Skizó párbeszéd
végre egy szabad nap, amikor se buli, se séta, se takarítás, csak a pihenés!
tegnapi nap...káosz fejben, testben, lélekben, értelemben, érzelemben...
mitől?
behatások, élmények...
csoda?
nem...
két adag másnak egy évre az.
meglepő?
nem, csak ez is bennem van...másban is? lehet
bátorság?
nem, életösztön!
szóval korán feküdtem, s két óra múlva rémálomra kelés.
hallucináció... erős, fájdalmas!
azt hittem ott maradok az ágyamon, s még a gyógyszer se segített...
aztán alvás, s 3kor keltem, letompult aggyal, elhasznált testtel!
gondolkodás
miről?
tudjátok, senki más, csak elszámolás magam felé...
üresség bennem!
mitől? sok(k) hatás volt bennem
-te ez vagy?
ez...
-jól érezted magad?
nagyon...
-előre visz ez téged?
ahhha...
-biztos?
na jó, nem tudom, de az biztos, hogy életemben ritkán éreztem ilyen jól buliban magam, mint most.
-s azok hogy érzik magukat, akikkel te buliztál?
partner jól, hisz együtt választottuk mindezt...
-ok, most nem a partnerről beszélgetünk...
ja, hogy neeeeeeem? tudom én, érdekel engem???
-azért mégis...
rendben, arra vagy kiváncsi, hogy szerintem mit gondolnak rólam?
-mondjuk...
nem az a fontos, hanem az, hogy én mit gondolok róluk, magamról!
-és mit?
szerinted?
-szerintem becsapod saját magad, s többet gondolsz annál, mint ami van...erre az egészre van egy kifejezés, de azon megsértődnél...
gondolod?
-ahhha
mert nem értesz! valami nekem is hiányzik, van, ami nekem is kell...egyelőre így szerzem meg...hogy játszom? úgy érzed kegyetlen vagyok? sajnos igeeeeeeeen...
-s ez mire jó?
mire, hogy én uralom a helyzetet, hogy én irányítok, s nem én jövök ki vesztesen...
-te félsz a férfiaktól!!!
mi??? félni, nem mondhatnám...sőt...néha csak nevetek...bizalom, őszinteség, szerelem...ritka dolog, s értékes, de nem vigyáznak rá...talán nekik nem jelenti azt, amit kellene...
-De persze Te tudod hogy van ez...
ééééén? hogyne tudnám...távolság, erotika, test, ital, hormon...de ez blablalblalbla...ember, tartsd magad, s ne félj vállalni az érzéseid...féltek...féltek, hogy mit fog szólni a nő, aki ugyan tetszik, de tudod, hogy egy éjszaka nem több...
játszom, játszom veled, az érzéseiddel...hogy miért?
azért, hogy utána otthon elgondolkodhass, hogy mire volt jó, hogy megérte-e mindez...semmi sincs úgy, ahogy eltervezted, s nem is lesz...velem meg pláne nem! nem hódolok be, neked nem! nem hiszek az őszinteségedben, a szövegedben, hogy én sokkal, meg én a...meg így, meg úgy...felejtsd el, talán más ezt megeszi! talán majd egyszer én is, de nem így, nem azt! addig pedig hódítsd meg azokat, akiknek elég az, ahogy kinézel, s amit félrészegen összehordasz!
-óóó, tehát akkor mégsincs minden rendben?
már velem? velem semmi nincs rendben, de ez nem újdonság, s nem is volt kérdés
-valami nyomaszt, rosszul esett nem?
nekem? ha rosszul is esne, te arról nem tudnál...sajnos én se, mert túl hamar feldolgozom, s keresek mást a helyébe...
-ezt te el is hiszed magadról?
gondolod, hogy csak hiszem? mások is mondhaják ezt...de nem igaz...nekem is rosszul esnek dolgok, tettek, de túllépek, mert muszáj, mert én így élek!
-te egy nagy felületes p*csa vagy
erre jutottál? csak azért, mert én se félek játszani, átverni másokat, mert néha azt választom, ami nem etikus???
-szerinted ez normális?
hallottál már arról, hogy mindenki azt érdemli, amit kap???
-sablon duma...
gondolod??? én is azt hittem, de mivel az élet nem ezt mutatja, rá kell jöjjek, így van ez...én is kapok szart az arcomba, a hátam mögött, amin utólag mosolygok...s ha nem is én, más biztos, hogy megbosszul ezért...ha megtehetem én??? akkor megteszem, mosolyogva, nevetve, akár partnerrel...hogy ezt hívod te kegyetlenségnek, felületességnek?
-tudod, amit én látok, az egy önző, beképzelt tyúk...
mondtam én, sőt tudtam én, hogy ezt gondolod...
látod, nem ismersz, nem értesz, de attól tartok, soha nem is fogsz...
Senki se érti
a 7-es szám bűvöletében!
7végén, a 7-ben (ahogy férjem mondaná:)), 7-tel, nem is 1szer hanem 2szer!
felfokozott hangulat...
sajnos, vagy szerencsére?:)
sógoromék, kis családom, nagy vigadalom:)
persze mint ez szokásos, nem maradhatott el az elszámoltatás, de azért mosoly is belefért!
sőt alapjában véve nagyon sok mosoly:)
jó az, ha az ember családja rugalmas, s viszonylag nyitott kapcsolatban él:)))
korlátok, láncok, elmék, gátlások - ezek most sehol se voltak, vagy már megint?...
kegyetlenek voltunk, lehet így mondani, bár erre mások szerint van jobb szó is...
én csak annyit tudok, hogy:
1*1 az bizony 1, s ezen nem változtat semmi, s senki!
se vágy, se kaland, se ital, se kötelesség, se kérés
így ezzel együtt maradt hát a lelépés:)
mosolyok közepette gyalogosan, majd padot fogtunk!
ültünk, nevettünk, éltünk, feledtünk, hogy aztán a pluszos, ami 7, megint bejátszon!
Vin Diesel se volt kutya, de Jude Law, na az már engem is meghatott...
kár, hogy vannak még Shyguy-ok:(((
pedig...
Soha nem leszek senkié
sajnálom, gyarló vagyok, önző vagyok, s az is maradok, ez is szinte biztos...
változnék, ha lenne miért, azt nem mondom, hogy kiért, mert senkiért nem vagyok hajlandó!
ok, az észrevétlen átalakulásban, változásban benne vagyok, de semmi több.
többször mondta már nekem pasi, hogy az enyém vagy...cöcöcööcöc
Soha nem voltam Senkié, s nem is leszek, mert én Önmagam vagyok, s Magam akarok maradni...
társak lehetünk, de nem sajátítunk!
ma kaptam egy telefonhívást, előzőleg pár mél is fogadott az illetőtől...
megértem őt, de nem értem, hogy ez miért hat kettőnkre, hogy ettől nekem miért kéne máshogy éreznem magam :oo
úgy értékelem a beszélgetésünket, mintha én adnék tanácsot saját magamhoz!
tehát mintha nem is én lettem volna a probléma tárgya, hanem egy ismerőse...
megoldást nem tudtam, tudok adni, s nem is fogok!
egészen addig, ameddig én így érzem jól magam (márpedig nem álca, nem kiáltás, nekem így jó)
nos addig nem tudom, hogy miben kellene alkalmazkodnom, pláne ha nem is mondja meg, hogy merrefelé!
nyilván önmagam nem fogom, s nem is tudnám feladni!
ez vagyok én...
persze megint szembesülnöm kellett, hogy mindannyian mások vagyunk.
naná, míg valaki elítél, addig más velem örül, netalán tán még irigyel is!
Z-nek írtam röpke beszámolót...
sikítttttttttttttó emailt kaptam vissza tőle, melyben azt írta, hogy irigyel:))))
igen, van akiben ez irigységet vált ki...
belőle azt, hisz egy éve párkapcsolatban él, nyilván az ő életéből kimaradnak ezek a dolgok, pedig igényli, mert vágyaiban ő is átél hasonlót, hisz tudja, miről beszélek, ő is átélte anno.
egy valamire az éjszaka folyamán tökéletesen rájöttem...
jól éreztem magam, s nem a pia ösztönzött...
élveztem, igen boldog voltam, csillogott a szemem ;),
s megfordult az is a fejemben, hogy örülök, hogy mindezt meg is tehetem!
hogy nincs párkapcsolatom, hogy nincs kötöttségem, hogy mindez nem marad ki az életemből...
nincs elszámolnivalóm senki felé, csak magamhoz!
vannak dolgok, amiket az ember meg akar élni:
lehet az egy normális életszínvonal elérése,
diploma megszerzése,
vagy akár csak leköpni az Eiffel-torony tetejéről...
nekem ez is ide tartozott, s ez egy percig nem volt titok!
ne akarjon engem senki megmenteni, belém beszélni, hogy nekem mi kell, ha én így boldog vagyok.
semmit nem utálok jobban, mikor haverinák, akik bőszen élik életüket pasijuk mellett, besavanyodva, elhízva, elszutykosodva
(ok, szélsőséges esetek, ne vegye mindenki magára!!!) ezzel a dumával jönnek:
"kéne már neked is egy pasi végre, szerezzél már magadnak egyet!!!"
mi???
mintha az élet csak egy férfi oldalán lehetne boldog, és teljes...
s szerezni??? ez nem egy bőrkabát, ami után járkál az ember, aztán előbb-utóbb rátalál!
az élet alakul...
nem hiszem azt, hogy én irányítom!
inkább valami, vagy van ami irányít...értékek, érzések...
megyek előre, s úgyis megtalálom a helyem, addig meg jó nekem!
Banáncsókú James
Férjhez mentem!!!!!!!!!;)
Méghozzá Jameshez a banáncsókú, jó fenekű angol csődörhöz!
ohhhhh
ez úgy indult, hogy barátné felhívott, hogy most egyedül akarok bulizni, vagy Vele...
Naná, hogy Vele:)))
fél 11kor ütköztünk, s pár perccel később már nagyban táncoltunk...
összefutottunk exKolleginával, aki Amcsiban volt három hétig
nem sokáig voltunk együtt, mert más dolgunk volt...
táncoltunk, mulattunk, mutattunk, elvoltunk!
aztán kinéztem egy barna bocit magamnak...
odaédesgettem magamhoz, s nem sokra rá már beszélgettünk...
persze megint bjútifül voltam, meg fáking szexi...
én meg csak győztem angolul mondani, hogy dír Jémsz, nem most jöttem a Holdról...
ha hazudott, ha nem, kitartóan mondogatta, s jól esett...
pár perc után megkérte a kezemet, meg menjek vele Angliába, mert neki kell egy ilyen szexi görl...
ohhhh
én pedig igent mondtam:)
persze közben barátné se tétlenkedett, jó háziasszonyként hazánk képviseletében foglalkozott Jémsz barátjával...
Jémsz udvariasan megkért, hogy tartsak vele...
na nem eszik forrón a kását, mondtam is neki, hogy csak semmi szex...
szavát adta nekem, mi több, még a kezét is, hogyha vele megyek, nem lesz szex...
következő színhely: egérlyuk...
schnitt
schnitt...hmmm
s ez így ment, s ahhh
hogy is van ez, dec.7 ???
hát őrült vagyok én?
Téged meg egyszerűen imádlak úgy ahogy vagy, mindennel, ööö, minden nélkül:)
schnitt
Tisss férje kitűzte az újabb randi helyszínét, s idejét...
Tisss pedig lemondóan (rövid házasság volt ez:) közli Jémsszel, hogy túl sok pasi van a Földön...
pedig milyen feneke volt, s az a banáncsóóóók!
írta: Tisss Címkék: boldog, bolondTisss, férfiak, pajzán, party
Futni jó
Szóval, még kóma vagyok, s az első kávé se csurgott végig torkomon, úgy gondoltam, helyreteszem a dolgokat:)
tegnap találkoztam Gerik kollegával, s hogy nem jegyeztem meg ezt az akkori bejegyzésemben, annak számtalan oka lehet, de fogadtam fellebbezését, s most itt van...
mi több, az úriembernek még születésnapja is volt, így különösen rossz húzás volt ez a részemről:)
BOLDOG SZÜLINAPOT még egyszer!
hazafelé a villamoson megeresztettem egy telefont, s mikor a gazdája felvette (ööö, visszahívott:), csak annyit kérdeztem, hogy "futunk"?
éreztem a hangján, hogy meghökkent, de megígérte, hogy visszahív:)
való igaz, engem is lesokkolt ez az elhatározásom, lévén, hogy lábfájdalmaim voltak, meg nyár, meg miegymás, nem kamuzok, ha azt állítom, utoljára emberesen tavaly augusztusban futottam...
akárhogy is nézzük, az bő 9 hónap! (még nem tudok számolni, mert nem ittam kávét, így lehet, hogy tévedek:)))
fél 7kor teljes vállszélességemben ott álltam a Margitszigeti lépcsőnél futótársammal, s elindultam a nagy túrára.
az első percben rájöttem, hogy miért imádok nagyon futni...
levegőõ, mozgás, illatok, emberek!
nos, nem álltatok senki azzal, hogy ripsz-ropsz lefutottam a kört, de LEFUTOTTAM, ami azért akárhogy is nézzük nem kis teljesítmény tőlem:)
Futótárs persze nem győzött szekálni, hogy cigi így, meg cigi úgy...
ok, tény, hogy talán a találkozóra nem egy öngyújtóval a kezemben kellett volna érkeznem
(ugye tudjátok ez mit is jelent:), de lefutottam és kész!!!!
igaz, most fáj mindenem, még a nyakam is, de legalább érzem, hogy a testem is él:)
elhatároztuk, hogy minek után ilyen jól kisportoltuk magunkat, elmegyünk valahova...
elkészültünk, s célba vettük a west end-et...
rajtam volt a legújabb pillangószettem, ami nagyon tetszik még mindig:)
kajáltunk, sétáltunk, lefagytunk, hazajöttünk, s én részemről bealudtam!
a tegnapiból a bosszús kezdés után bizony tökéletes nap kerekedett
Hernyót kap
Fáradt vagyok, nemrég keltem.
lassan elgondolkodom, hogy valami nem klappol velem, de aztán rájövök, hogy pusztán a rendszertelen, egészségtelen életmódom miatt van rajtam folytonos fáradtság, aluszékonyság!!!
mondtam valamelyik nap apunak, hogy tiszta mázli, hogy nem élek rendszeres nemi életet, mert az időszakonkénti bekómálásomtól, meg zaba partyaimtól már rég azt hinném, hogy gyermeket várok:)
de biztos forrásból tudom, hogy erről szó se lehet:)
tegnapi napom nagyon jóra sikeredett!!!
pontban 1kor találkoztam valakivel, akivel korábban is, aztán valamiért nem, s most mégis...
hosszú, de nem is kell mindenkinek érteni:)
megint ledöbbentem, hogy mennyire figyelmes, s férfihez nem szokottan roppant jó ötletei vannak:)
/bocsánat uraim, tudom, csak semmi általánosítás...de tekintve egy-két megélt szülinapot ill. névnapot, karácsonyt, s egyéb ajándékozásra okot adó rémálmot be tudok számolni arról, hogy eddig hány kreatív pasival volt dolgom nekem, s szûk környezetemnek:)/
szóval megint kaptam tőle ajándékot, amire megint nem számítottam:)
történetesen egy HERNYÓT, amitől azóta el se szakadok...
együttlétünk alatt végig azt csesztettem, de még amikor Z-vel sétáltam, akkor is azt lóbáltam a kezemben...
csendben megsúgom, hogy helyhiányában ideiglenesen a fejem mellé raktam az ágyamba, s azóta is ott van, s azt hiszem maradni is fog:)
hogy miért pont hernyó?
ennek is története van, de páran érthetik, ha másokat is olvasgatnak:)
a nap nagyon jól telt, sikerült tisztáznunk a dolgokat, s jót beszélgetünk...
azokat, amiket bóknak mondott, nos azokat pedig elraktározom rosszabb időkre:)
tudom, hogy a tavasz-nyár gyermeke vagyok, s nyáron szinte 180fokos fordulatot tudok venni, annyira kivirulok, de azért ilyen reakcióra mégse számítottam:) persze, nagyon jól esett:)
ma reggel 10re mentem új melóba...
teljes nyugalomban caplattam, élveztem a kezdetleges napsugarakat, rendben volt minden:)
beértem főnökebb főnökhöz, s leültem...
gondoltam akkor most átbeszéljük, hogy mi, merre, mennyi, meddig, miért...
ahhha
tévedni emberi dolog:)
nem tudtam róla, mert iskolatárs nem szólt egy percig se,
/nyilván, hisz azt akarták megnézni, hogy mennyire jövök zavarba egy hirtelen jött feladat kapcsán../
de mindenféle háttértudás, ismeret nélkül interjút kellett csinálnom a főnökkel...
néztem egy nagyot, majd nyeltem, s szépen nekivágtam.
egy percig nem aggódtam, mert jól tudok rögtönözni:)
ez most is így történt...
a nő a riport közben nem egyszer megdöbbenve, s elkerekedett szemekkel ült, hogy milyen jó kérdéseim vannak, s milyen jól megoldottam a feladatot. ezt utána bőszen hangsúlyozta is!
én örültem neki, bár őszintén szólva, azért szép lett volna, ha két évi tanulás, s Kossuth rádiósbeli szakmai tapasztalatok után nem tudom mindezt prezentálni!
utána jött a második kör...
szituációs gyakorlatként el kellett játszanom, hogy értékesítek!
ez már nehezebb volt, hisz azt se tudom, hogy mi fán terem ez, de jól halandzsáztam, a nő szerint a vártnál jobban oldottam meg ezt is:)
jó másfél órán át teszteltek, de álltam a sarat...
pénteken megyek még vissza, akkor már szerződést írunk, munkamorált vesézünk!
persze gondolom akkora is lesz valami turpisság, mert gondosan megtömtek szakanyaggal:)))
egyébként a szemem még mindig tikkel (ezerjó: hála a kifejezésért, nekem nem jutott eszembe), s egyre intenzívebben, meg sűrűbben...
olyan ciki volt, mert a meghallgatás közben is nekiállt járkálni, én meg kezdtem úgy érezni, hogy mindjárt rákérdeznek, hogy mi a trágya bajom van.
csináltam egy kisebbfajta felmérést, többen arra voksoltak (minek után szinte mindenkinek volt már ilyen), hogy idegi alapon történik mindez...
azonban hipochonder barátném, Z. azt mondta, hogy ez csak fáradtság, meg kialvatlanság...
hiszek nekik, bár kételkedem, mert 8 órákat alszom, s egy percig nem vagyok ideges semmi miatt!
ha én ideges lennék, akkor nem a szemem tikkelne, mint tudjuk...
írta: Tisss Címkék: férfiak, munka, party, születésnap
Buliról beszámol
alszik-felkel-kávézik-fürdik-borotvál-puccbavág-indul!!!
ohh, mennyivel egyszerűbb szavakkal taglalni az eseményeket,
abba még mást is beleképzelhet az ember...
de én mégis szeretek körmondatokban írni, úgyhogy azt hiszem összekapom magam, s végre beszámolok részletesen!
bahhh, csak ne remegne a szemem!!!
szóval 8kor tali...hogy kikkel, hol, minek, az lényegtelen:)
jó volt, pozitív élmény volt, és még most is az:)))
ez a legmegdöbbentőbb...
hajlamos vagyok arra, hogy a dolgokat akkor és ott úgy értékeljem, hogy az a lehető legjobb...
aztán schnitt, s már ott tartok, hogy gondolni se akarok eseményekre, mert azok cikik!!!
no, ez nem ilyen volt...
mondom, meglepő:)
pezsgő rendel...
ünnepelni mindig van indok, mint tudjuk...
bár akkor legfőképpen csak az uv-re tudtam szívből koccintani, azért nem felejtettük el azt, hogy itt eredmények is születtek a héten, találkoztunk is, na meg névnapom is lesz...most, nemsokára, egyszer, mindjárt:)
szóval ittunk, telítődtünk, mosolyogtunk, melegünk lett...
MI kivetkőztünk, Õ meg csak lesett...Õ aranyos volt, s megszeppent, de ez még csak az este eleje volt...
Buliba át, ahol történtek már csodák...
most is történt, nem is egy...bár nem csoda volt, de csodálatos:))
turisták mindig vannak, s lesznek...látványosság is mindig van, s talán lesz is:)
hűen vállaltuk a látványosság centrumának szerepét:)
hiába, MI már csak ilyenek vagyunk, leszünk?;)
aztán egyikünk (nem én:) a nemzetközi kapcsolatok ápolásába kezdett, igen mélyrehatóan:)
addig Õ meg ÉN beszélgettünk Róla (is), s bár fáradt voltam, s látszólag gecifejű, meg alul motivált, mégis nagyon jól éreztem magam:)
Egyikünk (megint nem én:))) kicsit sokat ivott, ok, talán túl sokat...
de így volt jó a maga bájosságával, esetlenségével, őszinteségével...
már hazafelé caplattunk, mikor történt megint ez-az, na nyugi, semmi olyasmi!
de, mégis, számoljunk csak el a véraláfutásokkal a popómon...
hééééé Te, farmeron keresztül??? jók a fogaid...:)
na meg a számat...ami taccsra vágódott...még előzőleg az ideg tépázta meg(vagyis én:), most meg...
szóval a hazaút az igen bajosan, zajosan, s teregetve, s taglalva telt...
néha már én éreztem kényelmetlenül magamat!
de tény, hogy úgy hármasban elfogott valamilyen érzés...
no nem szexuális, hanem valami megmagyarázhatatlan, megfoghatatlan...
hogy MI mindannyian mások vagyunk, s mégis mennyire lehet imádni a másikat úgy, ahogy van!!!
ma mi volt?
szüli- és névnapi ebéd nagyszülőknél...
együtt pihegtünk, Forma1-et néztünk, végre volt is kedvem végignézni...
igazán akkor örültem meg, amikor S. kiesett!
amúgy meg elismerésem B.Zsoltinak!
no nem a 9. helyért, mert tudjuk, hogyan szerezte, hanem a without szervokormányos műveletért,
az azért nem semmi!!!)
Anabelloval már három órája traccsolunk..miről?
passz
írta: Tisss Címkék: boldog, bolondTisss, család, férfiak, Lollo, party, születésnap
A hiba bennem van
vagyok, élek, s ígérem mindenkinek válaszolni fogok a méljére:)))
de most komolyan, én lenni rohadt lusta, s bizony ilyenkor csak azon jár az agyam, hogy neeeem, nem fecsérelünk időt email írással...
az már k..v.ra mindegy, hogy iszonyat gyorsan tudok gépelni, s egy mél max öt percig tart nekem, mégis emberek, megértést kérek:)
köszönöm!
azt hiszem a szokásosnál is rosszabbul tűröm ezt a vizsga cécót...
azt is tudom, hogy miért:)
mert még egy szó nem sok, annyit nem tanultam, s a holnap már mindjárt itt van.
de gondoltban én már rohadtul máshol járok, nemhogy a suliban:)
lássuk csak, miről is tudnék beszámolni?
megérkezett a nyár előszele, tudom, hogy csak egy napig vendégeskedik, így ezt kihasználandó rögtön nyári felsőbe vágtam magam, a férfiak legnagyobb örömére:)
megvan az a jó tulajdonságom (férfi szemmel nézve:), hogy nem hordok sűrűn melltartó, nyáron meg szinte sose...
na persze, aki akkora mellmérettel rendelkezik, mint én, az könnyedén megteheti:)
s láááám, meg is teszi...
azt azért mondanom sem kell szerintem, hogy nem minden felső sötét színű, s naná, hogy egy-kettõ mindent mutat...
na ma egy ilyen példány volt rajtam, miközben a Tesco felé csattogtam:)
csodálkoztam, hogy a kis gimnazista srácok egy csoportba tömörültek, s egy pontra koncentráltak a testemen...
all right, kék az ég, s zöld a fű...nagyszerű az élet:)
drága ezerjó, iszonyatosan tetszik, ahogy mindig kiállsz amellett, hogy bizony ez az egész pasi téma rajtam múlik...
s lásd mit mondok IGAZAD VAN!!!
apu mondja mindig, hogy ne csodálkozzak, hogy az összes pasi elkerül, mert olyan geci fejszerkezettel rendelkezem, hogy nincs az a bátor harcos, aki bevállalna:)
s ez igaz...
erre már Éli, Dés is, sõt, még anno Szlovéniában egy srác a Discoban is megszólt, hogy nem mosolygok...
ölni tudok szemmel, ami talán tudatos, talán nem, fogalmam sincs, az biztos, hogy hozzám csak akkor jön oda valaki, ha nagyon nagyon bátor, vagy nagyon részeg, vagy nagyon tetszem neki, vagy szokásomtól eltérően mosolygok!!!
de én ezt nem bánom!
talán figyelnem kéne, hogy ne legyek távolságtartó, fene tudja...ez egy rossz beidegződés, annyi szent!
a kisugárzásban pedig van valami, hogy levágják egy perc alatt, hogy nem akarok semmi komolyat...
a vicces mégis az, hogy ennek ellenére szinte az összes egyéjszakás kapcsolatom teperni kezdett a folytatásért, lehetett az külföldi, vagy magyar!
én választottam, választom ezt a szituációt, s percig nem sír a szám!
jól érzem így magam, s elégedett vagyok az életemmel...
van egy nagy oka annak, hogy ez így van:
azt hiszem kiállhatatlan természetem van...
na nem a pasik szerint, mert ők általában azt mondják, hogy nálam jobbat nem is találnának...
csak épp arról van szó, hogy én mindig találok valami gixert, ami miatt százszor inkább egyedül vagyok:)
apu mindig mondja, valami nagyon fel lett cserélve köztem és a bátyám között...
22éves vagyok, s életem leghosszabb kapcsolata 3 hónap volt:)
/azelőtt másfél hónap volt a bűvös szám...az összes pasival másfél hónap elteltével szakítottam!/
szóval elmondható, a hiba igenis bennem van:))))
Csillagszemű
Ok, most valszeg nem nagyon kéne neteznem, ha már gép elõtt ülök,
helyette vadul az Excelt, meg a PP-t kellene tanulmányoznom, hisz Xp-ben nem vagyok otthon:(
de miért van az, hogy engem ez nem érdekel?
ehhhh
nem is én lennék, ha nem ma kapcsolnék, hogy hoppá, pénteken két vizsgám van, szombaton is vár egy, meg még be kell adnom egy házi dogát, meg még ez, meg még az...
persze azt se tudom, hogy milyen könyvből lesz a vizsga (ami ugye azt jelenti, hogy nincs is meg a könyv:), s hányra kell menni, s milyen vizsga lesz, s ki a tanár, s ki vagyok én?:))))
gondolkodtam, kevés olyan embert ismerek, mint én...
világ rossz tulajdonságai, egyesüljetek!!!
én lenni: szétszórt, hanyag, lusta, nemtörődöm, megbízhatatlan, feledékeny...
s ezek még nem is közvetlenül személyes tulajdonságok, csupán a mindennapi életben rám jellemzőek mind iskola, mind feladatok terén:)
fasza mi???
szép kilátások az új főnökömnek:) de talán majd összekapom magam, nem lehet tudni...
ma kettőre megyek, úgyhogy lépnem is kell majd, mert hajmosás, meg balblalblablablabl.
volt tegnap nálunk Csillagszemû!
õ a mi kis infos skacunk, aki mindig megberheli a gépet, amikor tönkremegy.
lévén mi lenni antipcguruk, sűrűn jár hozzánk a kislegény:)
nagyon jót beszélgettünk tegnap, mi több, még az admirálist is megcsinálta:)
tudni kell rólam, hogy iszonyat nagy admirális függő vagyok...
számomra nem is pc az a gép, amin nincs admirális:)
megcsinálta, így legnagyobb megnyugvásomra este már tudtam rajta játszani!
néztem tegnap nagy Nő-t.
hangosan sikítottam a nevetéstől...
szánalmas az a műsor, mind az Anikóval, mind az összes pasival együtt!!!
fene a válogatós formámat, de nekem egyik pasi se kellett volna!
nyilván nem is én vagyok a nagy Õ, ezt is tudom.
Anikó amúgy se a lieblingem, s tudom jól, hogy a ruhák, amik rajta csillognak, csak promó céljából vannak rajta, de könyörgöm, akkor legközelebb ne hálós, ill. fekete ruhát nyomassanak rá, mert iszonyat putri volt, ahogy a fehér márkacímke a nyakánál kilógott a felsőből plusz a melltartóból!!!!
de maradjunk a férfiaknál, vegyük példul Vilit:
magas, jól szituált, jól kereső üzletember, illedelmes, lesi a nő minden lépését, mégis hazáig szaladnék egy ilyen pasitól...az ok?
a kommunikációját megfigyelve rá kellett jönnöm, hogy egyszeri, buta srác, s ennél jobban kevés dolog irritál egy férfiban!
vagy ez az Ákos gyerek...eleve már a külseje taszít, ez az örök vigyori dolog meg szép, és jó, de hogy a macskám etetését se bíznám rá, az is biztos!
a többiek meg...
börtöntöltelék György monológja szánalmas volt, úgy ahogy van!
egy percig nem hiszem azt, hogy ezt õ maga improvizálta volna!
szépen benne volt ez is a forgatókönyvben...
hisz ott volt Sz.Lacink, aki ott állt, s várta, hogy feltűnjön György, de amint véget ért a közjáték, Laci elment. most akkor miért állt az elején ott, ha nem azért, hogy levezényelje ezt a komédiát??? utána meg miért ment el?
ehh, szót se érdemel ez a viccedék...
ennyi így hirtelen.
visszatérve nagy õ, meg pasi áradat...
tegnap Csillagszemû kérdezgetett rólam, meg pasikról, meg kapcsolatokról...
lesokkolta magát azon, hogy én anno 8órákat utazgattam, meg egyebek:)
na ja, nem is voltam normális, de a szerelem vak, mint tudjuk:)))
miközben kérdezgetett, én meg válaszoltam, bizony kijött a számon, hogy sokkal jobb ez így nekem:)
s igen...
azt hiszem kellően vad, s fiatal, s őrült vagyok ahhoz, hogy azt mondhassam,
abszolút nem nekem való egyelőre a társasélet, de semmilyen szinten!
elgondolkodtam az utóbbi bulikon, hogy miket csináltam rajta, meg etc...
nos tudom, hogy azt valószínűleg egyik manus se tűrné meg, én pedig úgy vagyok vele,
hogy azt nem viselném el, ha ezek mind kimaradnának az életemből!!!
Szülinapos
Gondolatok szülinaphoz:
Ma találkoztam Z-vel, vele beszéltünk errõl, na meg most nemrég Anabelloval is, hogy bizony, ilyen alkalmakkor jön elõ az, hogy kinek vagy igazán fontos...
a késés nem gond, a feledékenység se, de ekkor látod meg igazán, hogy kinek foglalkoztatod a gondolatait napi szinten...
elmondhatom, hogy az engem körülvevõ emberek mind üdvözöltek, köszöntöttek, velem örültek, ünnepeltek!
a legmeghatóbb mégis az volt, hogy olyan emberektõl kaptam jelet, akikkel már nem is tartom a kapcsolatot napi szinten.
Volt-ról se hallottunk régen, Matrózról se, mi több, Melindáról se...mégis mind mind gondoltak rám...
s akkor itt nem tudok elmenni amellett, hogy valaki olyantól is kaptam köszöntést, akitõl soha nem gondoltam volna!
nem ecsetelem...
volt itt valaki, akivel jóban voltunk, rosszba lettünk, megszakadtunk...
tudtam jól, hogy kapni fogok sms-t, azt is tudtam, hogy gondolni fog rám, hogy számon tartja ezt a dátumot, azt viszont soha nem gondoltam volna, hogy postán fogok kapni ajándékot...
s emellett nem tudok elmenni szó nélkül...
meghatódtam, megdöbbentem, mert nem csak hogy tudta, hogy szülinapom van, s gondolt rám,
de még meg is lepett, s pontosan tudta, hogy mivel kell mindezt megtennie ahhoz, hogy kiugorjak a bõrömbõl...
hihetetlen, hogy van, aki figyelt rám, a gondolataimra, aki ennyire érzékeny volt az apró jeleimre...
itt is köszönöm Neked, mert nagyon jól esett...maga a gesztus is, meg az ajándék is!
ennyi, nem több...
hozzátehetem akkor még itt azt, hogy ezzel szemben S. nem jelentkezett...
talán hiú ábránd volt a részemrõl, hogy mint barát erre figyelni fog???
tudtam jól, hogy szó sincs köztünk barátságról, de úgy gondoltam, ez alapvetõ illem kettõnk között...
én gondotlam rá anno, megköszöntöttem, ajándékot küldtem neki, elvárható lett volna a részemrõl egy vica-verza gesztus legalább sms szinten...
nem érkezett meg...
nem is baj, mert így végképp helyreraktam a dolgokat...most már, mint ember sincs közel hozzám!
azért annyit elárulok, hogy aki geci, az talpig geci:))))
írtam neki illuminált állapotban egy sms-t, miszerint:
hello "friend", thank you for birthday greeting!
ennyi, s nem több...
s talán gyerekes, nevetséges, felesleges...de úgy voltam vele, hogy tegyük rendbe a dolgokat, s igenis, kijárt ez nekem, hogy végre megadhassam azt, hogy ne õ legyen mindenki makulátlan Sasaja,
mert közel se az!!!
egy nulla ember a szememben...
persze lehet azt mondani, hogy jajjj feledékeny, meg balblalblalbal...
de ezek kifogások...
jól esett, hogy ezzel is lelkiismeretfurdalást okozhattam Neki...
s megint csak bólogatok, s Z. tanácsait látom magam elõtt: szard le!
s így is teszem:))))
írta: Tisss Címkék: boldog, Dájmond, ehhh, férfiak, Matróz, Saskó, születésnap
Miss P. és Dés pasija együtt
nem akartam égig érő bejegyzést írni, így tördelek...
nagyon beszédes vagyok ma:)
alig várom a délutánt...egy kisebb fajta vásárlási körutat terveztem be...
kezdek a Lehelen, ahol Higiéniai dolgokból fogom feltankolni magam,
utána irány a Váci utca, azon belül is a Persona bolt, ahol kicsit körülnézek, majd zárásként betérek a West Endbe!
ott a Mango az első számú célpontom, na meg az O'neill bolt...
utóbbiban tavaly vettem egy irtó primitív, de annál kényelmesebb papucsot magamnak, amit szinte egész nyáron le se vettem a lábamról...
nos, ma annak a kistestvérét fogom megvenni...egy ugyanolyan darabot, csak RÓZSASZÍNŰBEN:)
oh, már alig várom, hogy láthassam a kis pipegőmön:))
aztán lehet, hogy más fazont fogok választani...
hisz, ha már pénzt adunk ki, akkor miért vennénk ugyanolyat, ami már
volt (miért, miért, miért, azért mert bevált:!!!), ahelyett, hogy kipróbálnánk egy új fazont a kívánt színben!
nem tudom még, hogy mi lesz, hogy lesz.
ráadásul, ha ma is szakadni fog, akkor törlöm az egész vásárló körutat!
zuhogó esőben nem tudom beleélni magam a nyárba:(
hohhh, most jutott eszembe, hogy még ezek után, ha van kedvem, lehet, hogy betérek a Terranova boltba...
hmm, jól kifundáltam:)
itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy Tisss-nek van bankszámlaszáma...
lehet, hogy tüntetőleg nagy betűkkel ki fogom ide rakni, mert ha ezeket a boltokat mind végig járom, akkor könnyen lehet, hogy elérem így május 3-án, hogy semmi pénzem nem lesz a hónap végére:)
no, de már megint másról csacsogok, mint amiről kellene...
ott tartottam, hogy szombat lezárva, s jön a vasárnap...
eeeee eeee eeeee
szombatból kihagytam két fontos momentumot!
felhívott Volt...remélem tudjátok még követni, hogy kiről is dumálok...
szóval az a Volt, aki múltkor az ajtónk előtt letámadott...
pont pénteken gondoltam rá, hogy baszti, jól eltűnt ő is:)
erre szombaton csörög a teló, hogy itt van a közelemben, s muszáj taliznunk...
szegény kapott egy jó nagy adag vizet, hisz én pont Élimmel voltam,
így szóba se jöhetett bármi nemű érintkezés:)
nem is bánom...
nem kell nekem se Volt, se más ismerős kufircra...
hiszen, ha elmegyek egy jeles eseményre, akkor sem a régi ruhák között kutatok, keresgélek, hanem újat veszek...
hát ezt is így kell kezelnem:)
a másik, amit elfelejtettem közölni, az Dés hívása volt...
mióta Dés már nem dolgozik, alig kommunikálunk:(
amit nagyon nagyon bánok, mert nekem úgy hiányoznak az írásai, mint a mindennapi kávém...
rá is pont pénteken gondoltam ( úgy tűnik pénteken számot tartottam az engem körülvevő emberekről:), hogy jó lenne beszélgetni...
nu, erre szombat hajnalban láttam, hogy volt hívásom tőle, meg susmusom.
szombaton fel is hívott, s jó sokáig beszélgettünk...
mi is történt?
hm, egy olyan dolog, amit én nem tudok megemészteni, s szerintem nem is fogok...
szitu a következő:
Dés kb. 3/4 éve szerelmes egy pasiba, akivel szilveszterkor közel is kerültek egymáshoz...a történet tipikus...pasinak barátnője van, nem tud dönteni, balblalbalblalbalblal...
de ott volt Dés "barinője" Miss P., aki mindig tanácsot adott, meg próbálta összehozni őket...
tényleg korrekt volt, mert sokat segített mind lelkileg, mind cselekedetügyileg...
nu, ez egészen addig fokozódott, míg Miss P. be nem jelentette Désnek, hogy biza összejött a sráccal, s most járnak együtt...
MI??????????????
biztos én vagyok ilyen maradi, de nekem ez soha nem férne bele!!!!
soha nem tudnék Miss P. lenni;
s valszeg soha nem élném túl, ha a barátnőm, vagy Dés, vagy akárki összejönne azzal a pasival, akibe én 3/4 éven át szerelmes voltam, égő, fájó szerelemmel (ok, ilyen velem nem eshet meg, mert én reménytelen helyzetben nem leszek szerelmes + meg idáig csak egyszer voltam, meg amúgy is...de)
én teljesen kiakadtam ezt hallván, hogy ilyet tett Miss P., s szó szerint dühöt éreztem iránta...
még jobban megdöbbentem azonban Dés reakcióján, aki azt mondta, hogy ez így van jól...
meg most miért állna kettőjük közé, meg jobb ez így, meg balblalallalbalbla...
s Dés ezt halálosan komolyan gondolja!!!
egy percig nem neheztel se a lányra, se a pasira, tiszta szívből boldogságot kíván mindkettőnek, s minden megy tovább a megszokottak szerint :ooo
hát LÓFAXT, de tényleg!!!
annyi férfi van még a világon, én nem hiszek abban, hogy pont az lesz Miss P. élete férfija, nagy szerelme...
megtörténhet (...de a 6os lottónak nagyobb az esélye:) ezt tudom, de én mégse tudok így gondolkodni...
azt mondta Dés, hogy majd amikor feljön mindent elmesél, s majd máshogy fogom látni...
én ezt nem hiszem...
most vagy Dés nagyon jó ember, iszonyat jó barát (ami nem kétséges egy percig se), vagy én vagyok egy önző, szemét geci:)))
szerintem inkább az utóbbi, bár ez se teljesen igaz...
voltam már hasonló esetben, amikor két nő közül a pasi engem választott (holott nem engem kellett volna:), de én zokszó nélkül azt mondtam, hogy szó se lehet róla!
nekem fontosabb a barát, mint egy ismeretlen pasi!!!
nos, azóta is ezt emésztem, de még mindig fel vagyok háborodva, holott ez nem is az én ügyem...
kíváncsi vagyok, hogyha Dés elmesélt mindent, hogyan fogom majd gondolni...
érdekelne, hogy más ezt hogy látja!!!
írta: Tisss Címkék: Dés, ehhh, férfiak, pajzán, vásárlás
Erkölcsi győzelem
Kimnowak: Gyémánt szól itt felettem, amit imádok, s ahhh, ez most pont jó lesz ide aláfestő zenének:)
közben azért kellett abbahagynom, mert Anabello mutatott nekem prágai képeket...meg dumáltunk egy keveset. A későbbiekben még lemegyünk rózsaszínű Magnumot enni:)) (kell is az a fájós torkomnak:)!!!
nu, nagy nehezen megérkeztünk bulihelyre...cifra volt, mert azért a lépéseim nem igazán voltak koordináltak, no meg Éli lépéseiért is én voltam a felelős...
tényleg bebambizott rendesen...ezt mutatja az is, hogy magára hagytam a tánctéren öt percre, s el is taknyolt:)))
jött oda hozzám nagy rötyögve, hogy elzúgott, s mindenki őt nézte...
csak gratulálni tudtam neki, meg nevetni:)
a zene megint jó volt, s nagyon nagyot tomboltam:)
a Wc-ben mindenki csodájára járt a foltjaimnak, s láttam a szemükben, hogy azt gondolják, na ezt a lányt is jól megtépte a pasija...
Éli meglátta, s kiakadt...
nem is a folt a lényeg, hanem az, hogy hogy meri venni a bátorságot egy férfi, hogy megragadjon, egyáltalán testi kontaktusba lépjen velem, csak úgy minden nélkül???
ugyanennyire fel vagyok háborodva, amikor megpaskolja valaki a fenekem, vagy "véletlenül" megfogja a mellem!
erre is a sunyi, jellemtelen pasik képesek!
utálom az ilyen manusokat, akik azt hiszik, hogy nekik mindent szabad!!!!
hát közel se!
persze ebből a fajtából tegnap is akadt rendesen!
kettő minimum volt...
ebből az egyik visszajáró vendég, ő minden egyes alkalommal bepróbálkozik nálam, ha lenn vagyok, s én mindig ugyanazt mondom, hogy köszi nem:)
aztán volt egy szolidabb is, ő legalább értett a szóból:)
hohhh, nem is említettem, hogy le lettem fotózva, nem is egyszer!
egy ilyen fiatal extrém csákó volt, gondolom partyfigyelő, vagy mi...
jó sokat csinált rólam, csak úgy sutyiban...:)
nemtom hova lesz feltéve, de ha láttok egy lányt piros csőtopban, farmerban, s barnás hajjal, az én vagyok:))
voltak megint külföldiek:))))
Tisss ki is nézett magának egy díszpéldányt...
a szemkontaktus megvolt, de a csákóról kisült, hogy egy igazi jabranc, beképzelt fütyi...
csak azért, mert az élet egy kicsivel szebb fizimiskát adott neki, azt hitte, hogy minden csajt megszerezhet magának...
értsd: kb. 15nővel kezdett flörtölni, de halál idióta módon...így is csak egy külhoni tud:))
a végén meg még össze akart hozni a két haverjával...kocogtatta a vállam, meg mutogatott ott a haverjaival rám...
no neeeem édes testvér, abból nem eszünk!
ráadásul az a két haver olyan tesze-tósza volt...próbáltak ott táncikolni velem, deeeee, nem voltak meggyőzőek!
egy pasi legyen karakán!
amikor indultak haza, elment mellettem a díszes bagázs, s először az egyik próbált magával rántani a hasamnál fogva (ott még nincsenek foltok:)), aztán meg a másik...
na ez a tipikus balek...egész este bámul, folyik a nyála, de semmit nem tesz a nőért, bezzeg amikor elmegy, minden mindegy alapon tesz valami elkeseredett lépést...
szánalom!!!
de azért erkölcsi győzelem:)))
miközben nekem a külföldiekkel volt afférom, addig Éli tett balga lépést...
este úgy indultunk neki a bulinak, hogy neki ma muszáj valakivel csókolóznia!
ok, ez nem nagy kunszt...
ennek függvényében kivel csókolózott???
egy régi "ismerőssel"...
öreg hiba! egy olyan pasival, aki.... cahhhhhh
azt hittem rosszul látok, de végül Éli megsúgta, hogy jó a technikája, így egyszeri alkalomra ismét bevált!
csakhogy, a felmelegített kapcsolatok azért se jók, mert a másik mindig azt hiszi, hogy minden a régi lehet...
persze, hogy itt is jött a pasi, hogy randi, meg üntyőke, kapcsolat, szerelem...
Éli persze azonnal kapcsolt, s közölte úriemberünkkel, hogy ez erről szóóóólt (uahhh..:), s nem lesz itt semmiféle kapcsolat!
a srác nem értett a szóból, s erősködni kezdett, hogy de miért nem, meg olyan szép lenne, meg próbáljuk meg!
Éli végső elkeseredettségében benyögte, hogy azért nem lehet kapcsolat, mert épp van valakije!
a srác ebből már értett...
látjátok ez a baj!
a legtöbb pasinak az kell, hogy hazudj!!!
Éli tényleg tök korrektül megmondta, hogy nem akar most senkit, de a pasit az nem érdekelte, ellenben az, hogy van valakije, az már kielégítő válasz volt...
naná, ez is érthető...
így nem a hiúsága sérült, hogy esetleg nem kell valakinek:)))
de itt még közel sem volt vége a történetnek...
ugyanis Éli jött, s nagy kuncsorogva megkért, hogy játsszam el a szerelmes leszbikust...
hmm... mérlegeltem, persze nem kellett többször mondania, mert szeretek vele csókolózni, meg ha ez segít leépíteni Mr. Tuskót, akkor miért ne...
érdekes, nem így emlékeztem Éli csókjára...
bár lehet, hogy most azért volt más, mert erősen ittas volt, vagy én, vagy mindketten?:)
no nem is ez a lényeg, hanem az, hogy persze Mr.Tuskó az eset látván azonnal jött számon kérni,
hogy én vagyok-e az, aki miatt nem lehet semmi köztük!
mire Éli benyögte, hogy igen
a csávó padlót fogott, s iszonyat nagy fenn hanggal ennyit mondott:
"Na nemondmán, hogy ő jobban felizgat mint én..."
elnézve a manust, ezt ÉN éreztem sértésnek:)))
erre Éli elegánsan ennyit mondott : "ok, akkor nem mondom"
a srác, ment vissza konzíliumra a barátaihoz, s közben nézegették azokat a képeket, amiket kettőnkről csináltak...
hát igen skacok, nagyon nagyok vagytok!
ha már lúd legyen kövér:))) élveztem azt, hogy a pasit majd szétveti a méreg, hogy miattam nem lehet övé az, amit abban a pillanatban a legjobban akart...
így tetéztem a dolgokat, s simogatni kezdtem Élim formás fenekét, puszilgattam, s bizony a srác megint visszajött:)))
ki se találjátok mi volt a következő kérés...naná, hogy még egy csók!
ekkor én, a nagy filmsztár ennyit mondtam:"ne haragudj, de ez nem mozi"
mit lépett erre Mr.Tuskó?
odafordult Élihez "mi van, nem mered felvállalni?"
ezen már csak egy nagyot nevettünk, hisz ezek szerint a srác nem csak buta volt, de még feledékeny is, hisz előtte öt perccel még fotót készített Rólunk:)
hát ennyit Mr.Tuskóról!
fogtuk magunkat, s indultunk a kis talponállóba, mindent bele hamburgert venni:)
így végződött ez az este:)
azt hiszem most egy öt napig megint elleszek alkohol, s buli nélkül:)
a mai díszebéden képtelen voltam alkoholra nézni, s egyáltalán:)
jó kis hétvége volt, csak ne lenne ez a torokfájás, meg nyomottság rajtam:)
Lila foltokkal teli
ingerült vagyok...
készülődöm, fürdök...bal kéz tusolása, szemem megakad, 5cm-es kék-lila-zöld folt...
nézem tovább, kicsivel arrébb egy új nyoma...
hát basssza meg a kutya!!!
ez a tegnapi érthetetlen csóka kezének a nyoma RAJTAM!!!
emlékszem, hogy elég erősen szorított, hogy táncoljak vele, miközben én már Flowra felé kalimpáltam, s közben próbáltam magamról lehámozni, de ennyire???
hogy veszi a bátorságot egyáltalán ehhez, hogy szorít, s nem enged el???
s most még ez is...
agresszív barom!!!
az én habfehér bőrömön hullajól néz ki ez a borzalom!
ráadásul nekem iszonyat lassan gyógyulnak a sebeim:((
köszi kötsög, menj a francba!!!
Flórával bulizó
azt a k*rva életbe:)))
hát erre a tegnapi bulira csak így ennyit mondhatok hanyagul!
a mai napra meg...
pocsék dolog másnaposan takarítani:))
de akkor inkább részletezném...
du. hamarabb leléptem a melóból, így itthon még volt időm ráaludni az esti banzájra:)
Flow-val 1/4 9-kor ütköztem az Oktogonnál...
magabiztos léptekkel érkeztünk bele a Liszt Ferenc tér tömegnyomorába, s mázlinkra jó kis asztalt sikerült szerválnunk, így mindenre ráláttunk, ki tudtuk elemezni a nőket, pasikat egyaránt:)
pezsgővel indítottunk, aminek elég hamar a fenekére néztünk, így a következő fogás koktél volt...
szokásosan a swimming pool-omat szürcsöltem, ami nem volt olyan isteni, mint kedvenc helyemen, de jó nagy adag volt, annyi szent!
míg én könnyítettem magam egy másik helyiségben, addig Flow-t sikerült megkörnyékeznie a pincérnek!
nyeke-nyóka, a végére már a számcsere is megvolt...
kedves Lászlónak nem volt ugyan jó feneke, de közöltem Flow-val, hogy nem is ez a lényeg...
vannak ennél fontosabb értékek is:))) ugye?;)
villamossal lecsurogtunk a Blaháig, s bevetettük magunkat a Club7-be!
előtte még gondosan ügyelve az alkoholos állapotom szinten tartására, legördítettem egy Bacardi Breezert:)
a Club-ban iszonyat kevesen voltak, ilyen kevés embert még nem is láttam ott, pedig inkább hétköznap szoktam oda járni, de sebaj, amúgy se szeretem a tömeget, s férfiak még így is akadtak:)
Flow következő telefonszáma egy feka pasitól származtatható, akit később más csajjal látott hetyegni, csak azért, mert Flow inkább engem választott a party társaságára nézve:)
drága csajszi, köszi ezúton is:)))
Iszonyat nagyot csörögtünk, kb. 15perc után odalett a gálám, s alig győztem levegőért kapkodni...
no, aztán ostoba angol csoportra bukkantunk...
kilétükről talán Flow tudna beszámolni részletesebben, annyi biztos, hogy segédletükkel megtörtént Flow és én köztem az első csók:))
hm, kíváncsi voltam rá, hogy milyen is Vele...
nos, Én nem csalódtam, az egyszer biztos...
kellemes volt, s nem csak a csók része:)
szerintem jól tudtunk egymás alá táncolni, talán ennek is volt köszönhető osztatlan sikerünk, melynek eredményeképpen engem is kiszúrt egy english boy (ő már egy másik társaság tagja volt:), akivel a haverja végül összeismertetett...
eközben Flow galádul hozta nekem a Mojito koktélokat (amit ezúton is ismét köszönök, bár a mai állapotomat elnézve, nem kellett volna:), na meg az angolok se voltak restek Bacardi-val pumpálni engem, így nagy megkönnyebbülés volt, amikor leülhettem english boy-ommal - azaz Tom-mal - egy asztalhoz beszélgetni:)
a srác hihetetlen volt személyiségre, nagyon megfogott, ezért nem is nagyon táncoltam már a továbbiakban...
inkább Tom karjaiban pihegve beszélgettünk Angliáról, Olaszo-ról, Németekről, meg olyan dolgokról, amelyekről külföldiekkel általában nem szoktam :)
aztán elcsattant ott is a csók:)
ohh, hát nem volt rossz az se, leszámítva, hogy az ajkam körül még mindig égő fájdalmat érzek a borostájától, de sebaj, van ez így...
csók, simi-humi, aztán persze mennie kellett haza:)
azt mondta, hogy nagyon gyönyörű vagyok (mi a manó... létezik még ilyen pasi is:)), s örül, hogy találkoztunk...
én nem kevésbé:)
aztán Flow-kereső körútra indultam, de sehogy nem találtam, így visszaültem a kiindulási pontunkra, ahol egy magyar pasi kezdett magyarázni, meg telefonszámcserére rávenni...
közöltem vele, hogy jobb az neki, ha nem kéri el, mert nem adnám meg, ha meg ennek ellenére tovább erősködne, akkor úgyis fals számot kapna...azt hiszem ebben ki is egyeztünk:)
leszámítva még egy másik srác magához rántását tánc ürüggyel, más atrocitás nem ért az est folyamán:)
Flow felbukkant, s sok "szégyen" szó kiejtése után azt is közölte, hogy menjünk haza...
én is időszerűnek láttam, mert nem gyengén leszívott az este:)
egészen a Nyugatiig lesétáltunk, és közben csevegtünk, mialatt én Gyros-sal rendbehoztam a gyomrom tartalmát...
a Nyugatinál aztán Flow megelégelte a dolgot, s Taxiért kiáltott, amit meg is találtunk...
fémjelezve alkoholos állapotomat a taxi ajtaját úgy nekibasztam a korlátnak, hogy a taxis szemei szikrát szórtak, de sebaj, most este még ez is belefért:)
Flow volt oly drága, hogy engem is hazahozatott, pedig állítom, hogy az a kis séta nem ártott volna még, mert hazaérvén a tv-ben nézve a műugrást, bizony erősen kettőt láttam az éppen akkor ugró manusból...
Tv kikapcs, szem lecsuk, s alvás
összegezve:
iszonyat jó este volt, amit Flownak nagyon köszönök:)
Jól éreztem magam Veled banyek, s remélem nem ez volt az első és utolsó közös dorbézolásunk!!!
most mi van?
sajgó végtagok, kiszáradt bőr, kóma arc = totálice másnaposság, aminek kiheverésére esélyem sincs, mert takarítanom kell, na meg este jön a következő kör:)
Nimfómán Tisss
hm, na végre van időm itt is...
szóval volt ma nálam Éli, megcsináltuk az önéletrajzát pepecre, s mindeközben jó sokat nevettünk...
felnézek rá valamilyen szinten, hiszen tartja magát, s szerencsére képes a jövőbe pozitívan tekinteni!!!
erős lány, s ezért is szeretem olyan nagyon.
mellette mindig előjönnek az anyai ösztöneim, hiszen érzem, hogy rám támaszkodik, de nekem ez még jól is esik:)
képzeljétek, van, hogy Maminak hív...
való igaz, hogy sokszor meg kell dorgálni, de amúgy egy tündéri lány ő is, csak befolyásolható:(
persze az se sokkal jobb, ha én befolyásolom:)))
nem is ez a lényeg...
elhatároztuk, hogy pénteken csinálunk egy popcorn-os Kótai Misi boxizguló-estét:)))
soha nem nézek boxmeccset, mert mindig akkor veszít a nagy kedvencem, amikor szurkolok...
remélem ez most nem így lesz:)
Élivel persze kitárgyaltuk Volt-ot...
csak pislogott nagyokat, de persze, hogy biztatott...
Dilemma (Nelly&Kelly:), mert nem is tudom, hogy mit akarok...
talán nem kéne erről írnom, de kit érdekel, ez az én naplóm, én érzéseim, s az se érdekel, ha ez valakinek rosszul esik, vagy elítéli!!!!
a reál naplómba is leírom, akkor ide miért ne tenném!
ha valaki ezek alapján elítél, az az ember kicsit se érdekel!
szóval fő probléma:
nimfómán vagyok /vagy ha az nem is, akkor extra szexétvággyal rendelkezem:)/ s abszurdum, hogy fél éve nem volt szinte SEMMI az életemben!!!!!!
ok, hogy ebben benne volt némi önsajnálat, meg a "képtelen-lennék-mással-a-szexre" érzet is, de akkor is, ez rám soha nem volt jellemző!
le vagyok sokkolva saját magamon, s ezen még a Private Gold se segít, sem Nünü:(
ha már itt a nagy kitárulkozások ideje, akkor azt is elmondhatom, hogy én úgy nézem a Private Goldot, mint a híradót...napi rendszerességgel, akár többször is
de az utóbbi időben azon is csak rötyögök...szánalom...
ahogy így írom ezeket a sorokat, belegondolok, hogy nem ilyen veszélyes a szituáció, hisz azért van jelöltem erre a témára, nem is egy, de akkor itt jön a kettes számú para jula, ÉN magam!
félek, mert az egészséges önbizalmam az ilyenkor nulla felé tendál, s nem is tudom...
eléggé exhibicionista vagyok, öntörvényű, mégis tele vagyok gátlásokkal, amit nehezen vetkőzök le..
ezért is van az, hogy nekem sokkal nehezebb ismerőssel szexuális kapcsolatra lépnem!
mondtam is Volt-nak, hogy van benne Rólam egy kép, ami nem szeretném, ha megváltozna azáltal, hogy megtudja, milyen a realitás...
azt is említettem, hogy valószínűleg, ha egy bulihelyen ismertük volna meg egymást, akkor már rég egymásnak estünk volna, de így...
egyszerűen nem tudok közeli haverral, ismerőssel semmit se kialakítani!!!
nálam ezért se működik az, hogy jó barátokból szexpartner, szerelmespár, satöbö...
ezzel együtt persze nem hagy nyugodni az a kép, amikor Volt erőből nekilökött a falnak, s úgy kezdte el szenvedélyesen csókolgatni a nyakamat ;ooo
barom vagyok, de ezt ki kellett írni magamból.
na jó, inkább hazamegyek, mert ez csak durvulni fog:)
valami van a levegőben a tavaszon kívül, ez már biztos!!!
írta: Tisss Címkék: bolondTisss, ehhh, férfiak, pajzán
Volt letámad
öööö, hogy mik vannak
nos, mesélnem kéne, de nemis tudom...
ott kezdem, hogy az angol tesztem fantasztikusan jó lett!!!
de tényleg, ki is javította a tanár, s az eddigi legjobb teljesítményem lett, úgy, hogy fél órát se tanultam rá...
no már most eddig legalább két órákat tanultam, de most annyit se, s ez lett a legjobb...
akkor hogy is van ez???
aztán a másik
ez már keményebb dió, s nem is tudom mit mondjak...
írtam én már ide Volt-ról, s a mi kis viszonyunkról...
háááááááát
na szóval, tegnap este 10kor találkoztunk...kocsival értem jött, s felmentünk a Libegőhöz...
mesélt nekem, hogy szakítottak a barátnőjével, s totál készen van, három napja bőg, balblablala...
sajnáltam nagyon, tényleg maga alatt volt...
ezzel együtt megküzdöttünk démonjainkkal, mert utoljára a libegőnél mindketten más társasággal voltunk:)
annyira jó kedvünk lett a végére, csak nevettünk, meg miegymás
persze a testiség megvolt végig köztünk...simogatta a kezem, mély beszélgetések közepette...
aztán egyszer csak láttam, hogy közeledik a feje az enyémhez
no, Tisssre rájött a para jula, s azonnal leszögezte, hogy ááááááá, csak semmi próbálkozás
no, szóval ezek után mi következett???
elmagyaráztam neki, hogy nem tudom elképzelni, hogy köztünk bármi is legyen, mert mert mert...
mert fontosabb õ annál, s egyébként is...
nehezen, de megértette, mégis a vágyai hajtották
elég az hozzá, hogy hazakísért, s az ajtónk előtt letámadott
én pedig gyarló vagyok, s totál felizgultam tőle...
nem is tudom, hogy mit gondoljak erről az egészről:(
felhívott, hogy jó ég, totál készen van értem, s nem tudja, hogy hogyan tudna rávenni arra, hogy megtegyem, amit én is kívánok...
vívódok, mert tényleg kívántam, s ohhhh, s egyébként is...
sajnálom, igényeim vannak, s már majd fél éve semmi nem volt az én szexuális életemben...
szóval nehéz...
racionálisan nézve ennek nem szabad megtörténnie...de a vágyak, hormonok itt duruzsolnak a fejemben...
confused!!!!
noh, ez a bejegyzés szétszórt, s nem adja át, amit gondolok, de ez van:ooo
Röviden beszámol
Péntek:
reggel korán keltem, mert eljött életem első uv-je, aminek meg kell adni a kellő tiszteletet:)
ott voltam már 8kor az iskolában, s álltam a sorba, ahol a csekk árát kell pengetni...amíg sorban álltam több emberrel összepajtiztam, hogy tisztában legyek a dolgokkal...
gondoltam, ha már ilyen korán érkeztem, akkor betekintek a zh-mra
hát nem jött össze, ami végülis nem nagy trauma, de jól jött volna...
ugyanis uv-re kikaptam ugyanazt a tesztet, amit előzőleg nem sikerült teljesítenem.
lévén, nem tanultam sokat, s azt, amit anno elbasztam, át se néztem, úgy gondolom, hogy az esélyeim jelentősen csökkentek a sikeres uv-t illetően:)))
ezen még nem aggódom, majd lesz valahogy...
Mr. Okos nem volt, nem is láttam, de jobb is, mert elég tréül néztem ki!
úgy gondoltam, ha már ilyen szerencsétlenül indul a napom, nem árt valamivel feldobni.
hazafelé beugrottam hát a Mango boltba, ahol sikerült beújítanom egy purple csõtopp-ot
imádom azokat a ruhadarabokat:)))
egyetlen egy bajom van jelenleg...
hogy tele vannak az üzletek nyári holmikkal, amik tetszenek is, de egyelőre nehéz elképzelnem, hogy jön a nyár, s én barna leszek majd egyszer...emiatt nem tudok normálisan vásárolni:(
így volt ez a Terranova boltban is...
isteni felsők, szoknyácskák, s mégse vitt rá a lélek, hogy megvegyem őket...
mert, mert, mert, mert fehér vagyok, s mert messze a nyár:((
no, azért vettem magamnak egy narancssárga csodát, meg egy "brazil party" felsőt:)))
hazafelé trolival jöttem....
mázli, hogy mindig discman-nel utazom, különben biztos, hogy sokkot kaptam volna!
csak annyit vettem észre, hogy fékez a troli, s ahogy kinézek balra, gurulnak a kerekek, meg szakad le egy bazi nagy autó alváza...
r-go baleset volt, amibe majdnem mi is belefutottunk...
nézem a szerencsétlenül járt baleset résztvevőit, s látom, hogy az autóból ömlik ezerrel mindenféle folyadék...
akkora para jött rám!!!!
nyilván túl sok amerikai filmet nézek, vagy nem tudom, de láttam lelki szemeim előtt, hogy berobban az autó, s vele együtt mi is...(mégha tudom is, hogy reálisan erre nem sok esély van!!)
szó szerint bepánikoltam, s majdnem kiabálni kezdtem a vezetőnek, hogy azonnal nyissa ki az ajtókat, szaladni akarok...
az ajtó kinyílt, én pedig vágtázó léptekkel hagytam el a helyszínt...
senkinek nem lett komolyabb baja, s még csak robbanás se történt, de én nagyon megijedtem:(
halálfélelmem volt szó szerint, s majdnem sírtam is...
szerencsére egy cigi társaságában sikerült megnyugodnom!
du. jött Dés, az én egyetlen unokanővérem, akit nagyon nagyon szeretek...
megint olyan jókat beszélgettünk, s nevettünk...
jó lenne, ha a közelemben tudna élni, mert vele mindig olyan nyugodt, boldog vagyok!
talán ő ismer a leges legjobban az összes barátnőm közül...
ő mindig megnyugtató, értelmes dolgokat tud mondani nekem...
Dés szombaton sajnos már nem maradt, csak szállni jött ide, mert kora reggel mennie kellett a dolgára:(
jaj nem említettem, hogy péntek este hívásom volt...
ki se találjátok, hogy kitől...
Mr.Péntek keresett már megint...heheh, pont pénteken..
persze nem vettem fel!!!!
kb. pont egy hónapja hívott utoljára azzal a célzott kérdéssel, hogy mikor dugunk...
mikor megmondtam neki, hogy valszeg soha, próbálta leplezni, hogy megsértődött...
a beszélgetésünk kellős közepén azt mondta, hogy két perc, s visszahív, nos azóta is hívott egészen péntekig...
ezek után úgy gondoltam, hogy most nincs kedvem vele beszélgetni!
írt is sms-t, hogy vegyem már fel, de no way...
tegnap pihegtem egész nap, töltődtem energiával, tehát elvoltam...
ma szintén ez volt a programom
nos, ennyi a nagy történés...
semmi izgalom, szaft, bonyodalom
folyik az élet a maga medrében:)))
írta: Tisss Címkék: Dés, ehhh, férfiak, iskola, vásárlás
Magányt akart
Hm...elég rég írtam, aminek több oka is van...
a legfontosabb az, hogy úgy éreztem, egyetlen egy dologra van szükségem, az pedig a magány...
senkihez, semmihez nem volt kedvem!
fura...de jó volt egy kicsit megtisztulni, csak saját magammal foglalkozni!
12 órákat aludtam, ami ezer éve nem történt meg velem, de utoljára biztos, hogy csak nyáron!
amúgy rendezgettem a számítógépem, amin nagytakarítást csináltam.
fájlokat rendeztem, töröltem...találtam is egy-két érdekes dolgot:)))
de ezt inkább nem ecsetelem...
amúgy kedves GIGI, köszönöm Neked a privát üzenetet...
a fotót kirakni nem nagy dolog...tudom, hogy sok a szemét ember, de én akkor is így fogok kinézni, hogyha mindenki fikázza a képemet, s én úgy döntöttem, hajlandó vagyok ezt bevállalni...
régebben sok képet raktam fel mutatóba, de többnyire az összes kép lekerül előbb-utóbb...
ezerjó: azért arra kíváncsi lennék, hogy milyennek képzeltél el:)))
no, de akkor haladjunk az elmaradások pótlásának útján...
először is nagyon nagy hurrá azért, hogy a Tóth Vera nyert!!!!!
1: mert megérdemelte
2: mert nem tudtam volna lenyelni, ha egy műveletlen, tapló, unintelligens picsa nyeri meg ezt a műsort, aki a viselkedésével többször felidegelt...
nem a rasszizmusom (ami sajnos igenis van picit bizonyos fajok iránt!!! lehet ezért megkövezni, de én legalább bevállalom!) mondatja ezt velem, mert itt tényleg csak az alapján ítéltem, hogy mit rakott le az adott énekes, s emellett hogyan viselkedett...
akit idegel, hogy így gondolkodom, annak szívesen kifejtem majd, hogy mi húzott fel szeretett Ibolyájában!
no, de most már tényleg pótlás...
jééééézusz, utoljára kedden írtam?
hohhhh
hát elmentem neurológiára, ahol biza megállapították, hogy semmi bajom, ez ortophediai eset...
szerdán fogtam magam, s Éli társaságában elmentem ortophediára!!!
a doki ismét jó fej volt, adott kenőcsöt, gyógyszert, meg írt fel nekem új talpbetétet...
már azzal csoszogok, s elmondhatom, hogy jobb a helyzet, már járni is tudok ciccenés nélkül:)
este átjött Éli, s elmentünk bulizni a Club7-be
ott volt Batka Ignác Barna is, aki nagyon nagyon jól énekelt
mi volt a bulin?
hmm, hát összejöttem egy olasz gigoloval, Fabioval:)
isteni teste volt, pepec feneke, helyes kis pofija, barna bőre...
szóval ööööö, na tetszett nagyon
simi-humi, smaci-hari, megvolt minden...
beszélni persze alig tudtunk, mert angolul nem dívik tanulniuk...
20éves volt, azaz fiatalabb nálam, de ez mondjuk nem zavart.
amikor azonban kiderítettem, hogy borotválja a karját, lábát, mindenét, hát enyhén kifordult a belem...
szeretem, ha a pasi helyenként borotválja magát /sőt, e téren vannak elvárásaim is!!!/, de NE mindenhol!!!!
akkor hajtottam el, amikor megtudtam, hogy diétázik, mert jön a nyár, s tetszeni akar magának...
booooooooo
kétségeim vannak azt illetően, hogy nem volt-e buzi...
mondjuk nem tűnt annak, de ez így együtt sok volt, így inkább a magányt választottam:)))
csütörtökön itthon pihegtem, meg rendet raktam, továbbá próbáltam készülni a pénteki töri uv-re!!!
na ez a készülés percekben mérhető, úgyhogy ennek megfelelően a felkészültségem mértéke is:)
írta: Tisss Címkék: ehhh, férfiak, iskola, pajzán, party
Érzések emberekkel kapcsolatosan
Hm, ahogy látom itt teljesen átalakult a rendszer, vagy csak nekem jelenik meg még mindig a tegnapi bejegyzésem a főlapon???
grrrr, na sebaj, mesélek
a tegnapi nap folyamán a gépünk otthon tönkrement...paff, már admirálisozni se tudok:((
amúgy meg voltam vásárolgatni magamnak, meg találkám is volt:)
Élivel este csevegtem telefonon, háááááát, őrült az a lány:)))
pont azon gondolkodtam, hogy ami egyszer véget ért, s elromlott, az lehet újra jó?
úgy értem, én is hallottam azt, hogy felmelegítve csak a bableves jó, s más semmi...
Élivel volt egy jó két hónap, amikor egymás felé se néztünk.
Aztán megtettük a kezdő lépéseket, de nagyon döcögve haladtunk.
Ide is írtam, hogy mennyire elegem van belőle, s most hétvégén talán a pia hatására, talán annak hatására, hogy mégis egymáshoz illünk valamelyest, mégis úgy éreztem, hogy újra egymásra találtunk.
Olyan dolgokat mondott nekem, amik megdöbbentettek!
Azt mondta, hogy nélkülem nem élte volna túl a szakítást, s ha én nem lennék, biztos besavanyodna!
Ezt tudtam nélküle is, de az, hogy ennek hangot is adott, az azt hiszem segített a kapcsolatunkon!
Tegnap árulta el, hogy miket csináltam szombaton:) hát csak rötyögni tudtam, de õ is nevetett, amikor egy-két dolgot eszébe juttattam...
nos, van itt még valami!
írtam egy emberről már ide, akit nem neveztem meg, s most se fogom.
tudja ő jól, hogy kiről van szó.
s tudom, hogy haragszik rám, s csalódott, s mérges, de mégis elolvas, ebben is biztos vagyok!!!
sajnálom, hogy így történtek a dolgok, de úgy érzem, hogy most erre van szükségem, hogy tisztán lássak.
talán túl közel engedtem magamhoz, s ettől bepánikoltam?!
igen, soha senkit nem engedek magamhoz közel, ő pedig pont olyan periódusban találkozott velem, amikor érzékeny, s közlékeny voltam:(
bizonyos szintig megbántam, hogy ennyire kitárulkozó voltam, mert igenis zavar az, hogy valaki ennyire közel akar tudni maga mellett...
neeeem, nem érzem úgy, hogy rám telepedne, de sokszor azt érzem, hogy bármennyire is azt hiszi, ismer engem, távol van tőle, s ezt nem akarja elfogadni!
nem érzem, hogy birtokolni akarna, mert ez hülyeség...
de talán jobban igényli a személyiségemet, mint amit én nyújtani tudok...
tudom, ezt Neked kellene írnom mélben, de most arra is képtelen vagyok...
sajnálom, ha haragszol rám, de lévén önző vagyok, ezért úgy cselekszem most is, ahogy nekem jó, ami nekem jót tesz.
írnék még ide gondolatokat, talán megértesz, de talán azt is elhiszed, hogy semmi sem marad egy adott állapotban!
nem ígérek, nem írok semmit, változok én is, s az élet is!
Éli megcsókol
Hm
Iszonyat lassú itt melóhelyen a net, aminek nem örülök, ráadásul a méljeim se tudom megnézni, de nem baj:)
Írást azért így is megoldjuk, mint majdnem mindig.
Hát a hétvégém elég jóra sikerült azt hiszem! Szombaton Élinél kötöttem ki, s sikerült egy ereszd el a hajam bulit csinálni. Ennyire régen voltunk már egy hullámhosszon! Ittunk, s őszintén beszélgettünk, tettünk egymásnak fogadalmat, hogy mindig, minden körülmények között azt fogjuk mondani a másiknak, amit gondolunk! Csináltunk nagyon szexi képeket egymásról, s közben rötyögtünk, hogy de hülyék vagyunk mi együtt:)
Hát így indultunk el a buliba:)
A buszon én már szerettem volna a homokórát megállítani, s az emlékeim elfelejteni , de az est legcinkebb danolászása mégiscsak a Barátok Közt főcímdala volt.
Sokra nem emlékszem a buliból, de arra igen, hogy Éli megcsókolt...
Sokkolva lettem, mert előzőleg pont azt mondta nekem, hogy nem tudná elképzelni, hogy csókolózzunk. Csak lestem, s hirtelen alig tudtam vele mit kezdeni, de jól esett:)
Nos, volt ott több úriember is, akik aranyosak voltak, ráadásul Éli az egyikkel mélyebben szimpatizált. A nekem szánt partner amúgy nagyon jó fej volt, s rengeteget nevettünk, s többször megdöbbentem, hogy hasonlítunk is egymásra!
Nem cifrázom, a lényeg, hogy felmentünk a lakásukra,
neeeeeem, nem volt semmi, az én részemről nem!
Nem akartam felelőtlen lenni, meg nem is kívántam semmit, csak az ágyam!
A srác csalódott volt ugyan, de még így is gentlemanus!!
Másnap aztán eljött a másnap!
Brrrr, hát fájt a fejem rendesen, meg egyéb dolgok is idegesítettek, de ezekről most ide nem, majd talán egyszer!
Este azonban tali volt az én egyetlen Anabellommal, aki tündér még mindig, s megint megnevettetett. Csatangoltunk a West Endben, s beújítottam egy gyűrűt, ami, mint utóbb kiderült, nagyon nagy rám! Sebaj, majd fonalat kötök rá:)
Más nincs is nagyon, a hetem elég zsúfolt, de ennek örülök, végre kiszabadultam vizsgabeli kalitkámból, eredmény még nincs, de ez nem zavar nagyon:)
írta: Tisss Címkék: boldog, férfiak, Lollo, party, vásárlás
Szexi iskolatárs
Nos, végre túl a dolgokon...nem hinném, hogy sikerült mindkét vizsgám...
derekasan be kék vallanom, hogy eléggé elbasztam:)))
de már ezen is csak mosolyogni tudok!
ráadásul most, hogy ledobtam láncaim, most romlik el az idő...köszönöm, köszönöm!
a lábam nagyon-nagyon fáj:( nem lesz ez így jó, el kell mennem orvoshoz, de most még nem tudok, majd áprilisban! úgyse lesz jobban magától, tehát ráér!
amúgy jó volt újra emberekkel találkozni:)
s, hát, hmm...
szóval van egy srác, nevezzük Mr.Okos-nak...
Mr.Okossal egy szakra járok a suliban, s szünetekben szoktunk együtt cigizni.
emlékszem, hogy akkor néztem ki, amikor még Saskó is megvolt...
tetszik a stílusa, az, hogy laza, s világi felfogású, de emellett értelmes, intelligens, s nini, még humora is van:)
jelzem, megadta anno a számát, s teljesen be voltam zsongva, hogy huhhh, majd én felhívom /nem hívtam, mert nincs pénz a kártyámon, más telójáról pedig "fontos" személyt nem hívunk:)/
tegnap együtt utaztunk, s olyan jól elbeszélgettünk, hogy magam is meglepődtem...
egyben zavarba is jöttem, mert gyönyörűen mosolygott rám, s végig magamon éreztem a szemét!
annyit nevettünk, pláne én, miután uszkve húsz perces együtt tartózkodásunk alatt mind a "két" barátnőjével való telefonbeszélgetését végighallgathattam...de meglepő volt, mert a srác teljesen nyíltan tudott nekem erről beszélni:)
a dolog szépséghibája, hogy ő maga győri...
nem is tudom mit éreztem mellette, de jó volt!
gondoltam, most már róla is írok ide, mert ki tudja:))))
amúgy mi a helyzet?
kicsit kimerültem, s az a baj, hogy apu ezt egy cseppet se tolerálja...ilyenkor hajlamos vagyok magam alá esni, de ez nem hosszútávú szerencsére!
utóbbi napokban is fura érzések kerülgetnek...
azt kell észrevennem, hogy elmúlt rengeteg idő, s én bizony újraépítettem magam!
olyan, de olyan távolinak tűnik, hogy én szerelmes voltam, s hogy volt valakim...
olyan, mintha meg se történt volna!
visszatértem régi önmagamhoz, s ez nem kicsit gondolkodtatott el!
az a baj, hogy a visszaállt szemléletem sok emberben kelt visszatetszést, illetőleg emiatt sokan másnak gondolnak, mint ami vagyok!
itt is leírom, mint más blogokban, jó lenne, ha végre el tudnánk fogadni, hogy mindannyian mások vagyunk, s ami egyikünknek bevált, a másiknak nem feltétlenül jó!
illetőleg ne akarjunk megváltoztatni senkit, mert semmi értelme!
én elmondhatom, hogy nekem jó így, s most vagyok végre újra abban az egyensúlyomban, amit eszem ágában sincs feladni!
sietek, mert ma Élihez is mennem kell, végre iszunk:)))
olyan rég ittam, hogy már idejére se emlékszem:)
Régi ismerősök
no, hát akkor itt a nagy zúgolódás közepette, felrakom az én kis szerény mindennapjaim történetét...
tartok attól, hogy ez most ebben a helyzetben senkit nem érdekel, de mivel mégis fontos, hogy az én életem itt is helyet kapjon (hogy miért, azt még én se tudom:)), ezért leírom a napjaim...
nem izgalmasak, mert újabban itthon ülök, s tanulok (mi???????? botrány!!!)
emiatt hajlamos lennék már-már magamba fordulni, hisz itt a tavasz, amire kb négy hónapot vártam
s én pont most nem tudok kimenni, sütkérezni a napfényben, energiát meríteni az illatokból, a madár csicsergésből, a tavasz jellegzetes zajaiból:(((
egyetlen felüdülésem az, amikor lemegyek a boltba, vagy kiállok az erkélyre!!!
na meg, ha felhívnak emberek...az legalább visszazökkent a tanulás vad karmai közül:)
holnap vizsga, szombaton vizsga...elegem van, de nagyon!!!
mind e mellett viszont olyan emberek kerestek meg az utóbbi napokban, akiket magam is szeretek, de mint írtam két bejegyzéssel lejjebb, soha nem keresem őket:)))
felhívott A., nos A. még régi ismerős...tavaly egy éve ismertem meg netről...
sokszor találkoztunk, s mellette igazán nőnek éreztem magam...
idősebb, érettebb, hihetetlenül intelligens, gondokkal küszködő ember:)
engem pedig ez arra késztetett, hogy olyan oldalam villantsam meg mellette, amit nem mindig tudok:)
magyarán igyekeztem az értelmes, érett nő szerepében tetszelegni (na jó, azért nem áll olyan távol tőlem:))
szóval felhívott, hogy mi van velem, s jó lenne találkozni, mert nagyon kedvel, na meg egyébként is...
persze lévén ő is férfi, szeretne hát élni a lehetőséggel, amivel az egyedülálló nőket bombázzák általában:)
pislogtam, mosolyogtam, virultam...
nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget:) tavasz van, hormonok dolgoznak, így ő is csak beállt a sorba:)
ettől függetlenül azért mókás volt, hogy bebújtatta egy olyan köntösbe, hogy jajjhh de rég hallott felőlem, meg mi van velem, balblablalballba...
nos, döbbenet jön, de igen, találkozni fogok vele ezek után is:)
neeeeeeem, nem azzal a céllal:)
köntös ide-oda, én szeretem őt, s szükségem van rá is, mert ő is pluszt tud nekem adni!
(persze nem azzal - még mielőtt bárki azt gondolná-, hogy az egekig magasztal, meg százszor elmondja, hogy de "lopott bicikli effektus" van:))
az élet amúgy halad, s jól érzem magam!!!
de csoda ez???
tavasz van, az én hónapom, s érzem, nagy dolgok várnak még rám:)
hm, ha már itt vagyok, megnézzük mi újság vizsgaeredmény ügyben!!!
baaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaz
5-ös lett a marketing vizsgám...
khm khm, azért örülök, hogy ez ebbe a bejegyzésembe került:)
bár úgy gondolom, hogy az 5-ös (puskamentes, alig készülős) vizsgám ellenére is lehetek még idióta, meg hülye mások szemében:)
de ez nem lényeg...a fő, hogy magamat elfogadjam, s az engem körülvevők szeressenek, a többi meg nem számít!
Titokzatos találka
Lelki segély Anabellonál:)
már csak az a kérdés, hogy ő segít nekem, vagy én neki...
nincs velem semmi különös...talán ez a baj???
a helyzet az, hogy tanulnom kéne ezerrel, de nem megy:(
kinn tavasz van, én meg csak hízom, hízom:)
otthon punnyadok, roskadok a könyv felett, s egész nap eszem!
lennék túl ezen a két átkozott vizsgán:(((
tesómnál itt van barátnője...
most nagyon idegesítenek, ahogy turbékolnak...s azt kellett hallgatnom,
így inkább felmenekültem Anabellohoz!
neki se kerek most az élet:)) pasi játszik közre...
de kinél nem?
azon gondolkodtam, hogyha lenne netem, akkor bizonyára beregiztem volna már valamilyen társkereső bizz-bazzba.
na nem azért, hogy keressek valakit... csak mert tanulás helyett mindig jobb mást csinálni:)
emlékszem azonban arra, hogy amikor fenn voltam, bizony nem egyszer egy-egy fatökű barom megjegyzése úgy visszavetett az amúgy se magas egómból...
na azt még egyszer nem óhajtom magamnak!
meg nem is keresek én senkit, s semmit:)
a hétvégém még nem meséltem el...
szombaton ugye felhívott Volt, hogy totálisan haragszik rám, de mégis találkozzunk, mert szeret engem nagyon:)
tudjátok hogy tudnám leírni a kettőnk közötti kapcsolatot?
biztos láttatok már olyan képeket, ahol rajzolt kisfiú van a kislánnyal...s olyan édes, szerelmes helyzetekben ábrázolják őket:))) nos, kb. úgy nézünk ki egymás mellett:)
mi persze csak jó haverok vagyunk:)
ennek ellenére végig a kezemet fogta, mellettem feküdt, s még a mellem is megérintette véletlenül:)
értelmes srác, érzelmekkel teli, s valahogy a társaságában megnyugszom, önbizalmat kapok:)
nos, előtte öltöztem át...
mert négykor találkozóm volt valakivel:)
nem árulom el, hogy mit mondott rólam...
de amikor felrakott a trolira megkérdezte, hogy nem lennék-e benne a hármas szexben vele és a barátnőjével:)
pafff, neki azt mondtam, hogy nem, s úgy is gondolom...
nem vagyok hajlandó én lenni a beugró...pláne nem úgy, hogy tökéletesen ismerem az egyik tagot...
ha beugrom harmadiknak, akkor csak úgy, hogy felületes ismeretség áll a hátunk mögött!!!
nos, 4kor találkoztam egy emberrel, akinek a kilétét nem fogom felfedni...
talán ő arra vágyna, talán neki jól esne, ha név szerint leírnám ide, hogy igen, tartom vele a kapcsolatot, s még jól is érzem magam vele, de nem akarom!!!
nem tudom megmagyarázni, hogy miért...
nem azért, mert bármilyen szerelem lenne köztünk,
egyszerűen nem akarom, hogy támadható felület legyek emiatt...
s nem akarom, hogy emiatt bárki bármit máshogy olvasson:)
kedvelem őt nagyon, értelmes, s jól érzem magam vele...
sétáltunk a szigeten, majd felmentünk hozzá:)
együtt néztük a Megasztárt, s szerintem jól szórakoztunk...
bár tudom, hogy őt zavarta, hogy én síri csendben, áhítattal néztem a műsort, miközben ő inkább a szavaim hallgatná:)
sajnálom...
ellenben ő is látta a melleimet:) ez a szombat egy ilyen nap volt:)
megmasszírozott krémmel, tetőtől derékig:))
na a nadrágom azért már nem vettem le:)
jól esett kikapcsolódni, jól éreztem magam...
s az ajándéktól pedig meghatódtam:)
állítása szerint én vagyok az az ember, aki tökéletesen tudatában van az értékeivel, előnyeivel, hátrányaival...
szerinte ez nem feltétlenül jó...
nos szerintem se:((
néha zavar, hogy túlontúl racionális vagyok, s nem tudom élni a buta libák lelki szegény életét:((
na most megyek haza, mert ilyen későn nem illik zavarni, bár ez már 11éves barátságnál fel se vetődik:))
Mr. Péntek egy f@sz
Mr.Péntek egy fasz...
már bocsánat, de felhívott x hét után, s rendesen belevágott a lecsóba...
újak kedvéért (helyesebben azok kedvéért, akik lusták a régi naplóm elővenni, ill. nem emlékeznek már a történtekre:) elmondanám, hogy még anno jan. 31én találkoztunk!
fűzött, dicsért, kamuzott, ígért...
már másnap rájöttem, hogy fatális hiba volt megadni a számom...
mindez akkor azért történhetett meg, mert
1. a csalódás vezérelt (történt azon a buli egy-két dolog, ami miatt magam alatt voltam)
2. az alkohol vezérelt
3. mert ismertem őt régebbről, s akkor és ott annyira elesett voltam, hogy örültem én mkinek...
nem is ez a lényeg
szóval végül nagy telefonparty-k kezdődtek...
s szerencsére megkönnyebbülés is, mert kiderült, van neki még egy kapcsolata, amit nem zárt le!
Tisss a nagy keverő, segítőkész, meggyőzte Mr.Pénteket, hogy fontosabb az érzelem, mint velem egy aktuális numera...
ne tagadja a szerelmet, vállalja fel!!!! (bámulatos, hogy mások mellett milyen jól tudok kampányolni, bezzeg az én ügyeim....)
sikeres volt a marketingem, egészen mostanáig
felhívott, hogy kampec dolores, s velem akar lenni, meg imád, meg odavan értem, s szőrnyen rám gerjedt, meg balblablalallbal...
néztem a nagy boci szemeimmel, s megint csak a döbbenettől elkorcsult hangomon tudtam neki motyorogni, hogy dehát, a szerelem, az érzések, s egyébként is, én nem lennék jó neked, meg nem jó ötlet...
szóval azt hiszem elég kifinomultan adtam a tudtára, hogy drága pajti, jó fej vagy, imádok veled röhögni, de eszem ágában sincs se most, se máskor kufircolni veled!!!!
minek után nem jött be a "győzzük meg a minket bekeríteni óhajtó vadat szándékának helytelenségéről" projekt, támadó állásba lendültem...
orrára vetettem, hogy miért pont engem akar becserkészni, amikor millió nő van még rajtam kívül, aki ott van neki talonban, forduljon inkább azokhoz...
persze besértődött...
hallottatok ti már ilyet???
nem ígértem én akkor se neki, hogy upsz, letolom a bugyim, amint ő csettint, s hajrá neki, bum-bum bele...
szóval nem is értettem a felháborodását!!!
most én vagyok a bunkó, a szemét, azért, mert elutasítottam a szexuális közeledését:))))
csak nevetni tudok rajta, meg másokon is...
ennyit a nagy férfiúi vadászatról!!!
azt hiszem túl direkt volt a marketingje, s nem mérte fel a versenytársait,
valamint keltett bennem egy post-buying frustration-t:))) /marketingből holnap vizsgázom, úgyhogy megyek is haza nemsokára/
Boldog és elégedett
hm, miért is élvezem én a mostani életem?
mert tényleg nagyon erősnek hiszem, képzelem, mi több, érzem magam!
mindez olyan nyugodtsággal tölt el, hogy csak alkalmasint borulok ki, akkor is mások hülyeségén!
végre isten igazából tudok nevetni!
nem tudom ez minek köszönhető...
talán megcsapott a tavasz szele, hogy nemsokára egy szál szoknyában, kis papucskában lehet toporogni? bár ez badarság...
azt hiszem mindig is optimista voltam, s nagyon kevés ember tud rám úgy hatni, amilyen állapotban voltam!
hiába próbáltam meg akkoriban táplálkozni másokból, más szituációkból, minden csak lehúzott...
ellenben most!
úgy érzem abból is erőt tudok kovácsolni magamnak, ha csak rám mosolyog valaki.
az élet szép, s nagyon rövid! én mindig is igyekeztem tartalmasan kitölteni, s úgy, hogy soha ne bánjam meg...ezt most is követni akarom!!!
persze kellenek a pozitív visszajelzések, az emberek, akiknek fontos vagyok
igen, kellenek, mert ők is erőt adnak!
igazság szerint tegnap elgondolkodtam, s úgy éreztem magam, mintha egy nagy monstrum lennék, amit ugyan folyamatosan bombáznak, s van már egy-két ágyú lőtte lyuk, de áll, mert erősek az alapjai, illetőleg azokat a lyukakat igyekeznek mások befoltozni!
nagyon-nagyon sok minden veszélyes módon lepereg rólam, s ezen kicsit megrémülök néha, de nem ez a lényeg!
az utóbbi három napban két embertől is megkaptam, hogy igen, bennem bízik elsőként nőben...
az egyik tudjátok ki, a másik meg tudja magáról hogy ki:)))
számomra ez az egyik legjobb érzés a világon...
na neeeeeem, azért többen bíznak bennem, mint ketten...de ez a kettő a férfiúi nem képviselője...
eddig a legtöbb férfi mindig azt mondta nekem, hogy nőben ő soha nem bízott, s nem is fog...
bennem kettő már bízik:) s igyekezni fogok nem eljátszani ezt a bizalmat!
mérlegelvén ezeket a nagy szavakat, megint csak azt tudom elmondani, hogy az egész világon az a legszebb, legjobb érzés, amikor megtudod, hogy valakinek adtál valamit...
hogy valaki általad jobban érzi magát a bőrében;
hogy valaki hálás neked azért, ahogy gondolkodsz...
hatással szoktam lenni az emberekre, ezt tudom,
mégis imádom visszakapni azt, amikor valaki annyit mond, hogy ezt tőled vettem át, ezt neked köszönhetem...ilyenkor én vagyok a legboldogabb ember a világon!
valami maradandót, emlékezeteset alkotni mindig jó érzés...mivel se festő, se író nem vagyok, örülök, hogy legalább ilyetén formán, akár csak egy rövid időre is, de tudok emberekben számukra újfajta érzéseket, meglátásokat kialakítani!
sajnálom az olyan embereket, s sajnos rengeteg van belőlük, akik csak az élet borús oldalát látják...
akik szeretik sajnáltatni magukat, akik úgy érzik, egyedül semmire nem képesek!
akik úgy gondolják, a boldogság csak egy társ mellett élhető át!
akik maguk alá zuhannak, s még élvezik is azt a szituációt!
gyűlölöm a pesszimizmust, az egyik legrosszabb emberi tulajdonság...
igyekszem odafigyelni másokra, segíteni,
de azt vallom, aki nem akar saját magán segíteni, azon nem is lehet!
én most is boldog vagyok
miért? pusztán az előbb leírtaktól...
sõt, boldog vagyok, hogy ennyitől már boldog tudok lenni...
az én boldogságomhoz nem hiányzik férfi, társkapcsolat, anyagi juttatások...
nem, mert azt hiszem vagyok olyan infantilis, gyermeki, hogy még abban is megtalálom a boldogságot, ha a gyöngyszem macskám egy újabb bajuszát hagyja rám /ez igaz:)), gyűjtöm őket:)/...
Saskó felhívott már megint
hűha, most még gyorsabb gépelésbe kapcsolok, mert sietnem kell, késő van!
szóval a mai nap, nos az nem volt egyszerű!
felhívott Saskó, a héten nem először,
konkrétan tegnap is felhívott, de ma 3/4 órát beszélgettünk...
nyugalom, én ezt nem fogom fel olyan vészesen, mint Ti.
tökéletesen tudatában vagyok annak, hogy mi várható a jövőnket illetően...
SEMMI
nem is ezért zavarodott meg bennem minden...
nem azért, mert még mindig én vagyok a sunshine az életében, s úgy érzi, hogy beauty vagyok, meg egy hihetetlen jó ember, s mennyire jó hallani a hangom, s mennyire szereti bennem azt, hogy optimista vagyok, s őszinte...
nem, hisz ezek szavak, érzések, amiknek eddig is tudatában voltam...
nos, mint ismeretes, Sasanak van barátnője, akivel állítása szerint henki-penki kapcsolat volt, van...
ma beszélgettünk sokat a barátnőjéről
mert Sasa maga alatt van, s úgy érzi, hogy a lány megváltozott...
iszonyatos volt hallanom az elkeseredett hangját, a fejtegetéseit, a pesszimizmusát...
azonban így is többször felnevetett, s mondta is, hogy köszöni nekem, amiért segíteni próbálok,
meg még mindig funny vagyok, s az, hogy lelket öntök belé, már segítség.
segíteni akartam neki igen;
én is csodálkozom rajta, de nem a saját malmomra hajtottam a vizet...
tanácsokat adtam, s próbáltam olyan kérdéseket feltenni neki, amik elgondolkodtatják őt egy kicsit.
többek között ilyen volt az is, hogy bízik-e a lányban!!!
azt mondta, hogy nem, eddig életében egy lányban bízott csak, s az én voltam...
pffffff
ennél a résznél leblokkoltam, bár tudtam ezt jól, mégis nem gondoltam, hogy számára ez ekkora érték marad:(
engem nem zaklatott fel ez az egész...
az, amiket rám vonatkoztatva mondott, azok szinte meg se érintettek, hisz most nem ezen volt a hangsúly!!!
egyszerűen azért sírtam, amikor letettük a telefont,
mert tudom azt, hogy boldogtalan, s tanácstalan, s mennyire, de mennyire vágyik a szeretetre:(
szívem szerint csak megölelném, dehát...
s tudom, én kívántam neki, hogy legyen utánam valakije, hogy jöjjön rá, mit is veszített el velem;
mégis azt mondhatom, rettenetes az az érzés, amit most érzek:((
én boldogságot kívánok neki, nem azt, hogy felhívjon engem azért, mert olyan elveszettnek érzi magát, s mert az számára a boldogság forrás, ha hallja a hangom!!!
nem hiszem, hogy használt neki az, hogy beszélhetett velem!
nem is tudom mi volt vele a célja, de nem is ez a lényeg!
írhatnék még dolgokat, érzéseket ezzel kapcsolatban, de felesleges, a lényeg az bizony ennyi marad!
Dés és a Blokk-os buli
így telt péntek délutánja...
de aznap még várt Désre és rám egy alapos Blokk-os buli:)))
egyedül is istenien szoktam érezni magam, de Déssel úgy elrepült az a pár óra, mintha át se éltem volna...
ok, ebben talán szerepe volt alkohol pajtásnak...
jó rendben, nem talán, hanem BIZTOS!!!!
boroztam, söröztem, de nem erre fektetem a hangsúlyt!
sorra játszotta az együttes a kedvenc dalaim:
Dédapám, Valahol egy lány, Csak úgy csinál, Sajtból van a hold, Részegen ki visz majd haza, s a felejthetetlen Neked írom a dal-t...
utóbbit Déssel egymás nyakába borulva danolásztuk:)))
nem volt híja se a jó zenéknek, se a táncnak az est folyamán...
sőőőőt, még egy olasz úriemberrel is sikerült közelebbi kapcsolatot kialakítanom:))
persze csak egy lájtos "táncolás" erejéig,
amit õ csak annyival nyugtázott, hogy jesssszus, nagyon nagyon nagyon horny-vá tettem
well, i was happy:)
most először éreztem úgy, hogy igen, képes lennék akár valakivel közelebbi testi kontaktusba bocsátkozni;)
haladok kérem szépen, de nem is ez a lényeg, mert erről most szó se lehetett, s nem is bántam meg, ez így volt jó...
ellenben a másnap már nem annyira...
szó szerint MÁS nap volt.
zsongott-kongott szegény fejem,
ami nem is csoda, hisz négy órányi alvás után, suliba irányulás közepette azt hiszem ez teljesen normális reakció...
vizsga elrontva, s kiszáradt, kiguvadt szemekkel csak a falat tudtam bámulni, s magammal beszélgetni, miszerint:
"Tisss basssszus, te miért nem alszol otthon, miért vagy még itt?"
hamar segítettem magamon, mert Dés még nálam tanyázott, így megvolt az indok is, amivel megnyugtattam a lelkem, miért is muszáj nekem azonnal elhagynom a tudás intézményét!!!
sokáig nem volt itthon se maradásom.
Dés sajnos hazautazott, én meg átmentem Élihez, mert bulit ígértem neki...
bulit, amit a hátam közepére se kívántam.
de hősiesen végigasszisztáltam vele a dolgot, s így legalább megvolt a heti mozgásom is:)
ellenben a mai nap, nos, az lélekfelkavaró volt!!!
Egy bulis este
Hüpp, akkor mesélek!
Tegnap este 11kor volt a nagy meeting, s ott volt Matróz is...
azt hiszem a bulira senki nem volt ráhangolódva, még én se...
szívem szerint itthon aludtam volna, vagy gondolkodtam volna,
de nem, muszáj volt menni!
Matróz hihetetlen lapos, s unalmas volt,
Éli meg bágyadt, szomorú, s csalódott...
erre ott voltam én, aki viszonylag jól érezte magát /ehhez hozzátartozik, hogy én, mint optimista jelenség szinte mindig jó állapotba tudom varázsolni magam, ha buli van...utálom a partykiller embereket!/
mikor Éli megtudta, hogy Sasa jelentkezett, azonnal megmutatkoztak rajta az irigység, féltékenység jelei...
nos kérem, ezért nem titulálom barátnőmnek!!!
egy barátnő minden körülmények között együtt örül a másikkal!
ellenpéldának viszont Dést tudnám felhozni.
neki is megvan a millió kis gondja, mégis tud velem örülni, képes az én boldogságom az övé felé helyezni, szívből tanácsot adni...
soha nem fogom neki elfelejteni azt, ahogy a tengeren viselkedett, amikor én épp MÁS-t csináltam...
azt Dés soha nem fogom tudni meghálálni, de akkor és ott, nagyon nagyot nőttél a szememben, ha még lehetett:)
szóval így indult a buli..
nem kicsit emelkedett a hangulat, amikor sas-szem Tisss kiszúrt egy pénznek látszó papírdarabot a földön!
úgy röppentem rá, mint szarka az ezüstkészletre:)))
szerencsére nem látott senki, de jobb is...
miközben az objektum becserkészésén törtem kicsiny agyam próbáltam kisilabizálni, hogy mekkora értékért harcolok a tömeggel, s a megvető szempárokkal szemben.
először 500Ft-ra voksoltam, ám egy előnyösebb fénymegvilágításban láttam, hogy ez biza 2000Ft!
nos jelentem 5ezer forinttal bővült a bulira szánt keretem:)))
életemben nem találtam még ekkora összeget!
lám, Tisss is lehet szerencsés!
nos, nagyon nagy népáradat volt, ezzel egyenesen arányosan iszonyat meleg, további párhuzamot vonva előző eleminkkel rettentő büdös is;
így hát áttűztünk egy másik helyre, ami kb. 100m-re volt tőlünk!
az okosabbak, s Pesten jártasak már tudhatják, hogy hol mulattam:)
ott fogadott még igen érdekes látvány, aminek én nagyon nagyon örültem:)
félmeztelen lánykák táncoltak az asztalon.
ki volt pingálva a mellük, s legtöbbjük csak egy tangában ficergett...
szeretem nézni a táncoló lányokat!!!
profin, élvezetesen táncolni az 5 közül csak 1 tudott;
5-ből 3 szilikonmellű volt;
5-ből 1-nek volt pepec alakja (szilikonmellel!!)
5-ből 2 rendelkezett jó fenékkel;
5-ből 2-t esztétikus, helyes pofikával áldott meg a sors;
5-ből 1 nővel szívesen kezdtem volna bármit :)))
eme faramuci helyzetnek köszönhetően érdekes férfiak fordultak meg a helyen, de ez engem soha nem zavart...
két balekot kellett elküldenem, s egy angollal kellett megbirkóznom!
vicces volt, ahogy angolul magyarázott nekem, én meg bőszen bólogattam, majd közöltem, hogy sajnos nem értek én egy szót se angolul, nem tudok beszélni se, s egyébként is...
nem voltam hiteles, mert a pasi mondta, hogy dehogynem, tök jól beszélek...
közölte velem, hogy nem akar tőlem semmit, de úgy érzi el kell nekem mondania, hogy úgy nézek ki, mint egy angyal o:-)
buli után a nyugatitól megint gyalogoltam haza jó fél órát, ami most kifejezetten jól esett,
ilyenkor többnyire hangosan énekelek halandzsa, jobb esetben angol, a legjobb esetben magyar nyelven:)
összességében nem volt rossz buli, pörgés szempontjából azonban csúnyán alulmúltuk a búgócsigát, az egyszer biztos!
írta: Tisss Címkék: Dés, férfiak, Matróz, party, Saskó
Partiba készül, Saskóról inkább nem beszél
:))
most értem haza, s megint nem semmi napot zártam,
de hol van még a vége?
11kor talizom Élivel, mert megyünk egyet bulizni...
szeretek így hét elején kimozdulni, mert teljesen más hangulata van!
általában ezek olyan típusúak, amikor inkább beszélgetünk, na meg nagyokat röhögünk...
nemrég estem haza
melóból egyenesen Z-hez mentem, s nagyon jót beszélgettünk.
persze egy-két gondolatával lesokkolt, amit inkább nem osztok meg:)
a lényeg, hogy mások vagyunk.
ott jártam alatt Megasztár cd-t sasoltam...
hazafelé már én is hallgathattam a technika vívmányainak köszönhetően:)
nem rossz, nem rossz, azt kell mondjam!
hm
történt ma is valami,
ha én lennék Lőrinc L. László, akkor azt mondanám, mindig akkor történik ez az esemény, amikor este talizom Élivel egy laza party erejéig!
igen, megint felhívott, de én erről már nem akarok inkább beszélni!!!
igaza van lizzy-nek, hogy nem tudom lezárni, ameddig keressük egymást.
a legszörnyűbb az, hogy én most már tényleg készültem az új életemre Élivel,
új célok, tervek voltak, vannak kilátásban, s akkor puff neki, felhív...
azt hiszem kitalálható, hogy miről beszélgettünk...
szeretem hallgatni a hangját, de nincs szükségem arra, hogy egymás szívét fájdítsuk
jobban esett volna, ha azt hallom, hogy nagyon boldog
hát nem azt hallottam, mi több, ehhhh
nem is érdekes
normális ember ennek örülne talán, amiről ma beszélgettünk, én nem tudok
ennyi :oooo
továbbiakban szép estét, nekem meg remélem hogy ütős lesz:)))
Saskó fonal ápdételése
végre van időm újra írni, s megírni a hét, a hónap eseményét, a depimből kisegítő történést!
igen, igen, igen, ti, akik egy kicsit is ismertek, azok tudjátok, hogy ehhez egy valaki, helyesebben egy valami kellett, amit most megkaptam...
s valóban,
felhívott Saskó...
igen, engem is sokkolt, pláne, hogy olyan furán vette ki magát az egész...
mindez csütörtökön történt, reggel tízkor, mikor épp nagyban dolgoztam.
megszólalt az õ csörgésén a telóm, s amikor láttam, hogy bizony a kijelzőn az ő neve szerepel, hirtelen azt se tudtam, hogy hova kapjak...
esküszöm, vártam is egy keveset, mert azt hittem, hogy tévedésből hív, s hátha lenyomja!
de nem kapcsolta ki, én pedig felvettem, s éreztem, hogy amikor leteszem, már teljesen más gondolataim lesznek, s könnyebb lesz a lelkem jó pár kővel!
a kezdő mondata az volt: na, mi van velünk, hogy áll a helyzetünk?
grrrrh, hát fordult a szemem egyet a tengelye körül, hogy mégis, milyen kérdés ez egy hónapnyi hallgatás után,
de azért azt elmondhatom, hogy ott helyben olyan megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, hogy alig tudtam uralni magam a beszélgetés alatt...
miután pedig letettem a telefont, majdnem zokogó rohamot kaptam örömömben.
tudtam jól, hogy nekem ez a hívás hiányzott ahhoz, hogy tényleg rá tudjam tenni arra a rohadt i-re a pontot, hogy túl vagyok az egész Sasa-ügyön!
akkor lássuk a beszélgetést, ami elég hosszú lesz, így majd a következő bejegyzésemben fogom elemezni a telefonnal kapcsolatos averzióim!!!
szóval azt most rögtön leszögezném, hogy neeeem, semmi olyan nem történt, pusztán rendeztük a soraink, meg mindent, ami szükségessé vált!
azért azt mondtam neki, hogy nagyon jó hallani a hangját, meg sokat gondoltam rá, s sajnálom, hogy az történt ami.
erre persze õ is reagált, hogy ő is rengeteget gondol rám még mindig, s örül, hogy hallja a hangom.
persze csípőből kérdeztem, hogy akkor ugyan miért nem hívott hamarabb...
s egyáltalán mi a faszért (elnézést a vulgáris kifejezésekért, de kérem szépen, ezek indulatok:) nem reagált az én emilemre...
---- ilyenkor mit lép egy férfi, vagy nő, aki szorult helyzetben van? úgyis tudja mindenki...megkaptam hát én is a szokásos mondatot
"időre volt szükségem, gondolkodnom kellett"
ahhhha mondtam magamban...
a továbbiakban nem firtattam, inkább beszéltünk, mert volt miről!
említettem neki, hogy iszonyat szarul voltam, beteg voltam, meg magam alatt voltam (na azt azért nem említettem neki, hogy ez többnyire neki köszönhető...ennyire amatőr én se vagyok:)
kiakadt azon, hogy mennyire szapultam magam, s megint mondta, hogy jajjjjj Bunny ne csináld, mert te fantasztikus vagy
----ahhhham, mondod te, aki szakított velem (jó rendben, közös megegyezéssel szakítottunk az én kezdeményezésemre, szóval szavam nem lehet:))
piszok jó volt hallani, hogy tudunk még viccelődni, hogy használja a közös szavainkat, amikről csak mi tudunk, mi találtuk ki együtt, s hogy az idő még mindig repül, ha beszélgetünk!!!
nyugi, mesélem tovább, mert még a lényeg sehol sincs...
Tisss kérdezősködni kezdett, s Saskó válaszolt szorgalmasan.
bizony, becsajozott a drága, amin meg se lepődtem
azon már inkább, hogy miért mondja azt, hogy reméli nem vagyok szomorú...
nevettem egy nagyot, mert engem ez már tényleg nem érint...ez várható volt
viszont még nagyobbat röhögtem akkor, amikor megtudtam, hogy az én drága utódom 20 éves, s egy Pub-ban dolgozik...
kicsit gáz volt, mert tényleg egy hahótát nyomtam a telefonba, amire rá is kérdezett, hogy mi olyan vicces...
karakánul elmondtam neki, hogy viccesnek tartom, hogy egy 20éves lánnyal van...
nem azért, mert én a magam 21 évével hű de rohadt érett nő lennék, hanem azért, mert az egyik fő oka a kapcsolatunk végének az volt, hogy szerinte én még nem éltem ki magam, túl fiatal vagyok...ehhez képest a 20év biztosan ideálisabb:)))
a másik meg, 20éves, s egy pub-ban dolgozik???
ehhhh
félreértés ne essék, lehet, hogy Sasa még öltönyt fog csináltatni a hölgyike Nobel-díj átadására, nem is ezzel van a bajom...
telibe megkérdeztem Sasat, hogy nem rossz ez neki, hisz ő féltékeny típus, hogy bírja ezt?
erre ennyit mondott: nem vagyok féltékeny, minek legyek az, annyi nõ van a világon...
hát itt lesokkoltam, mert rám olyan féltékeny volt, mint Colombu a ballon kabátjára...
magyarán soha nem akart egyedül hagyni!
itt éreztem először azt, hogy számszing nát wörking ebben a kapcsolatban annyira hű de rózsásan!
mint egy jó barátságban általában szó esik a szexről, én se voltam hát rest rákérdezni csak így telibe, hogy milyen a lány az ágyban:)
szokásos szava járásunkat alkalmazta: not bad, not bad
beszédesebb volt ez a két szó, mint az bárki is gondolná...
ugyanis ezt én találtam ki, amikor megkérdezte, hogy jó-e ez vagy az, akkor mindig eképpen válaszoltam...
de ez ugyi azt jelentette, hogy nem a legjobb!
nah, meg azt nem is kell említenem, hogy nálunk a szex, az nem not bad volt, hanem fucking good:)
de nem is értem, hogy miért hasonlítgatom magam a lányhoz, amikor nem vagyunk egy szinten semmilyen téren, mint ez ki fog derülni még később...
persze ő is visszakérdezett, hogy nekem van-e valakim, s szex, meg balblalballba..
mondtam, hogy nincs semmi, s nem is akarok, elég nekem a saját praktika-táram jelenleg:)
rögtön mondta, hogy az lehetetlen, mert õ tudja jól, hogy én nimfomán vagyok!!!
köffffffi
na de haladjunk...
igen, már csak egy kérdés maradt számomra, s én azt is megkérdeztem:)
méghozzá azt, hogy szerelmes-e a lányba?
érkezett is a válasz, miszerint nem, nem érzi úgy, meg nem is tudja, s egyébként is...
hmm, itt pislogtam, én ehhez nem értek...
de annyit tudok, hogy belém az első este szerelmes lett!
a lánnyal meg együtt van egy hónapja, s mégse semmi :ooo
mondjuk tuti, hogy földhöz vágott volna, ha közli, hogy hú élete nagy szerelme, mert akkor ez számomra azt jelentette volna, hogy belém nem is volt olyan nagyon szerelmes.
én úgy gondolom, egy nagy szerelem eléggé leszívja az embert, s utána nehéz valakit rögtön akkora intenzitással szeretni...
tudom amúgy jól, hogy Sasa bele fog szerelmesedni a lányba, már, ha nem csinál valami nagy gixert...
bár azt már megtette...hogyan?
hát, emlékeztek arra a bizonyos sms-re, meg telefon kinyomásra???!!!...a régi naplóm jan. 31-jei bejegyzésénél szerepel az egész történet...
naná, hogy a kis banya csinálta az egészet, de sikerült bebuknia a fruskának!
most el is mondta Sasa, hogy a csaj válaszolt az sms-re...
mondtam Sasanak, hogy ez undorító volt tőle, hogy megengedte a lánynak...
mire közölte velem, hogy nem engedte õ meg, a csaj turizott bele a telefonjába, s válaszolt.
vagy úúúúúúúgy
hát ezek után meg azt kellett megemlítenem Sasanak, hogy ez enyhén szólva gyerekes volt a lánytól, s számomra úgy tűnik, bizalom híján álltok elég rendesen!
szóba hoztam, hogy néha azért beszélhetnénk telefonon, ha már ilyen jól eldumáltunk most is...
itt jött egy újabb édes válasz, miszerint neki ezt meg kell beszélnie a lánnyal.
drága Saskó, olyan naiv vagy, hogy jajjhhh...
értem én, hogy tiszta akar maradni a lány felé, ez szép és jó,
de azt hiszem nagyon különbözünk egymástól...
ha az én telefonomba bele turizott volna a pasim, akkora sallert kapott volna, utána meg útilaput, hogy ihajjj...
nem hogy még utána arról kérdezgessem, hogy megengedi-e, hogy beszélgessek egy számomra fontos emberrel...
kérdeztem is Sasat, hogy miért, mit gondol a sárkányod, hogy majd innen Mo-ról tevékenykedek?
nem is ez a lényeg;
Sasa azért hozzáfűzte, hogy ő nagyon szívesen fogadja az emiljeim, meg az sms-eim, örülne, ha írnék.
ahhhha, engem meg most szalajtottak a diliházból...
tiszta számomra az egész
a beszélgetés nem fér bele neki, mert túl jól érzi magát velem, amikor dumálunk, így inkább nem akarja hallani a hangom, de azért mégis jó lenne tudni, hogy mi van a Bunnyval, mit csinál, gondol-e még rám
hát sorry Sasa, eddig se voltak vasból az idegeim, nem fogom ezek után se túlfeszíteni a húrt!
jaj a legszebbet nem mondtam, említette, hogy lehet, hogy jön Budapestre...asszonypajtással, vagy mi...
csak tudnám minek???
biztos én nem értem a dolgokat, vagy túl tisztán látok, az a baj?
nos, tudom én, hogy szerette Bp-et, meg Mo-t, de ennyire???
ne vicceljünk, Szlovéniának sokkal fejlettebb környező országai is vannak, megannyi szép látnivalóval!
amúgy meg csak magamból indulok ki
akkor mennék a következő manusommal Szlovéniába, ha már minden más országot bejártam volna, s már biztos lennék abban, hogy semmit nem érzek Saskó iránt;
vagy akkor, ha semmit nem jelentene a pasi, aki mellettem van, s kíváncsi lennék, hogy mi van Sasaval, látni akarnám vágyból!
ennek viszont több buktatói vannak
nem akarom látni se pub-kisasszonyt, se egy megváltozott Sasat, aki máshogy vélekedik, sokkal vadabb, kiégettebb...mert most ezt érzem rajta.
s egyébként hogy képzelte?
majd én odamegyek a talira, s vigyorgok széles mosollyal az arcomon, s a csajnak nem keverek le egy sallert az sms-balhé után?
neeeeeee
ennyire szende, és szolid én se vagyok...
jó színész vagyok, nem mondom, hogy nem, de ennyire nem tudom magam megjátszani, s nem is akarnám!
na, s elérkeztünk ahhoz, amit ki akartam emelni,de mégis a végére hagytam.
azt hiszem ez mindent elárul, s magyarázat lesz a szkeptikus hozzáállásomhoz.
megint félretéve az erkölcsöt, meg a normákat, megmondtam neki, hogy szarul esett, amit velem tett, mert alapjaiban kérdőjeleztem meg az egész kapcsolatunk értelmét, létét, hogy egyáltalán ami volt köztünk, az jelentett-e neki valamit...
felháborodott, s ennyit mondott
hogy nagyon szerelmes volt belém, nagyon szeretett, s ezt elismételte kétszer...
már ennyi is elég lett volna, de amit utána mondott...
nos, nem azt mondta, hogy még most is kedvel, meg fontos vagyok neki, bár az is több lett volna annál, mint amit hallani szerettem volna!
azt mondta, hogy még most is szerelmes belém egy bizonyos úton...
nos, csapó, vágás, ennyi
már látjátok azt, s szerintem értitek is, hogy miért gondolom úgy a dolgokat, ahogy,
s miért mosolygok ezen az egész ügyön:)