))
csütörtökön itthon pihegtem, meg rendet raktam, továbbá próbáltam készülni a pénteki töri uv-re!!!
na ez a készülés percekben mérhető, úgyhogy ennek megfelelően a felkészültségem mértéke is:)
írta: Tisss Címkék: ehhh, férfiak, iskola, pajzán, party
Nehéz a családdal
na, folytatom...
szóval találkoztam délután Z-vel, akit még mindig imádok:)
sűrűn talizunk ugyan, de az ilyen nagy lelki dumálások azok, amiket igazán imádok...
elmesélte az utóbbi egy hét történéseit, s háááááát...
elég az hozzá, hogy Z. valszeg megy ki Olaszba nyáron, mert hihetetlenül ügyesen, leleményesen sikerült kiépíteni egy fajta kapcsolatot egy olasz szállodahálózat tulajdonosával...
nyugalom, nem úgy, hogy széttette a lábait, sőt, a száját se "úgy" használta...
Z. egyszerűen okos, s nem rest megcsinálni a szerencséjét...
annyira örültem neki, s szívből, hogy szóhoz se jutottam...
naná, hogy irigy is voltam, de azért mégis...
persze ő is lázban ég, s várja az "új" életet...
Z.-vel megy pasija is, s most a pasit olaszul tanítja...
megkérdeztem, hogy lehet-e róla szó, hogy engem is korrepetáljon!
Z. mondta, hogy örömmel, ő csak örülne neki, így lehet, hogy belevágok...
kb. 10 éve álmom az, hogy megtanuljak olaszul, s nem is értem, hogy miért nem kezdtem még el, hiszen ez nem egy elérhetetlen cél:)
akkor és ott, elhatároztam, hogy tanulni fogok...rég volt, talán igaz se volt, hogy én tanultam, mert mindig az eszemből éltem, meg a felfogó képességemből, de tudom tanulással sokkal több mindent elérhetnék...
angol, olasz nyelvtanulásra fogok most koncentrálni...
a suli pedig el van így sekélyesen is, az most még nem érdekel!!!
nem vagyok egy hülye ember, s nem szabad megelégednem azzal, amit az élet ad!!!
mondjuk soha nem is voltam ilyen, de mindig is lusta voltam, ez viszont igaz!
hát remélem, hogy összejön ez az olaszul tanulgatás alap szinten, hogy aztán tovább vihessem majd valami tanfolyamon:)
vasárnap mi volt???
jahhh, teljesen sokk-ként ért, hogy elvettek egy órát az életemből...
azt hiszem nem haragudtam volna, ha cserébe ragyogó napsütés fogadott volna, s plusz 18 fok, de egyik se volt...
helyette volt nagyszülői vizit, s egy újabb csalódás!
eddig is tudtam, hogy nagyanyám nem kicsit utál engem!!!
meg se lepődtem ezen, mert az én pikírt, szókimondó stílusom megfeküdte az ő húgának a gyomrát, s azóta bizony érezhetően szolidaritásból ő is utál...még, ha tudja is, hogy nekem volt igazam, amikor beszóltam a "drága" nénémnek...
mázli, hogy azóta legalább nem kellett látnom őt!!! sajnálom, tudom, hogy a rokonom, s idősebb, meg tisztelet...de, aki engem, meg apumat le "szar emberez", az utána ne vágyjon arra, hogy én majd hívogatom telefonon...lótúrót!
szóval ott tartottam, hogy bizony nagyanyó úgy tűnik jobban utál, mint gondoltam...
a bátyámat bezzeg imádja...
ennek szellemében telt a délután, ami kicsit rosszul esett...
banális a dolog, de például tudja jól, hogy tesóm is, meg én is imádom a palacsintát...
bejön a szobába, s csak a tesómnak ad palacsintát, azt a három szemet, ami előző napról maradt...
tátva maradt a szám (palacsinta nélkül!!!), s majdnem beszóltam, hogy "haho mami, én is itt vagyok"!
bátyó ari volt, mert megkínált, de az nem ugyanaz...
nos, ez csak egy példa volt, de ezen is mérhető a kettőnkhöz való hozzáállása...
na meg a másik,
ha én azt mondom neki, "mammmi ez az ebéd isteni volt, tele vagyok, majd szétgurulok", nem szól semmit...
bezzeg a bátyó ennyit mond, "mama nem volt rossz a kaja"...na akkor már: "jajjjjj de örülök drága kisunokám, ezért szeretek neked főzni"
hmm
jesszus
ilyenekről írok...
emlékszem, ezelőtt 4hónappal hogy ki voltam bukva ugyanezen okból...akkor azt javasolta valaki, hogy beszéljem meg nagyanyóval ezt a problémát...
na ja...
hogyan???
"Mama, úgy érzem jobban szereted a bátyám, s légyszi, ennyire ne mutasd ki!!!"
vicces lenne...
de azért persze őt is imádom, ez nem is kétséges!
ma melóhelyen megörültem, legalább tízszer indítottam újra a gépet, mert mindig hibaüzenet fogadott, valszeg a szerverrel van valami baj, de én majdnem idegzsábát kaptam!!!
semmit nem tudtam megnyitni, nem tudtam dolgozni, így úgy döntöttem, hogy nem is megyek holnap...
elmegyek helyette orvoshoz, ugyanis a lábam kritikus állapotban van:(((
pénteken még csak kétszer akkora volt a jobb bokám, mint a bal, de ma már legalább 3szor akkora...
s mindenütt fáj már...tegnapig még csak a térdemig vándorolt a fájdalom ide-oda, kénye-kedve szerint...
ma már ez kiterjedt a csípőcsontomig...úgyhogy tomorrow megyek az sztk-ba...élmény lesz, az biztos
lehet rám gondolni, mert azért para jula van...
most viszont robogok, de nagyon:)
jahhh
ez a kép abból a pénteki sorozatból van, amit emlegettem...
mellettem az a dög Éli csoda forma kutyuja...:)))
Elmélkedős éjszaka
nos, íme az én drága barátnémnál!
hosszan írnék, de nem fogok tudni, mert robogok haza..már egy ideje itt leledzem, pedig ma még dolgaim lennének otthon!
csakhogy nem tudom mikor jutok net közelbe, meg amúgy is, már eltelt jó pár nap!
legfontosabb, hogy újra jó otthon a gép:)))
végre tudok újra admirálisozni, ami úgy hiányzott nekem, mint egy falat kenyér...
én akkor tudok nagyokat gondolkodni, akkor relaxálok, akkor tudok igazán lenyugodni, kikapcsolni!
ma volt nálunk ugyanis a Pc-guru, s megberhelte a gépünket...
Ádi csoda egy figura, még anno iskolatársak voltunk, most meg olyan jókat hülyülünk:)
imádom őt, pedig nem is ismerem őt igazán!
egy kis csillagszemű juhász, tipikus anya kedvence gyerek...
hm, fura ez a mondat...nálunk max. apa kedvence lehet:)
de apunak szerintem nem egy ilyen Ádi gyerek tetszene!!!
mondjuk egyértelmű, én túl domináns lennék egy ilyen csillagszemű gyerekhez:)
de jesszus, miért jár ilyenen az agyam, amikor csak haverként kedvelem őt...
nos, inkább mesélek
a péntekem az egy tré nap volt, innen messziről is nézve!!!
ez az egész napos esőzés lehervasztott rendesen, de este 8kor találkoztam Flow-val:))
felvitt magához...s ott voltam hajnali 3/4 1-ig.
nyugalom hölgyeim, uraim nem erőszakolt meg, nem volt semmi:)
pusztán barátilag beszélgettünk némi Malibu-alma kíséretében.
azt hiszem egyikünk se volt a legjobb passzában, így maradt a csendes cigizgetés a tévé zaja mellett...
ok, bocsi Gerik, veled is dumáltunk webcamon keresztül:)
én jól éreztem magam nagyon is!
beszélgettünk Flow-val pasikról, internetről, blogról, szexről, mindenről...
nekem is arra kellett rájönnöm, hogy ez a blog a részemről már bakfitty...
úgy értem, írom, írom, de amióta nincs időm normálisan vezetni, azóta inkább csak egy beszámoló azok felé, akiket szeretek, hogy igen élek, jól vagyok, s pezseg az élet...
gondolom ez sok embert nem érdekel, de ez se gond!
persze a reál naplóm az telik rendesen...pont ma vettem egy jó drága üres könyvet, de sebaj, szép lesz majd, ha már megtöltöttem az írásaimmal...
ilyenkor, amikor elkezdek egy üres könyvet teleírni a betűimmel mindig arra gondolok, hogy mennyire más leszek, mást fogok gondolni, érezni, mire befejezem az adott könyvet...
nem volt ez máshogy azzal a naplómmal se, aminek most értem a végére!
az első oldalon tippek vannak azt illetően, hogy mi lesz velem a könyv végére, meg mikor lesz az a vég... jó játék, szeretem!
már több, mint tíz éve vezetek élesben naplót...az egyik legjobb dolog a világon, amit valaha csináltam!!! s az egyik legtartósabb is:)
de Flow-nál tartottam, akinek van két tündéri malackája...Malacka 1. és Malacka 2...
próbálkoztunk Flow barátnőjével nevet adni nekik...tippek voltak részünkről Ödönt, s Tigris-t emlegetve,
de gyanítom azóta sincs annak a két Malacnak normális neve...nem is ez a lényeg
hihetetlen, hogy mennyi szeretetet tudnak adni az állatok, erre mindig rá kell jöjjek...
hajnal fél kettőkor már itthon aludtam...öööö
ez nem igaz, szóval itthon voltam az ágyamban, s tévéztem, mert lefekvés előtt mindig az van
nos, szombat, iskola...
reggel tanulás vizsgára, majd rohanás órára...
találkoztam haver iskolatárssal, aki az én bázisom:)) mindig vele dumálok, tőle informálódom!
fura az is, hogy csak pasikkal haverkodom, dehát istenem, velük érzem jól magam, meg ők is kedvelnek...
nos kisült, hogy valóban töriből van egy buktám, de nem csak nekem, a csoport 75%-a megbukott...
gehhh, mégse vagyok én olyan hülye:)
s Mr. Okos is megbukott, jót is mosolyogtam rajta, amin kiakadt rendesen...
istenem, hogy nézett rám a szemeivel...nem érdekel, akkor is leírom, hogy oooooooo:) hagyjuk!
a lényeg az, hogy van egy kis svédcsavar az uv dologban...
tehát említettem volt, hogy éreztem, hogy a fő dogám nem lett rossz, csak a teszt lett benga (egy bejegyzéssel lejjebb!)
no, de a nagy bukási arányra való tekintettel kijavította a fő dogát is...nekem 4-es lett, így csak a tesztet kell megírnom pénteken:)
büszke vagyok magamra azért így is, mert sok ember bizony megy újra az elejétől!!!
du. találkoztam Z.-vel
na jó, ezt már új bejegyzésbe rakom, ennyit olvasni embertelen dolog:)))
Első UV
hüpp hüpp úgy tűnik elérkeztem életem első ultra violájához:))))
még soha semmiből nem buktam, így ez most az újdonság erejével hat rám:)
s nem vagyok magam alá kettyenve, mert várható volt, nem is kicsit.
Történelem a bűnös.
Ez úgy volt, hogy volt egy beugró teszt, aminél ha nem teljesíted a limitet, akkor meg se nézi a fő dogát, utólag tudtam meg, ha badarságot írsz, akkor mínusz pont van.
No, hát én meg azon az elven élem az életem, hogy valamit mindig kell írni:)
A fő dogám látta írás közben a tanár, s mondta is, hogy ez ötös, hát igen, én is úgy éreztem, csak a tesztre vonatkozóan voltak kétségeim:)
buuuuuukta!!!!!!:)))))
ja igen, a teszt tele volt dátumokkal, meg volt rá 10 perc.
Ennél a tanárnál pedig nincs 2-es, önhatalmúlag kijelentette, hogy nála senki nem lehet 2-es, min. 3-as, vagy újabb forduló!
fura, mert valahogy ösztönöz most ez az egész!!!
Szép kis péntek, de a mai este hohohoo:) abban még van reményem.
Szexi iskolatárs
Nos, végre túl a dolgokon...nem hinném, hogy sikerült mindkét vizsgám...
derekasan be kék vallanom, hogy eléggé elbasztam:)))
de már ezen is csak mosolyogni tudok!
ráadásul most, hogy ledobtam láncaim, most romlik el az idő...köszönöm, köszönöm!
a lábam nagyon-nagyon fáj:( nem lesz ez így jó, el kell mennem orvoshoz, de most még nem tudok, majd áprilisban! úgyse lesz jobban magától, tehát ráér!
amúgy jó volt újra emberekkel találkozni:)
s, hát, hmm...
szóval van egy srác, nevezzük Mr.Okos-nak...
Mr.Okossal egy szakra járok a suliban, s szünetekben szoktunk együtt cigizni.
emlékszem, hogy akkor néztem ki, amikor még Saskó is megvolt...
tetszik a stílusa, az, hogy laza, s világi felfogású, de emellett értelmes, intelligens, s nini, még humora is van:)
jelzem, megadta anno a számát, s teljesen be voltam zsongva, hogy huhhh, majd én felhívom /nem hívtam, mert nincs pénz a kártyámon, más telójáról pedig "fontos" személyt nem hívunk:)/
tegnap együtt utaztunk, s olyan jól elbeszélgettünk, hogy magam is meglepődtem...
egyben zavarba is jöttem, mert gyönyörűen mosolygott rám, s végig magamon éreztem a szemét!
annyit nevettünk, pláne én, miután uszkve húsz perces együtt tartózkodásunk alatt mind a "két" barátnőjével való telefonbeszélgetését végighallgathattam...de meglepő volt, mert a srác teljesen nyíltan tudott nekem erről beszélni:)
a dolog szépséghibája, hogy ő maga győri...
nem is tudom mit éreztem mellette, de jó volt!
gondoltam, most már róla is írok ide, mert ki tudja:))))
amúgy mi a helyzet?
kicsit kimerültem, s az a baj, hogy apu ezt egy cseppet se tolerálja...ilyenkor hajlamos vagyok magam alá esni, de ez nem hosszútávú szerencsére!
utóbbi napokban is fura érzések kerülgetnek...
azt kell észrevennem, hogy elmúlt rengeteg idő, s én bizony újraépítettem magam!
olyan, de olyan távolinak tűnik, hogy én szerelmes voltam, s hogy volt valakim...
olyan, mintha meg se történt volna!
visszatértem régi önmagamhoz, s ez nem kicsit gondolkodtatott el!
az a baj, hogy a visszaállt szemléletem sok emberben kelt visszatetszést, illetőleg emiatt sokan másnak gondolnak, mint ami vagyok!
itt is leírom, mint más blogokban, jó lenne, ha végre el tudnánk fogadni, hogy mindannyian mások vagyunk, s ami egyikünknek bevált, a másiknak nem feltétlenül jó!
illetőleg ne akarjunk megváltoztatni senkit, mert semmi értelme!
én elmondhatom, hogy nekem jó így, s most vagyok végre újra abban az egyensúlyomban, amit eszem ágában sincs feladni!
sietek, mert ma Élihez is mennem kell, végre iszunk:)))
olyan rég ittam, hogy már idejére se emlékszem:)
Régi ismerősök
no, hát akkor itt a nagy zúgolódás közepette, felrakom az én kis szerény mindennapjaim történetét...
tartok attól, hogy ez most ebben a helyzetben senkit nem érdekel, de mivel mégis fontos, hogy az én életem itt is helyet kapjon (hogy miért, azt még én se tudom:)), ezért leírom a napjaim...
nem izgalmasak, mert újabban itthon ülök, s tanulok (mi???????? botrány!!!)
emiatt hajlamos lennék már-már magamba fordulni, hisz itt a tavasz, amire kb négy hónapot vártam
s én pont most nem tudok kimenni, sütkérezni a napfényben, energiát meríteni az illatokból, a madár csicsergésből, a tavasz jellegzetes zajaiból:(((
egyetlen felüdülésem az, amikor lemegyek a boltba, vagy kiállok az erkélyre!!!
na meg, ha felhívnak emberek...az legalább visszazökkent a tanulás vad karmai közül:)
holnap vizsga, szombaton vizsga...elegem van, de nagyon!!!
mind e mellett viszont olyan emberek kerestek meg az utóbbi napokban, akiket magam is szeretek, de mint írtam két bejegyzéssel lejjebb, soha nem keresem őket:)))
felhívott A., nos A. még régi ismerős...tavaly egy éve ismertem meg netről...
sokszor találkoztunk, s mellette igazán nőnek éreztem magam...
idősebb, érettebb, hihetetlenül intelligens, gondokkal küszködő ember:)
engem pedig ez arra késztetett, hogy olyan oldalam villantsam meg mellette, amit nem mindig tudok:)
magyarán igyekeztem az értelmes, érett nő szerepében tetszelegni (na jó, azért nem áll olyan távol tőlem:))
szóval felhívott, hogy mi van velem, s jó lenne találkozni, mert nagyon kedvel, na meg egyébként is...
persze lévén ő is férfi, szeretne hát élni a lehetőséggel, amivel az egyedülálló nőket bombázzák általában:)
pislogtam, mosolyogtam, virultam...
nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget:) tavasz van, hormonok dolgoznak, így ő is csak beállt a sorba:)
ettől függetlenül azért mókás volt, hogy bebújtatta egy olyan köntösbe, hogy jajjhh de rég hallott felőlem, meg mi van velem, balblablalballba...
nos, döbbenet jön, de igen, találkozni fogok vele ezek után is:)
neeeeeeem, nem azzal a céllal:)
köntös ide-oda, én szeretem őt, s szükségem van rá is, mert ő is pluszt tud nekem adni!
(persze nem azzal - még mielőtt bárki azt gondolná-, hogy az egekig magasztal, meg százszor elmondja, hogy de "lopott bicikli effektus" van:))
az élet amúgy halad, s jól érzem magam!!!
de csoda ez???
tavasz van, az én hónapom, s érzem, nagy dolgok várnak még rám:)
hm, ha már itt vagyok, megnézzük mi újság vizsgaeredmény ügyben!!!
baaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaz
5-ös lett a marketing vizsgám...
khm khm, azért örülök, hogy ez ebbe a bejegyzésembe került:)
bár úgy gondolom, hogy az 5-ös (puskamentes, alig készülős) vizsgám ellenére is lehetek még idióta, meg hülye mások szemében:)
de ez nem lényeg...a fő, hogy magamat elfogadjam, s az engem körülvevők szeressenek, a többi meg nem számít!
Vizsgázni jó
igen igen igen igen:)
itt a tavasz, mondjon bárki bármit, akkor is itt van:))
kicsit még bizonytalanul, árnyaltan, bujdokolva, de itt van:)))))
nemsokára szoknyák, meg ujjatlan felsők, meg szandálok veszik át a helyet a szekrényeimben:)
ez azért jó, mert lényegesen több fér el belőlük, mint a téli kollekciómból...
szó, lehet vásárolgatni:)))
azt hiszem, ha sok pénzem lesz, az első dolgom azonban mégis az lesz, hogy beinvesztálok egy teljes körű, mindenhova kiterjedő szőrtelenítésbe!!!!
tudom, nem szép téma...
számomra se:)
nekem is roppant unalmas ugyanazokat a köröket végigfutni, tetőtől talpig a testemen, de muszáj!!!
ma is ez a kaland vár rám, amint otthon leszek!
de most már legalább van erősebb motivációm rá:)))
nah, evezzünk csak más vizekre...
marketing forever:)
megvolt a vizsga, s cahhhhh,
eleve azzal kezdődött, hogy ment a népbutítás...
én, mint jól felkészült Tisss, aki egy órán se volt benn, s a tanársegédre lazán azt hitte, hogy a tanárral áll szemben,
szóval én teljes higgadtságomban ültem az utolsó sorban, x évnyi marketing "tanulással" a hátam mögött, s bizakodva tekintettem affelé, hogy egy 20kérdésbõl álló teszt-sorozatot könnyedén megoldok...
no, ekkor jöttek a nagyokosok, akik ott seggelnek minden órán, akik körmölik a tanár szavait, akik minden infó birtokában vannak...
szóval közölték velem, hogy nem oda Buda, nem csak teszt lesz a vizsgán, hanem kifejtős kérdés is...
elfogott a szédülés, s majdhogynem még le is izzadtam, hogy szépen vagyunk...
hiszen egy teszttel szerintem még egy amatőr is könnyebben boldogul, de egy kifejtős kérdésnek azért már vannak buktatói, pláne, ha a delikvens a tanulásra fordított időben inkább admirális játékára koncentrál!!!
lényeg a lényeg, öt perc a társak közelében tökéletesen elég volt ahhoz, hogy úgy érezzem, felesleges volt megjelennem a vizsgán...
azért még így is maradt annyi hidegvérem, hogy belökjem magamnak a kedvenc, optimizmusomat tükröző sablonjaim közül azt a patront, hogy "valamit úgy is fogsz tudni írni, nem vagy te olyan hülye!"
amen, ütött a tíz óra
tanár intelmei szerint se pofázás, se telefon, se újság, se könyv, se kabát, se táska, se semmi...
mindig nevetek azon, hogy miért hiszi azt a tanár, hogy annyira fontos az õ tantárgya, hogy egyáltalán puskát csinálok, illetőleg bárkihez is fordulnék...
mobil telefon kikapcsolása, meg segédanyagok...jesszum, hol élünk???
van olyan, aki még puskát készít, vagy könyvből, esetleg telefonon akar tájékozódni????
van, s ez a balek pont mellettem ült!!!
kikerekedtek a szemeim:)))
mindegy, úgy voltam vele, hogy az esélyt mindenkinek meg kell hagyni!
mellesleg mindig becsültem azokat, akik hajlandóak puskát gyártani, arra időt szánni, meg utánajárni...
puskázni is tudni kell
én nem tudtam soha!!!
nos, a gyerek is csinált egy nagy kanyart, amit nem tudott bevenni, szó, jövő héten várják őt sok szeretettel a csekkjével együtt...
no de haladjunk tovább!!!
Tisss kikapja a kérdőívet, ami ugye előzetes híresztelések szerint "nem" tesztes
a mosoly a szájamon a fülemig görbült, mikor láttam, mégis csak teszttel állunk szemben, s abból is a jobbik fajtával, amikor is max négy közül kell kiválasztani a szerintünk megfelelő választ:)
nekiugrottam a feladatoknak...
már pont kezdtem magamévá tudni az egész feladatsort, úgy éreztem, igen, ezt már én csinálom, ebben az én tudásom van, igen, meg tudod csinálni, igen, talán sikerül is...
ám ekkor jött Mrs. Mindenlébenkanál, s csináltatott velünk egy gyors csoportcserét...
fantasztikus gondoltam magamban, ez kellett még...
s lőn, ott volt a másik csoport előttem, s még nagyobb mosoly került az arcomra, mert könnyebb volt, mint az előző:)))
otthon apu megkérdezte, hogy sikerült
hanyagul ennyit válaszoltam, én megtettem tétjeimet....
valóban, most már csak arra várok, hogy legalább egy kettes legyen a "szelvényemen":)))
Mr. Péntek egy f@sz
Mr.Péntek egy fasz...
már bocsánat, de felhívott x hét után, s rendesen belevágott a lecsóba...
újak kedvéért (helyesebben azok kedvéért, akik lusták a régi naplóm elővenni, ill. nem emlékeznek már a történtekre:) elmondanám, hogy még anno jan. 31én találkoztunk!
fűzött, dicsért, kamuzott, ígért...
már másnap rájöttem, hogy fatális hiba volt megadni a számom...
mindez akkor azért történhetett meg, mert
1. a csalódás vezérelt (történt azon a buli egy-két dolog, ami miatt magam alatt voltam)
2. az alkohol vezérelt
3. mert ismertem őt régebbről, s akkor és ott annyira elesett voltam, hogy örültem én mkinek...
nem is ez a lényeg
szóval végül nagy telefonparty-k kezdődtek...
s szerencsére megkönnyebbülés is, mert kiderült, van neki még egy kapcsolata, amit nem zárt le!
Tisss a nagy keverő, segítőkész, meggyőzte Mr.Pénteket, hogy fontosabb az érzelem, mint velem egy aktuális numera...
ne tagadja a szerelmet, vállalja fel!!!! (bámulatos, hogy mások mellett milyen jól tudok kampányolni, bezzeg az én ügyeim....)
sikeres volt a marketingem, egészen mostanáig
felhívott, hogy kampec dolores, s velem akar lenni, meg imád, meg odavan értem, s szőrnyen rám gerjedt, meg balblablalallbal...
néztem a nagy boci szemeimmel, s megint csak a döbbenettől elkorcsult hangomon tudtam neki motyorogni, hogy dehát, a szerelem, az érzések, s egyébként is, én nem lennék jó neked, meg nem jó ötlet...
szóval azt hiszem elég kifinomultan adtam a tudtára, hogy drága pajti, jó fej vagy, imádok veled röhögni, de eszem ágában sincs se most, se máskor kufircolni veled!!!!
minek után nem jött be a "győzzük meg a minket bekeríteni óhajtó vadat szándékának helytelenségéről" projekt, támadó állásba lendültem...
orrára vetettem, hogy miért pont engem akar becserkészni, amikor millió nő van még rajtam kívül, aki ott van neki talonban, forduljon inkább azokhoz...
persze besértődött...
hallottatok ti már ilyet???
nem ígértem én akkor se neki, hogy upsz, letolom a bugyim, amint ő csettint, s hajrá neki, bum-bum bele...
szóval nem is értettem a felháborodását!!!
most én vagyok a bunkó, a szemét, azért, mert elutasítottam a szexuális közeledését:))))
csak nevetni tudok rajta, meg másokon is...
ennyit a nagy férfiúi vadászatról!!!
azt hiszem túl direkt volt a marketingje, s nem mérte fel a versenytársait,
valamint keltett bennem egy post-buying frustration-t:))) /marketingből holnap vizsgázom, úgyhogy megyek is haza nemsokára/
Dés és a Blokk-os buli
így telt péntek délutánja...
de aznap még várt Désre és rám egy alapos Blokk-os buli:)))
egyedül is istenien szoktam érezni magam, de Déssel úgy elrepült az a pár óra, mintha át se éltem volna...
ok, ebben talán szerepe volt alkohol pajtásnak...
jó rendben, nem talán, hanem BIZTOS!!!!
boroztam, söröztem, de nem erre fektetem a hangsúlyt!
sorra játszotta az együttes a kedvenc dalaim:
Dédapám, Valahol egy lány, Csak úgy csinál, Sajtból van a hold, Részegen ki visz majd haza, s a felejthetetlen Neked írom a dal-t...
utóbbit Déssel egymás nyakába borulva danolásztuk:)))
nem volt híja se a jó zenéknek, se a táncnak az est folyamán...
sőőőőt, még egy olasz úriemberrel is sikerült közelebbi kapcsolatot kialakítanom:))
persze csak egy lájtos "táncolás" erejéig,
amit õ csak annyival nyugtázott, hogy jesssszus, nagyon nagyon nagyon horny-vá tettem
well, i was happy:)
most először éreztem úgy, hogy igen, képes lennék akár valakivel közelebbi testi kontaktusba bocsátkozni;)
haladok kérem szépen, de nem is ez a lényeg, mert erről most szó se lehetett, s nem is bántam meg, ez így volt jó...
ellenben a másnap már nem annyira...
szó szerint MÁS nap volt.
zsongott-kongott szegény fejem,
ami nem is csoda, hisz négy órányi alvás után, suliba irányulás közepette azt hiszem ez teljesen normális reakció...
vizsga elrontva, s kiszáradt, kiguvadt szemekkel csak a falat tudtam bámulni, s magammal beszélgetni, miszerint:
"Tisss basssszus, te miért nem alszol otthon, miért vagy még itt?"
hamar segítettem magamon, mert Dés még nálam tanyázott, így megvolt az indok is, amivel megnyugtattam a lelkem, miért is muszáj nekem azonnal elhagynom a tudás intézményét!!!
sokáig nem volt itthon se maradásom.
Dés sajnos hazautazott, én meg átmentem Élihez, mert bulit ígértem neki...
bulit, amit a hátam közepére se kívántam.
de hősiesen végigasszisztáltam vele a dolgot, s így legalább megvolt a heti mozgásom is:)
ellenben a mai nap, nos, az lélekfelkavaró volt!!!