Idén nem nyaral
na jó, hát kezdek pánikolni, így május 27-én
hallllllo, hol a szikrázó napsütés, a plusz 35fok???
tavaly ilyenkor egy szál szoknyácskában, s maximum csőtoppban voltam (hacsak épp nem a strandon fetrengtem!!!)
most meg?
hulla színem van, s a szoknya egyelőre a szekrényben pihen...
nem baj, reggel gondoltam, hogy kifekszem a napra, mert van ám olyan is az erkélyünkön...
feküdtem, feküdtem, s esküszöm, még koncentráltam is, hogy úgy süssön a nap, ahogy kéne!
kb. 20percig el is voltam így, de most már semmi nap:(((
tuti, hogy akkor fog tomboló napsütés leledzeni, amikor én épp hoch elegántosan dolgozni fogok
hétvégére persze szigorú lehűléssel...
basssza meg a kutya, mérges vagyok!
ezt fokozandó azt is számba vettem, hogy idén nem lesz nyaralás:(((
kesergés ezerrel...
Éli ugyi Gyökérrel megy ide-oda...
minden hétvégén Balcsin vannak, na meg mennek megint Horvátországba
(a bolond tegnap felhívott, hogy milyen Szlovénia tengerpartja...-tájékozottság elég gyenge!---felvilágosítottam, hogy hacsak nem a yacht-okat akarja számlálni, s a tájban gyönyörködni, akkor válassza inkább mégis Horvátországot!!!)
Dés is megy Németo-ba, meg Boszniába (ok, ez utóbbit nem irigylem, de mégis távolság!)
Anabello is megoldotta már a progiját...
s akkor itt vagyok én...
ha még a próbaidőm le is telik, akkor se néz ki nekem semmi nyaralás:(((
gondolkodom én last minute utakban, de nem biztos, hogy apu rá a legjobb társ!!!
imádom őt, meg szeretem, de így is mindig azt hiszik, hogy õ a pasim, s hát egy nyaralásban számomra mindig benne van a flört gondolata, így ez is mellékvágányra futott...
bááááááááá
nyafi nyafi nyafi!!!
akarok menni Olaszo., Görögo., Spanyolo., vagy Portugália, vagy Horváto., vagy Ibiza, vagy akármi...
nyarat, tengerpartot, mindent akarok...
mostra marad a bank, megcsapolni a számlám:(((
dühös, nyűgös, szomorú vagyok, leszek, fene egye meg!
írta: Tisss Címkék: család, Dés, Lollo, munka, nyaralás
Buliról beszámol
alszik-felkel-kávézik-fürdik-borotvál-puccbavág-indul!!!
ohh, mennyivel egyszerűbb szavakkal taglalni az eseményeket,
abba még mást is beleképzelhet az ember...
de én mégis szeretek körmondatokban írni, úgyhogy azt hiszem összekapom magam, s végre beszámolok részletesen!
bahhh, csak ne remegne a szemem!!!
szóval 8kor tali...hogy kikkel, hol, minek, az lényegtelen:)
jó volt, pozitív élmény volt, és még most is az:)))
ez a legmegdöbbentőbb...
hajlamos vagyok arra, hogy a dolgokat akkor és ott úgy értékeljem, hogy az a lehető legjobb...
aztán schnitt, s már ott tartok, hogy gondolni se akarok eseményekre, mert azok cikik!!!
no, ez nem ilyen volt...
mondom, meglepő:)
pezsgő rendel...
ünnepelni mindig van indok, mint tudjuk...
bár akkor legfőképpen csak az uv-re tudtam szívből koccintani, azért nem felejtettük el azt, hogy itt eredmények is születtek a héten, találkoztunk is, na meg névnapom is lesz...most, nemsokára, egyszer, mindjárt:)
szóval ittunk, telítődtünk, mosolyogtunk, melegünk lett...
MI kivetkőztünk, Õ meg csak lesett...Õ aranyos volt, s megszeppent, de ez még csak az este eleje volt...
Buliba át, ahol történtek már csodák...
most is történt, nem is egy...bár nem csoda volt, de csodálatos:))
turisták mindig vannak, s lesznek...látványosság is mindig van, s talán lesz is:)
hűen vállaltuk a látványosság centrumának szerepét:)
hiába, MI már csak ilyenek vagyunk, leszünk?;)
aztán egyikünk (nem én:) a nemzetközi kapcsolatok ápolásába kezdett, igen mélyrehatóan:)
addig Õ meg ÉN beszélgettünk Róla (is), s bár fáradt voltam, s látszólag gecifejű, meg alul motivált, mégis nagyon jól éreztem magam:)
Egyikünk (megint nem én:))) kicsit sokat ivott, ok, talán túl sokat...
de így volt jó a maga bájosságával, esetlenségével, őszinteségével...
már hazafelé caplattunk, mikor történt megint ez-az, na nyugi, semmi olyasmi!
de, mégis, számoljunk csak el a véraláfutásokkal a popómon...
hééééé Te, farmeron keresztül??? jók a fogaid...:)
na meg a számat...ami taccsra vágódott...még előzőleg az ideg tépázta meg(vagyis én:), most meg...
szóval a hazaút az igen bajosan, zajosan, s teregetve, s taglalva telt...
néha már én éreztem kényelmetlenül magamat!
de tény, hogy úgy hármasban elfogott valamilyen érzés...
no nem szexuális, hanem valami megmagyarázhatatlan, megfoghatatlan...
hogy MI mindannyian mások vagyunk, s mégis mennyire lehet imádni a másikat úgy, ahogy van!!!
ma mi volt?
szüli- és névnapi ebéd nagyszülőknél...
együtt pihegtünk, Forma1-et néztünk, végre volt is kedvem végignézni...
igazán akkor örültem meg, amikor S. kiesett!
amúgy meg elismerésem B.Zsoltinak!
no nem a 9. helyért, mert tudjuk, hogyan szerezte, hanem a without szervokormányos műveletért,
az azért nem semmi!!!)
Anabelloval már három órája traccsolunk..miről?
passz
írta: Tisss Címkék: boldog, bolondTisss, család, férfiak, Lollo, party, születésnap
Életművész
Nem, még nem dolgozom:))))
egyelőre laza, here-vere van!
de nem is baj...
sok sok alvás, pihenés, takarítás, meg tanulás:(((
a héten három vizsgám lesz, nemtom, hogyan fogom prezentálni, de majd lesz valahogy...
az egyetlen félelmem az info vizsgától van...
lévén nem voltam egyetlen egy konzultáción se...
ez nem meglepő, enélkül is sikerült már pár vizsgát leraknom!
az egyetlen cink, hogy xp kellene, hogy tudjak gyakorolni, nekem meg tökre nem az van, s ahhhh
szóval ez így necces lesz, dehát mire van az én drága Anabellom???
itt fogok nála lebzselni egész nap...
s pp-ket meg excel táblázatokat gyártok...
de legalább lenne tk-m!!!
robogtam, mert gondoltam, hogy ma már lesz kép arról, ahogyan táncolok a rém ronda csípendél-es sráccal...
érdemes ezt a képet felrakni:)
szétröhögtem a fejemet, míg "táncoltunk", de azt hiszem ez tökéletesen látható is:)
nem hiába, nem nekem valóak ezek a komoly dolgok!!!
amúgy tegnap dumáltam főnökömmel, mondta, hogy ma lesz értekezlet, s a héten majd be kell menjek...
akkor lészen szerződés írás, meg munkakör felvétele, balblablalblablal
netezni onnan az elején biztos, hogy nem fogok, de mindig mindent megoldok, mint azt tudjátok!
sokszor azon kapom magam, hogy életművész vagyok:)
s ez igaz is...
azt hiszem én az optimizmus jegyében születtem, már ha van ilyen...
vagy ez vajon tanult szokás???
nem hinném, hogy engem nem ért volna annyi csalódás, mint másokat...
csalódások nap, mint nap érnek!
talán én is magam alá esek, de azt hiszem tényleg van az a jó tulajdonságom, hogy semmin nem bánkódom!
mindenből tanulni, profitálni lehet!
elárulhatom azt is, hogy tegnap kemény két óra erejéig elég rossz passzban voltam!
aztán megráztam magam, s rájöttem, hogy attól más biztosan nem fogja rosszabbul érezni magát, hogy nekem rossz kedvem van:)
szerintem minden attól függ, hogy az ember saját magában hogyan kezeli le a dolgokat!
nem tudom, hogy honnan vettem ezt a tulajdonságom, talán az élet tanított, talán jó minta volt, van előttem?
mégis azt mondhatom, hogyha mások számára néha felületesnek is tűnik ez az egész, sokkal boldogabb vagyok így, hogy könnyedén túl tudok lépni dolgokon!
felgyorsult tempó, hát gyorsan felejtünk!
na csattogok tova!:)
írta: Tisss Címkék: boldog, iskola, Lollo, munka, party
Mérgelődős
Nu, lényegesen jobb passzban...
Anabellámnak elpuffogtam a bánatom, s háááááát
na, érdekes érzések törtek fel belőlem!
ami lehet, hogy zsarnokias, s önző dolog, de én bizony úgy érzem, hogy nem tudok ebben a helyzetben Éli társa lenni, s nem is akarok...
tényleg mindent megadtam neki, rám támaszkodva mászott ki a trutyiból, s most mindezt eldobja...
nem zavar, ő élete, ő tudja.
azt viszont meg én tudom, hogy Éli pasija mellett romlott meg a barátságunk, s valszeg megint ez lesz.
én viszont nem vagyok többé hajlandó újrakezdésekhez...
úgyhogy azt hiszem ezért fájt délután ez az egész dolog...
bevallom hősiesen még pityeregtem is a melóhelyemen!!!
akkor törött el a mécses, amikor Dés a cirádás mélem után közölte susmusban, hogy sokkal fontosabb vagyok neki annál, mintsem, hogy kihagyja a szülinapom, s mást csináljon...
hát igen, neki fontos a szülinapom, illetőleg a pillanatnyi örömöm, Élinek nem...
Ana meggyőzött, hogy nem gyarlóak az érzelmeim, s igazam van sok tekintetben...
miközben dühöngtem, rájöttem, hogy megmondom Élinek, hogy nem látom szívesen, sőt mi több, nem akarok együtt bulizni a manusával...
ki fog akadni, már most tudom, de nem érdekel..azt hiszem ehhez jogom van!
ha meg ez nem tetszik Élinek, akkor nem kell jönnie neki se...
meg se lepődnék, tehát felkészültem erre az eshetőségre is!
más,
felhívott munkaügyben a csaj...
holnap találkozom Herr Directorral 11:30kor.
szóval kedves olvasó, eljött az idő, amikor ismét gondolnod kéne rám:)!
nem izgulok, meg semmi, higgadt vagyok!!!
na meg mondta ma a csajszi, hogy teljesen pozitív a fogadtatásom, illetőleg a Director csak nyugtázni fog engem, így nem kell aggódnom, mert elviekben az ő szava dönt (már a lányé!)
hááááát;)))
nu, de nem kiabálunk el dolgokat...
írta: Tisss Címkék: Dés, ehhh, Lollo, munka, születésnap
Még mindig izgul
Lássuk csak...
kicsit sokan vagyunk, s szűkösen!
tesómnál éppen barátnője, akivel már lassan egy éve vannak együtt, sõõõõt, több, mint egy éve!
apumnál meg épp egyik netes zsákmánya van...
fura aput látni, ahogy egy nőt ölel:)
de kétségkívül apu nagy kujon, még így, 52évesen is!!!
mindent megad egy nőnek, ami kell, persze csak a pár nap erejéig, míg a hölgyike itt leledzik!
szerintem képtelen lenne kapcsolatban élni:)))
ez a fogás most nem is olyan rossz, s van egy igen pozitív tulajdonsága:
ugyanúgy hívják, mint Apu exét...
nincs itt semmi gond. mi is könnyen becézzük, apu meg még jobb pozícióban van!
ő azt hiszem az összes nőjét csak kicsi-nek hívja:)
a másik újdonság az, hogy ma végre tudtam beszélgetni tesóm bnõjével...
szegény lány azt hitte, hogy utálom őt, amit meg is értek!
na nem azért, mert utálom, hanem azért, mert tényleg úgy tűnhetett neki...pedig nem igaz!
egyszerűen annyi volt, hogy emlékeket ébresztett bennem a jelenléte, amit anno nehezen küzdöttem le.
konkrétan zavart, mert mindig S-t juttatta eszembe, s azokat az időket, amikor dábül randiaink voltak.
persze ez a zavar már rég elmúlt, de most sikerült csak tisztáznom vele...
tabula rasa...
azt hiszem nagyon jót tettem most, mert úgy mosolyog, s boldog...
kérem, ha valakinek ennyi kell a boldogságához én megadom, azon ne múljék:)))
s akkor én, én, én, én...
a lényeg az, hogy ma egész nap rengeteget dolgoztam:(
de a nap végén elcsattogtam az Árkádba...
(utóbbi napokban Plaza rollerkedem! mi több, van egy olyan érzésem, hogy holnap Mammutba megyek, de az még sok mindentől függ:)
szoknyát, meg nadrágot néztem...
szokásos boltok: Persona, Orsay, C&A, AbOriginal, Mexx, balbalblalbla
persze nem találtam semmit!
viszont vettem egy cipőt magamnak!!!!
ez már az a kategória, ami olyan ronda, hogy szép!
meglepő módon nagy sikert aratott Anabello, s más nőegyedek körében...pedig általában amit én veszek, az senkinek nem tetszik:)
a metrón gazdasági lapokat olvasgattam, meg németül beszélgettem magammal:)
elvagyok, készülök...
jahhhhh
van ám szaft is..
volt egy nem fogadott hívásom...idegen szám...
utóbbi időben nem szívesen látok idegen számokat a telómon!!!
mégis úgy voltam vele, hogy bármi lehet, bárki lehet, így visszahívtam apu telójáról!
szerencsére nem vette fel!
kiváncsi voltam, hogy ki lehet, s meghallgattam az üzenetrögzítőt...
te jó ég, amint meghallottam a nevet, lenyomtam a telót, s kikapcsoltam apu mobilját!
Mr. Péntek volt az...kis cseles, rafkós manus!
megmondtam neki (is), hogy ne keressen, nem akarok tőle semmit!
s erre...
most tovalibbenek...szép pénteket mindenkinek:)
Izgul az állásinterjú miatt
Na, itt vagyok...
gondolkodtam, gondolkodom, gondolkodni fogok...
persze, hogy gondolataim nagy részét ez a lehetőség tölti ki...
Mint Luck is írta hozzám szólásában, hogy itt végülis az én főnököm főnöke akar látni...
ergo mit is kell tennem?
be kell vágódnom, meggyőzőnek kell lennem!
elviekben ez ugye nem is lehet akadály, hisz kérem szépen egy személyzeti tanácsadó kft-nél vagyok, vagy mi...
a bő 9hónap alatt csak ragadt már rám valami abból, hogyan kell viselkednie egy állást pályázó jelöltnek!
teljesen higgadt, nyugodt vagyok! s most közel se annyira felspannolt!
nem tervezek se az állással, se a pénzzel, amit kaphatok majd érte, se a lehetőséggel...
régebben mindig ezt mondtam:
MINDEN ÚGY LESZ, AHOGY LENNIE KELL!
s ez most is így igaz!
én holnap szépen felkelek, a szemeim alatti karikákat kisimítom, harisnyába bújtatom lábaim, felveszem fekete lengő szoknyám, magas sarkú pipellõmet, fehér elegáns felsőmet, fehér kis kabátkámat, s pontban 10kor (se előbb, se később) ott leszek, ahol lennem kell.
ennyi az egész varázsa:)
ma még előzőleg azért rendbe rakom karom, lábam,
elmegyek vásárolni az Árkádba
illetőleg németül tanulgatok, olvasgatok egy keveset...
jah, s kigondolom, hogy a jolly joker kérdésre mit válaszolok.
azaz: Miért jelentkezett hozzánk?
ravasz, nagyon ravasz!
tegnap voltam angolon...
most, hogy olyan jól megy, elborzaszt a gondolata, hogy esetlegesen németet kell tanuljak újra...
a kettő egymás mellett??? háááááááát
egy magamfajta lusta lánynak, nem biztos hogy a legjobb tervek egyike!
este találkoztam Anabelloval...
odaadta az újabb Avon rendelésem...
vettem megint popokrémet...
na nem azért, mert annyira bevált volna (bár nem nagyobb a popom, így ez már eredmény nem de?:)))
hanem azért, mert még mindig nagyon olcsó, ezáltal kihagyhatatlan vétel volt:)
átnyálaztam a legújabb katalógust, s szerencsére nem találtam benne semmi kedvemre valót
(ok, ez így túlzás, de most Avon stoppot tartok:)
ma még írok, de most muszáj melóznom
egyedül vagyok az irodában...hohhhhhh
be is indult a fantáziám egy pettyet:)
EU-ba lépünk
ezt is megéltük, hogy van időm még indíttatásom is írni:)
hát kicsit megint felfordult itt az élet, amit nem bánok, mert így jó élni:)
nos, első és legfontosabb, hogy annnnnnnnnyira jó gépem van:)
persze ez nem munkásságomnak köszönhető, mert akkor biztos nem a legjobb gépet kaptam volna meg
az irodában levő 7 gép közül most az enyém a legjobb, legfejlettebb, leggyorsabb, szóval minden szuper:)
dehogy váltok én melóhelyet...
kollegina hétfőn megy Amerikába 3hétre...tervezünk egy kis búcsúztató zsúrt (bár fogalmam sincs minek, hisz visszajön:))
teljesen kivirultam, már ha lehet annál jobban, mint ahogy voltam...
hú ebből a mondatból nem fogok tudni jól kijönni:)
ami történt, megtörtént...
utoljára ott tartottunk, hogy végigrováztam Anabelloval a Kör c. filmet
no, nem hazudok, a végén már úgy néztük, hogy szóltam Anabellonak, hogy most nézze egy kicsit ő, mert én már nem bírom idegekkel...
aztán átvettem én ezt a szerepet, de be kell vallanom hősiesen, volt olyan rész, amit egyikünk se látott:))
este aztán történt az még, amiről írtam
ennek nem kívánok több szót szentelni!!! úgyhogy ennyit erről, megrázom magam, s inkább elfelejtem azokat a dolgokat!
két napig lízing osztályon dolgoztam...iratokat pakoltam, rendszereztem, igazi gennyes fizikai munkát végeztem:(((
grrrr, nem is vállaltam el több napot belőle...igaz pénz, pénz...
de létezik az az összeg, amire még én is nemet mondok!
tegnap átmentem Z. apujához, mert ott volt lehelyezve az ajándékom, amit Z. szülinapomra szánt...
bár szülinapom még nincs, azt mondta, hogy ezt most meg kell kapnom, mert most aktuális...
naná, hogy azonnal tudtam, valami csecse ruhadarabbal leszek gazdagabb!
nos, kaptam egy IGAZI BRAZIL party felsőt...
atya gatya milyen jól néz ki:)))
zöld meg sárga (jéééé, ki gondolta volna?:), s rá van írva nagy betűkkel, hogy Brazil...
olyan szuper, s a tudat, hogy ilyen aztán senkinek nem lesz...az még jobban feldobott...
ezt megörvendezve elmentem tegnap este Anabelloval west endelni...
vesztemre betértem a Mango boltba...
akkora terülj-terülj asztalkámat vágtam...
nos, van vagy 20 csőtoppom, de abból nem lehet elég
most megideologizáltam, hogy nyáron csak abba fogok járni
1: mert melegben az a legjobb, legkényelmesebb viselet
2: ha megkap a nap, nem lesz a vállamon fehér csík:)
3: mert jól áll...
szóval kiterítettem az összes színárnyalatot
ott álltam rózsaszínű csőtoppal, narancssárga csőtoppal, kék csőtoppal, s ahhhhh, mintha Csodaországba tévedtem volna, alig tudtam betelni a felsőkkel...
a koppanás csak ott ért, amikor teljesen véletlenül rájöttem, hogy bakkkker, nekem azért van egy méretem, így nem ártana felpróbálnom
nos, a 8db-ból egy jó is lett rám:(((
de legalább az megvan!!!!!!!:)
ma mi van???
itt ülünk, dumálunk, piknikelünk...mi lesz itt nyáron???:)))
persze nagy EU-lázban égünk (na kollegina amcsi lázban, de azt letojjuk...irigykedünk, amit inkább nem kántálunk neki:), így mi meg fájdítjuk az EU partynkkal, amire ő nem tud menni, mert készülődik...:)
Élivel váltjuk egymás között a leveleket, tervezgetjük az estét
Szilveszterkor nem voltam így bezsongva...na mondjuk az nem is csoda...
de most minimum úgy kezelem, mintha szilveszter lenne!
engem ebből az egész rendezvény macerából csak annyi érdekel, hogy végre megint lehetek felhőtlenül boldog, s felelőtlen az utcán:)
aztán holnap Majális...Élivel két évesek leszünk
este bulizunk, aztán nálam alszik, holnap pedig elmegyünk megismerkedésünk helyére, s meglepem egy piros színű kakasnyalókával az évforduló alkalmából:)))
jó kis hétvége lesz, azt már látom előre:)))
mindenkinek a legjobbakat, legkényelmesebbet, legüdítőbbet
írta: Tisss Címkék: Lollo, munka, születésnap, vásárlás
A kör
Jéééééééééézusz, Anabelloval megnéztük a kört:)
most itt együttesen vezetjük le a feszkót...nem merünk csendben kuksizni a szobában...
akkora para jula volt rajtam, s ezen még az se segített, hogy végig öt ujjas horrorfilmnézés volt terítéken:)
úgy értem, mind az öt ujjam ott figyelt a szemeim előtt...
Anabello a lábával védekezett, én meg néha az üdítős pohár cimkéjével...
boahhhhhh
ez az a film, amit ha moziban látok, tuti, hogy kijövök...
iszonyat sok jelenetről lemaradtunk a strucc poleszünk miatt, de visszatekerni nem mertük:))))
fufffff, most mélyeket lélegzünk, s próbálunk szép dolgokra gondolni!
ezért is csináltuk meg a saját körünket:))))))
amúgy meg nagyon elegem lett egy valakiből, akit el is küldtem emailben...
sajnálom, hogy így esett, de túl sokat engedett meg magának, amit SENKITŐL nem tűrök meg!
erről ennyit, ez így esett...
szép napokat
Beteg
újra itt a malomban:(
grrrr, iszonyatosan rosszul vagyok!!!
azt hiszem ez a hétvége betett nem gyengén:)
fáj a torkom, a fejem, nyomott vagyok, s szerintem még egy laza hőemelkedésem is van...
na jahhh
talán nem kellett volna egy szál felsőben, izzadtan az ajtóban állnom :oo
tegnap végül nem ettünk Anabelloval rózsaszínű Magnumot:(
nyelni alig tudtam, így inkább úgy gondoltuk, hogy csak szimplán sétálunk egy nagyot...
11re értem haza, halál fáradtan, kicsavartan!
kicsit örültem is, hogy jön a hétköznapok sivársága, amikor talán ki tudom magam pihenni:))
Anaval megbeszéltük, hogy kikölcsönözzük a Kör c. filmet, veszünk popcorn-t, colát, s mozizunk egy nagyot...
vélemény attól, aki látta...lesz idegem a kajálásra, vagy szanaszét fogom rovázni magam????
ma talizom Élivel, mert kisebb dráma alakult ki...
megtalálta a Múltja, s a fejébe vette, hogy minden áron visszaszerzi Élit...
hát csak lestem nagyokat, s alig győzöm mondani Élinek, hogy legyen esze, mert a vér nem válik vízzé (s ahogy Ana kontrázna erre: kutyából nem lesz szalonna:), s a srác hiába ígér fűt-fát, úgyis elő fognak jönni ugyanazok a gondok...
nagy rafkó a manus, mert ámítja Élit utazással, új kocsijával, meg odaköltözéssel...
erre mondom azt, hogy menjen a francba...
10hónapig voltak együtt, s kézzel-lábbal tiltakozott a csóka, hogy Éli odabútorozzon, most meg...
na mindegy, szóval muszáj ezt megbeszélni Élivel...
szeretném, ha érezné, hogy nem a saját malmomra hajtom a vizet.
én azt szeretném, ha boldog lenne, csak sajnos láttam, hogy mi lett belőle a csóka mellett!
s most, hogy újra rendben van Éli, nem akarom, hogy elvesszen.
igyekszem majd hangsúlyozni, hogy nekem nem lesz az fájdalmam, ha visszamegy hozzá, de előtte gondolja át ezerszer!
kicsit se tetszik a csóka megnyilvánulása, s antipatikus, de nem azért, mert féltékeny lennék...hanem pont azért, mert Éli ezerszer jobbat érdemel nála...
hát meglássuk, hogy mi lesz!
majd beszámolok:)
Erkölcsi győzelem
Kimnowak: Gyémánt szól itt felettem, amit imádok, s ahhh, ez most pont jó lesz ide aláfestő zenének:)
közben azért kellett abbahagynom, mert Anabello mutatott nekem prágai képeket...meg dumáltunk egy keveset. A későbbiekben még lemegyünk rózsaszínű Magnumot enni:)) (kell is az a fájós torkomnak:)!!!
nu, nagy nehezen megérkeztünk bulihelyre...cifra volt, mert azért a lépéseim nem igazán voltak koordináltak, no meg Éli lépéseiért is én voltam a felelős...
tényleg bebambizott rendesen...ezt mutatja az is, hogy magára hagytam a tánctéren öt percre, s el is taknyolt:)))
jött oda hozzám nagy rötyögve, hogy elzúgott, s mindenki őt nézte...
csak gratulálni tudtam neki, meg nevetni:)
a zene megint jó volt, s nagyon nagyot tomboltam:)
a Wc-ben mindenki csodájára járt a foltjaimnak, s láttam a szemükben, hogy azt gondolják, na ezt a lányt is jól megtépte a pasija...
Éli meglátta, s kiakadt...
nem is a folt a lényeg, hanem az, hogy hogy meri venni a bátorságot egy férfi, hogy megragadjon, egyáltalán testi kontaktusba lépjen velem, csak úgy minden nélkül???
ugyanennyire fel vagyok háborodva, amikor megpaskolja valaki a fenekem, vagy "véletlenül" megfogja a mellem!
erre is a sunyi, jellemtelen pasik képesek!
utálom az ilyen manusokat, akik azt hiszik, hogy nekik mindent szabad!!!!
hát közel se!
persze ebből a fajtából tegnap is akadt rendesen!
kettő minimum volt...
ebből az egyik visszajáró vendég, ő minden egyes alkalommal bepróbálkozik nálam, ha lenn vagyok, s én mindig ugyanazt mondom, hogy köszi nem:)
aztán volt egy szolidabb is, ő legalább értett a szóból:)
hohhh, nem is említettem, hogy le lettem fotózva, nem is egyszer!
egy ilyen fiatal extrém csákó volt, gondolom partyfigyelő, vagy mi...
jó sokat csinált rólam, csak úgy sutyiban...:)
nemtom hova lesz feltéve, de ha láttok egy lányt piros csőtopban, farmerban, s barnás hajjal, az én vagyok:))
voltak megint külföldiek:))))
Tisss ki is nézett magának egy díszpéldányt...
a szemkontaktus megvolt, de a csákóról kisült, hogy egy igazi jabranc, beképzelt fütyi...
csak azért, mert az élet egy kicsivel szebb fizimiskát adott neki, azt hitte, hogy minden csajt megszerezhet magának...
értsd: kb. 15nővel kezdett flörtölni, de halál idióta módon...így is csak egy külhoni tud:))
a végén meg még össze akart hozni a két haverjával...kocogtatta a vállam, meg mutogatott ott a haverjaival rám...
no neeeem édes testvér, abból nem eszünk!
ráadásul az a két haver olyan tesze-tósza volt...próbáltak ott táncikolni velem, deeeee, nem voltak meggyőzőek!
egy pasi legyen karakán!
amikor indultak haza, elment mellettem a díszes bagázs, s először az egyik próbált magával rántani a hasamnál fogva (ott még nincsenek foltok:)), aztán meg a másik...
na ez a tipikus balek...egész este bámul, folyik a nyála, de semmit nem tesz a nőért, bezzeg amikor elmegy, minden mindegy alapon tesz valami elkeseredett lépést...
szánalom!!!
de azért erkölcsi győzelem:)))
miközben nekem a külföldiekkel volt afférom, addig Éli tett balga lépést...
este úgy indultunk neki a bulinak, hogy neki ma muszáj valakivel csókolóznia!
ok, ez nem nagy kunszt...
ennek függvényében kivel csókolózott???
egy régi "ismerőssel"...
öreg hiba! egy olyan pasival, aki.... cahhhhhh
azt hittem rosszul látok, de végül Éli megsúgta, hogy jó a technikája, így egyszeri alkalomra ismét bevált!
csakhogy, a felmelegített kapcsolatok azért se jók, mert a másik mindig azt hiszi, hogy minden a régi lehet...
persze, hogy itt is jött a pasi, hogy randi, meg üntyőke, kapcsolat, szerelem...
Éli persze azonnal kapcsolt, s közölte úriemberünkkel, hogy ez erről szóóóólt (uahhh..:), s nem lesz itt semmiféle kapcsolat!
a srác nem értett a szóból, s erősködni kezdett, hogy de miért nem, meg olyan szép lenne, meg próbáljuk meg!
Éli végső elkeseredettségében benyögte, hogy azért nem lehet kapcsolat, mert épp van valakije!
a srác ebből már értett...
látjátok ez a baj!
a legtöbb pasinak az kell, hogy hazudj!!!
Éli tényleg tök korrektül megmondta, hogy nem akar most senkit, de a pasit az nem érdekelte, ellenben az, hogy van valakije, az már kielégítő válasz volt...
naná, ez is érthető...
így nem a hiúsága sérült, hogy esetleg nem kell valakinek:)))
de itt még közel sem volt vége a történetnek...
ugyanis Éli jött, s nagy kuncsorogva megkért, hogy játsszam el a szerelmes leszbikust...
hmm... mérlegeltem, persze nem kellett többször mondania, mert szeretek vele csókolózni, meg ha ez segít leépíteni Mr. Tuskót, akkor miért ne...
érdekes, nem így emlékeztem Éli csókjára...
bár lehet, hogy most azért volt más, mert erősen ittas volt, vagy én, vagy mindketten?:)
no nem is ez a lényeg, hanem az, hogy persze Mr.Tuskó az eset látván azonnal jött számon kérni,
hogy én vagyok-e az, aki miatt nem lehet semmi köztük!
mire Éli benyögte, hogy igen
a csávó padlót fogott, s iszonyat nagy fenn hanggal ennyit mondott:
"Na nemondmán, hogy ő jobban felizgat mint én..."
elnézve a manust, ezt ÉN éreztem sértésnek:)))
erre Éli elegánsan ennyit mondott : "ok, akkor nem mondom"
a srác, ment vissza konzíliumra a barátaihoz, s közben nézegették azokat a képeket, amiket kettőnkről csináltak...
hát igen skacok, nagyon nagyok vagytok!
ha már lúd legyen kövér:))) élveztem azt, hogy a pasit majd szétveti a méreg, hogy miattam nem lehet övé az, amit abban a pillanatban a legjobban akart...
így tetéztem a dolgokat, s simogatni kezdtem Élim formás fenekét, puszilgattam, s bizony a srác megint visszajött:)))
ki se találjátok mi volt a következő kérés...naná, hogy még egy csók!
ekkor én, a nagy filmsztár ennyit mondtam:"ne haragudj, de ez nem mozi"
mit lépett erre Mr.Tuskó?
odafordult Élihez "mi van, nem mered felvállalni?"
ezen már csak egy nagyot nevettünk, hisz ezek szerint a srác nem csak buta volt, de még feledékeny is, hisz előtte öt perccel még fotót készített Rólunk:)
hát ennyit Mr.Tuskóról!
fogtuk magunkat, s indultunk a kis talponállóba, mindent bele hamburgert venni:)
így végződött ez az este:)
azt hiszem most egy öt napig megint elleszek alkohol, s buli nélkül:)
a mai díszebéden képtelen voltam alkoholra nézni, s egyáltalán:)
jó kis hétvége volt, csak ne lenne ez a torokfájás, meg nyomottság rajtam:)
EU-hoz csatlakozunk nemsokára
ígértem, hogy írok, hát meg is teszem!
tegnap estére teljesen besokalltam, de szerencsére Anabello kirántott a rossz kedvből, mert egészen fél 11-ig sétáltunk, s mindent kibeszéltünk, de MINDEN-t.
szerencsére most is képes volt pozitív energiát önteni belém:)
ennek függvényében ma jó kedvvel jöttem, s bár az irodában kezdetben tré volt a hangulat, ez némileg normalizálódott:)
sõõõõõõt, megint rengeteget nevetünk, s jó kedélyűen beszélgetünk...
közben Élivel emailezek, s megdumáltuk, hogy május 1-jén, s azt megelőzően iszonyat nagy bulit csapunk.
No nem elsősorban a csatlakozás miatt, hanem azért, mert azon a napon lesz két éves az ismeretségünk:))
szóval gondolom jó nagy ramazuri lesz, amit nem fogunk kihagyni...
ha még visszaszámlálás is lesz a csatlakozás alkalmából, akkor azt is benyögöm, hogy Boldog Új Évet:))
várom már, hogy a szabadban ökörködjünk, felhőtlenül bóklásszunk...biztos jó lesz:)
végre visszatértem önmagamhoz, s jól érzem magam
persze ezt még lehetne fokozni, de beérem ennyivel is:)
valami történni fog, érzem itt belül:)
tudom, ez a bejegyzésem most semmitmondó volt ( ez nem olyan ritka:)), de most ez van:)
Nincs itt semmi különös
Szent szalma:))
annyit kacagtam itt melóhelyen, hogy folyik a könnyem:) na ezért nem akarok innen elmenni!!!
no de, mesélek!
írt nekem mélt Z., s jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj, hát most aztán beindult nála a gépezet!
kinn van San Remo-ban, s úgy néz ki, összejött az állás!!!!
nagyon tetszik neki a hely, a főnök, na meg az olasz pasik...
állítólag olyan divat van kinn, hogy csak kapkodja a fejét, nem győzi nézni a ruhákat...ooooo
nem is csodálom:))
mondta, hogy majd küld képet, mert hétfőtől már dolgozik, s net közelben lesz egész nap.
gondolom ő most úgy éli meg ezt az egészet, mint egy álom...gratulálok neki
persze saját magamnak nem:)
mert Z. semmivel se jobb képességű, mint én...de elismerés neki, õ szorgalmas, törtető, tudatos...
én ennek ellentéte:)
nem baj Tisss belőled is lesz még valami:)
nu, ha már itt tartunk, akkor megemlíteném, hogy stratégiai menedzsmentből nékem ma vizsgám lesz!
abszolút pofátlanságnak vélem azt, ahogyan én oda akarok menni...
akar a fene, dehát próbáljuk meg alapon gondoltam bekukkantok:)
egy hónapja tudom, hogy lesz ez a vizsga...vasárnap elszántam magam, hogy igen, hétfőn tanulunk...
nem jött össze...gondoltam sebaj, majd kedden, szerdán, csütörtökön...
persze, hogy kedden már kilőttem az aznapot, na meg a szerdát is, mert angolom volt, utána meg Anabello...
dehát itt van csütörtök...ahhhhha, meg ahogy ismerünk engem, itt volt a Tv, meg a család, így nista tanulás...
gondoltam egy nagyot magamban, hogy akkor majd beállítom reggel ötre az órát, s három óra alatt átnyálazom a dolgokat.
ugye nem is kell mondanom, hogy mi lett az eredménye????
felkeltem, de azzal a lendülettel vissza is aludtam
de azért már belekukkantottam a könyvbe kereken öt perc erejéig, azt is a mellék helységben...
ennnnnnyi
ezek után nagy valószínűségszámításba kezdtem a vizsga kimenetelét illetően...
én nem jutottam messzire, de templar egészen magas számot mondott, amivel ki is békültem:)
50%!!!!!
s milyen igaz, vagy igen, vagy nem...
ennek függvényében már nincs is mit tanulnom:)))
najó, a buszon még lehet, hogy ragad rám valami, bár ahogy ismerem magamat, úgyis találkozok útközben egy ismerőssel:)
hát ennyi
holnap is vizsga van, arra még tanulhatnék, na dehát ma buliba kell mennem...
egy hónapja nem láttam a kedvenc együttesem, így no way:))
Önző vagyok
ajj olyan lassan telik ez a nap:(
szép szép, meg boldog is, de mééééégis, legyen már négy óra kérem szépen!
nu, tegnap Anabelloval igazi traccspartyt vágtunk!
csináltam forró csokit, tejszínhabbal, kakaó porral (éljen a diéta:))),
s nagy cigarettázások, mosolygások közepette átbeszéltük az elmúlt hét eseményeit!
miután átpletyiztem vele mindent, eljött a szokásos filozofálgatás ideje...
Ana valami hihetetlen nagy felfedezés útján indított el engem!
nehezemre esik bevallani, báááár, dicsérni a férfi nemet nem szégyen,
szóval igen, a férfiak legtöbbje százszor önzetlenebb, mint mi nők!
végeztem azóta egy kisebb kutatást a környezetemben, mindjárt meg is osztom, hogy mirõl!
a történet onnan indult, hogy Ana meghökkenve mesélte, hogy az ő pasija mindig odaadja a krémes sütemény tetejét (tudjátok, isteni karamella, vagy csokoládé...nyammm), pusztán azért, mert tudja, hogy Ana szereti...
mondtam is, hogy háááát, ebben nincs semmi meglepő, biztos nem szereti a pasi...
erre kisült, hogy szereti, de valamilyen oknál fogva képes lemondani a legfinomabb részéről eme édességnek :ooo
nos, mi Anaval elgondolkodtunk, s megállapítottuk, hogy Velünk olyan még soha nem történt meg,
s valszeg nem is fog, hogy odaadjam a krémes tetejét valakinek egy az egyben...
hari lehet, fele lehet, de az egééééészet???
ez vajon miért van?
no nem csak a krémessel vagyunk így!!!
egy jó koktélon a cseresznye, a gordon blue-ben a legsajtosabb rész, a marcipán a tortán, a kakaós csiga belseje, egy isteni csokis-vaníliás fánk közepe, s még milliónyi dolog van, amiről képtelen lennénk lemondani önzetlenül!!!
na le tudnék mondani, de nem könnyű szívvel:) kapzsik vagyunk? önzőek vagyunk?
csak mi???
vagy mások is?
elgondolkodtunk kicsiny pályafutásunkon, s azt kellett summáznunk, hogy Velünk szemben a pasijaink csak úgy uk-muk-fuk odaadják nekünk a legélvezetesebb falatokat, sőt, tukmálják ránk...
ez miért van?
azért, mert látják a szemünkben a kisgyermeki vágyakozást a legfinomabb falat után (amit - valljuk be őszintén - gyakran nyávogó hangon még tudtukra is adunk:)),
vagy ezzel is bizonyítani akarnak, hogy mennyire szeretnek minket?
az nem indok, hogy kevésbé szeretik az édességet, mert ismerek olyan manust, aki még nálam is nagyobb függő volt édesség tekintetében, s mégis az én számban landolt a megkülönböztetett falat:)
bagatell dolognak tűnik, de ez engem komolyan foglalkoztat...
egyáltalán létezik ilyesfajta különbség férfi és nõ között, vagy csak szimplán mi képezzük Anával a legönzőbb lányok eme szegmensét???
minden esetre az est végére boldogok voltunk, hogy találtunk egy újabb pozitív tulajdonságot, amit nagyon is lehet értékelni a férfiakban:))))
Változás
mikor kell váltani?
úgy értem, mikor jön el az ideje, amikor az ember képes kiszakadni a régi dolgokból, a megszokásból, s valami újba belekezdeni???
talán nekem most!
állítólag az ember 7 évente változik...
én túl vagyok a harmadik periódusomon...egy hónapon belül 22 leszek!
eddig nagyon nagy előszeretettel takaróztam azzal, hogy még fiatal csitri vagyok! de talán csak itt az ideje, hogy végre vállaljam a felelősséget, s csináljak valamit, ami maradandó, s amire igazán büszke lehetek a tanuláson kívül
(ok, tudom, hogy ez így erős,hisz tudjuk, hogy mennyit tanulok, de eddig valóban mindig amiatt voltak rám büszkék az emberek, meg az eszem miatt!!!)
soha nem fogom elfelejteni életem legnagyobb bókját, amit FÉRFITŐL kaptam!
olyantól, akit értelmesnek, intelligensnek, okosnak tartottam, tartok!
ez a férfi ugyan már sehol nincs, de tudom, hogy komolyan gondolta!
ennyit mondott anno: "ha nekem annyi eszem lenne, mint neked, már régen nem itt tartanék" - mondta ezt egy olyan pozícióban, amiről a legtöbb ember csak álmodik.
mosolyogtam egy nagyot, de mi van, ha igaza van?
itt állok a 22. életévem kapujában, s mim van?
rengeteg papírom különböző iskolákból, egy világképem, s semmi egyebem...
van családom (kicsit kurta, kicsit furcsa- de persze így szeretem őket), egy tündéri Zsini cinim, na meg a barátok!
elgondolkodtam a tegnapi nap folyamán nem is kicsit!
lássuk csak...
ott van Éli, aki 23 éves, s egyedül él, hellyel-közzel önellátó, s bár nincsenek papírjai, nincs felsőfokú végzettsége, nem egy hülye ember...
emlékszem, egyszer nyáron, amikor épp túl voltunk az x-dik Garronen, bőgni kezdett, hogy ő egy szar ember, s én mennyivel okosabb vagyok, meg értelmesebb, s irigykedik rám, meg felnéz rám...
tudom, hogy tátva maradt a szám, s csak pislogni tudtam!
én pontosan ő rá néztem fel, hogy annak ellenére, hogy a szülei mindent megtesznek, hogy nehogy boldog legyen az életben, mégis az tud lenni...
hogy dolgozik, hogy eltartja magát, hogy normális, értelmes gondolkodású...
itt van Anabello, aki 20éves, s már kicsi kora óta tudja, hogy egy szép napon bizony nemzetközi jogász lesz belőle...
ennek érdekében tudatosan készült a felvételijére, az érettségire, s mindenre, ami ezekhez kellett!!!
s bejutott, amin sokan megdöbbentek...miért is?
talán nem kéne leírnom, de Ana se haragudna meg rá...
még anno megbuktatták (az már mindegy, hogy miért, s mi okból), s osztály is ismételt.
most az én Anabellám rengeteget tanul, s ha 4-est kap, úgy érzi, hogy nem tett meg mindent!
becsülöm őt, becsülöm, mert tudja, hogy mit akar, hogy honnan jött, s hova akar eljutni, s ezért MINDENT MEG IS TESZ!
Dés...Róla órákon át tudnék áradozni...imádom őt, úgy ahogy van!
ő az, akinek mindig a legjobbakat kívánnám, kívánom, mégse nagyon jön össze semmi neki...se pasi, se suli, se meló...
most mégis egy hónapja úgy érzem, hogy teljesen összekapta magát, s elindult egy olyan úton, ahol nem várhat rá csalódás, se összeomlás...
végez egy nyelvtanfolyamot, s elvégzett egy olyan önismereti tréninget, ami által teljesen kicserélődött!
beszélgettünk telefonon, s csak csodálni tudtam őt, hogy igen, Ő még erre is képes, s tudom, hogy ennek tényleg meg lesz az eredménye!
egy új ember lett belőle, helyesebben előjött belőle az igazi énje...
a tudatos Dés, amilyen mindig is akart lenni, s amihez az erő megvolt benne, csak a lökés kellett!
ne felejtsem el Z.-t se!
igazság szerint Z. az, aki végképp betette nálam az ajtót.
Z. szintén 22 lesz, s hol is van most?
úton Olaszországba, ahol valami teljesen új dolog vár rá.
nos, elárulhatom, hogy idén szerzi meg a diplomáját, s több nyelven beszél, s hihetetlenül szorgalmas, igazi seggen magoló típus, de ím, mégis megcsinálja azt, amiről legtöbbünk csak álmodik...
teljesen spontán elküldözgette Olaszországba az önéletrajzát, s lám, máris megbombázták egy ajánlattal...így úton van.
én meg csak lesek, s ennyivel kommentálom: "apám, ez a lány megcsinálta, van benne erő, akaratosság, tudatosság"!
remélem, hogy összejön neki!
tegnap egész nap csak rá gondoltam, hogy hol járhat éppen, s vajon hogy érzi magát, mennyire izgul...
szerettem volna vele lenni, tudni minden lépését! erre a pasijának volt módja, nekem nem:)
igen, irigy is vagyok, hogy ő megtudta, megmerte csinálni, amit talán én is szeretnék...
nem mondhatom barátnőmnek, max virtualice, de itt van ezerjó! vagy akár Flow, de utóbbit szerintem nem is kell ecsetelnem!
szóval ezerjó!
háááát, olvasván az ő blogját szintén elfogott az irigység (utálom ezt a szót...olyan pejoratív!!!)
pontos adataim a korát illetően nincsenek! de van egy férje, munkája, s gyereket vár!!!!
ez utóbbi hihetetlen, de nagyon is megérintett, s egyfajta vágyakozással töltött el, mégha tudom is, hogy képtelen lennék egy gyerek nevelésére, na meg hol van hozzá a társ???
sehunn..
mi van akkor, ha az én életemben a normális pasit a stabil, tündéri barátnők helyettesítik???
semmi
akkor is boldog leszek:)
de ehhez tennem kell...
össze kell kapnom magam, s elindulni azon az úton, ami nekem is megvan írva...
igenis törekednem kellene, s a "lustaság" álarcát eldobnom!
iszonyat jó nyelvérzékem van, én meg hagyom a porban kallódni:((
lehetőségem lenne jobb munkahelyre (jobb anyagiak, kihívás, új emberek!), én meg el akarom szalasztani:((
s még sorolhatnám, hogy mennyi mindent megteszek azért, hogy kicsivel se legyen jobb életem, hogy kicsivel se lehessek büszkébb magamra!
egy utolsó, lusta, lajhár, fostarisznya vagyok!!!
aki mindig csak mentegetőzik, vagyis nem...
úgy mondhatnám inkább, hogy azzal a fenn hanggal, hogy igen, én lusta vagyok, leverem magamról a támadásokat...
ez nem azt jelenti, hogy nem vállalom a felelősséget, dehogynem!
ez a legidegesítőbb mások számára, hogy nem vagyok támadó felület, hiszen bevállalom, hogy az vagyok, aminek látnak!
de miért jó ez nekem?
miért jó a múlt árnyékában élni? beérni azzal, ami van?
annyi mindenben erős vagyok, határozott, bátor, létezik az, hogy ebben nem???
hát meglátjuk, mert most sziklaszilárdan elhatároztam, hogy itt az ideje annak, hogy végre én is legyek valaki!!! váltani akarok, s fogok is.
ehhez kívánok magamnak sok erőt, s kitartást (abban se vagyok erõs:)))
Kalória gyilkos
Ím, itt egy újabb nap:)
még meg se kaptam a múlt havi fizetésem, de én már várom a jövő havit:)))
szépen vagyunk, de ez már csak így megy egy olyan nőnél, mint amilyen én vagyok...
nem vagyok pénz centrikus, csak ruha, parfüm, csecse-becse függő...
ezeket meg csak pénzért tudom megkapni:))
fantasztikus, hogy megint mennyi minden szarra sikerült elvernem a pénzem, pedig még nincs is a kezemben:)))!!!
na de persze azok kérem szépen HASZNOS holmik...
paffff, tegnap taliztam Anabellommal:)
olyan, de olyan jó estém volt...
nemrég jött haza Prágából, s arról áradozott, na meg egyéb pajzán cselekedeteiről...
hihetetlen, hogy még mindig tudunk valami mély, megmozgató témáról beszélgetni!!!
csak este 10kor váltunk el.
Anabella azt mondta, hogy két emberben biztos, már, ami azt illeti, hogy ki fogja végigkísérni az életét...
s igen, az egyik én vagyok!!!
ebben persze én is biztos vagyok, de mégis, ezt hallván, hihetetlenül szerencsésnek éreztem, érzem magam!
10 éve áll mellettem, s tudom, hogy 10 év múlva még mindig velem lesz...
azt azért jelzem, hogy a másik ember persze nem a párja volt, hanem egy gyerekkori barátja!
megmosolygom ezt az egész dolgot...
azt hiszem, hogy az ember nagyon kevés dolog tekintetében lehet biztos az életét illetően!
sokan nem értik, hogy miért nincs szükségem férfira, mint társra...
talán azért, mert szerencsés vagyok, s vannak emberek, akik maximálisan mellettem állnak!
nekem ez számít, én ezen emberek nélkül nem tudnék élni!!!
no, szóval jóbaráti kötelezettségeimet teljesítve, megint sikerült egy rakat holmit rendelnem az Avonból...
ez azért jó, mert így meglesz a 10. szájfényem, s a 3. testápoló krémem, no meg a 4. vékonyító zselém...
de ezek elengedhetetlenek, mert mindegyik valamiben más...:))
persze egyiket se használom, de akkor is szükség van rá!
hihetetlen ostoba nõvé tudok válni ilyen téren:)
de vegyük csak például a mai napot!
sokkal vidámabban jöttem dolgozni!
felvettem a farmert, ami ugyan feszült a fenekemen, de ez kicsit se számított, hiszen rajtam van a legújabb csoda kence-fice (tegnap szállította le Anam:), ami ha minden igaz, majd 2,5cm-et fog lefaragni a kerületemből!!
így már kiegyensúlyozottabb az ember:)))
ehhez még egy kis diéta -ahogy olasz gigolo haverom is teszi-, s én leszek a legkarcsúbb nő a telepen:)))
pont azon gondolkodtam, hogy fogalmam sincs, hogy mikor ettem utoljára meleg kaját...
gyilkos vagyok...kalória gyilkos, vagy önmagam gyilkosa???
na, ezen még gondolkodom egy keveset...
addig is előre...
s gyóóóóóóóóóóóóóóóóóóógyuljon már meg a lábam kérem szépen, mert szeretnék sportolni!!!
írta: Tisss Címkék: bolondTisss, Lollo, munka, vásárlás
Orvosnál járt
Hohhh, újra itt, mert Anabellommal intézzük a mocskos anyagiakat:)
Avon termékek hajrá...
/ezerjó: íme, nem csak te vagy Avon őrült:) sajnos én is találok mindig valamit magamnak, most is nem kevés értékben, dehát istenem, egyszer vagyok nő:))))/
hm, továbbá próbálom Anabellám rávenni, hogy kísérjen vissza El Doktoréhez:)
mesélek, hogy mi merre meddig...
szóval reggel felkeltem, kávé, tusolás, aztán úgy gondoltam, hogy nincs mese, tényleg orvoshoz megyek.
szépen leepiláltam a lábam, hogy azért megadjam a módját a vizsgálatnak!
ide mentem a legközelebbi sztk-ba, apu spanjához!
a doktor nagyon nagy forma volt, annyit nevettem rajta, miközben magyarázott nekem:)
elviekben én csak beutalóért mentem az ortopédiára, de megvizsgált, ha már ott voltam!
háááát, lazán elküldött az ideggyógyászatra!!!!
nem lettem ideges egy percig se, de a doktor azt hihette, mert nekiállt nyugtatgatni, hogy nehogy azt higgyem, hogy ez azt jelenti, elmebajos vagyok...
mosolyogtam teljes magabiztossággal, s közöltem, hogy tisztában vagyok vele, s ne aggódjon, ura vagyok a helyzetnek (mint mindig:))
lecsattogtam hát a neurológiára, s helyet foglaltam...
egy manus kiszúrt magának, s rögtön nekiállt beszélni hozzám...
persze igyekeztem nem észrevenni, inkább nézelődtem, s a táblákat olvasgattam...
na akkor láttam meg, hogy az orvosom ideg- és elmegyógyász...
ragyogó, ezzel sikerült hát beazonosítanom a velem kekeckedő úriember mibenlétét...
kijött nővérke, s megkérdezte, hogy ki, mi végett van itt...
emberünk közölte, hogy ő tulképp szifiliszes, s ide küldték...boooooo
hát ekkor már azért kiakadtak a szemeim, s nehezemre esett lepleznem a diszkrimináció jegyeit magamon:)))
nővérke vissza, Tisss meg csak vár-vár-vár..
közben betegek jönnek-mennek, emberünk meg mindent serényen kommentál!
nővérke újra kijött, s adott nekem időpontot du. 4-re /lehet ám majd gondolni rám:)/, valamint tárgyalni kezdett emberünkkel, hogy neki is vissza kellene jönnie négy körül...
felciccentem magamban, hogy bravo, megint vele kell majd várakoznom...
de neeeeeem, mert emberünk közölte, hogy hohohohoho, neki akkor már újra a pszichiátrián kell lennie, ahol már három hónapja kezelik!
Tisss itt sokkot kapott, de nem csak ő, hanem a nővérke is, hogy akkor mi a fészkes fenét keres itt kinn, amikor ki se jöhetne, s egyébként is, hogy a búbánatba képzeli ezt, hogy idejön rendelésre, amikor az ilyen ügyeket kórházon belül kell elintézni...
hmm, ekkor én már léptem inkább el, mert nem akartam tovább sokkolni a lelkem!
ennyi az eddigi tapasztalatom, kálváriám...
lábam ügyében még semmi nincs...persze miért is lenne???
de nem szólok egy büdös szót se, mert eddig nem kellett sokat várnom, meg idegeskednem...
kop-kop-kop
na, itt se vagyok, Anabelloval is kék foglalkozni:)
Éli megcsókol
Hm
Iszonyat lassú itt melóhelyen a net, aminek nem örülök, ráadásul a méljeim se tudom megnézni, de nem baj:)
Írást azért így is megoldjuk, mint majdnem mindig.
Hát a hétvégém elég jóra sikerült azt hiszem! Szombaton Élinél kötöttem ki, s sikerült egy ereszd el a hajam bulit csinálni. Ennyire régen voltunk már egy hullámhosszon! Ittunk, s őszintén beszélgettünk, tettünk egymásnak fogadalmat, hogy mindig, minden körülmények között azt fogjuk mondani a másiknak, amit gondolunk! Csináltunk nagyon szexi képeket egymásról, s közben rötyögtünk, hogy de hülyék vagyunk mi együtt:)
Hát így indultunk el a buliba:)
A buszon én már szerettem volna a homokórát megállítani, s az emlékeim elfelejteni , de az est legcinkebb danolászása mégiscsak a Barátok Közt főcímdala volt.
Sokra nem emlékszem a buliból, de arra igen, hogy Éli megcsókolt...
Sokkolva lettem, mert előzőleg pont azt mondta nekem, hogy nem tudná elképzelni, hogy csókolózzunk. Csak lestem, s hirtelen alig tudtam vele mit kezdeni, de jól esett:)
Nos, volt ott több úriember is, akik aranyosak voltak, ráadásul Éli az egyikkel mélyebben szimpatizált. A nekem szánt partner amúgy nagyon jó fej volt, s rengeteget nevettünk, s többször megdöbbentem, hogy hasonlítunk is egymásra!
Nem cifrázom, a lényeg, hogy felmentünk a lakásukra,
neeeeeem, nem volt semmi, az én részemről nem!
Nem akartam felelőtlen lenni, meg nem is kívántam semmit, csak az ágyam!
A srác csalódott volt ugyan, de még így is gentlemanus!!
Másnap aztán eljött a másnap!
Brrrr, hát fájt a fejem rendesen, meg egyéb dolgok is idegesítettek, de ezekről most ide nem, majd talán egyszer!
Este azonban tali volt az én egyetlen Anabellommal, aki tündér még mindig, s megint megnevettetett. Csatangoltunk a West Endben, s beújítottam egy gyűrűt, ami, mint utóbb kiderült, nagyon nagy rám! Sebaj, majd fonalat kötök rá:)
Más nincs is nagyon, a hetem elég zsúfolt, de ennek örülök, végre kiszabadultam vizsgabeli kalitkámból, eredmény még nincs, de ez nem zavar nagyon:)
írta: Tisss Címkék: boldog, férfiak, Lollo, party, vásárlás
Titokzatos találka
Lelki segély Anabellonál:)
már csak az a kérdés, hogy ő segít nekem, vagy én neki...
nincs velem semmi különös...talán ez a baj???
a helyzet az, hogy tanulnom kéne ezerrel, de nem megy:(
kinn tavasz van, én meg csak hízom, hízom:)
otthon punnyadok, roskadok a könyv felett, s egész nap eszem!
lennék túl ezen a két átkozott vizsgán:(((
tesómnál itt van barátnője...
most nagyon idegesítenek, ahogy turbékolnak...s azt kellett hallgatnom,
így inkább felmenekültem Anabellohoz!
neki se kerek most az élet:)) pasi játszik közre...
de kinél nem?
azon gondolkodtam, hogyha lenne netem, akkor bizonyára beregiztem volna már valamilyen társkereső bizz-bazzba.
na nem azért, hogy keressek valakit... csak mert tanulás helyett mindig jobb mást csinálni:)
emlékszem azonban arra, hogy amikor fenn voltam, bizony nem egyszer egy-egy fatökű barom megjegyzése úgy visszavetett az amúgy se magas egómból...
na azt még egyszer nem óhajtom magamnak!
meg nem is keresek én senkit, s semmit:)
a hétvégém még nem meséltem el...
szombaton ugye felhívott Volt, hogy totálisan haragszik rám, de mégis találkozzunk, mert szeret engem nagyon:)
tudjátok hogy tudnám leírni a kettőnk közötti kapcsolatot?
biztos láttatok már olyan képeket, ahol rajzolt kisfiú van a kislánnyal...s olyan édes, szerelmes helyzetekben ábrázolják őket:))) nos, kb. úgy nézünk ki egymás mellett:)
mi persze csak jó haverok vagyunk:)
ennek ellenére végig a kezemet fogta, mellettem feküdt, s még a mellem is megérintette véletlenül:)
értelmes srác, érzelmekkel teli, s valahogy a társaságában megnyugszom, önbizalmat kapok:)
nos, előtte öltöztem át...
mert négykor találkozóm volt valakivel:)
nem árulom el, hogy mit mondott rólam...
de amikor felrakott a trolira megkérdezte, hogy nem lennék-e benne a hármas szexben vele és a barátnőjével:)
pafff, neki azt mondtam, hogy nem, s úgy is gondolom...
nem vagyok hajlandó én lenni a beugró...pláne nem úgy, hogy tökéletesen ismerem az egyik tagot...
ha beugrom harmadiknak, akkor csak úgy, hogy felületes ismeretség áll a hátunk mögött!!!
nos, 4kor találkoztam egy emberrel, akinek a kilétét nem fogom felfedni...
talán ő arra vágyna, talán neki jól esne, ha név szerint leírnám ide, hogy igen, tartom vele a kapcsolatot, s még jól is érzem magam vele, de nem akarom!!!
nem tudom megmagyarázni, hogy miért...
nem azért, mert bármilyen szerelem lenne köztünk,
egyszerűen nem akarom, hogy támadható felület legyek emiatt...
s nem akarom, hogy emiatt bárki bármit máshogy olvasson:)
kedvelem őt nagyon, értelmes, s jól érzem magam vele...
sétáltunk a szigeten, majd felmentünk hozzá:)
együtt néztük a Megasztárt, s szerintem jól szórakoztunk...
bár tudom, hogy őt zavarta, hogy én síri csendben, áhítattal néztem a műsort, miközben ő inkább a szavaim hallgatná:)
sajnálom...
ellenben ő is látta a melleimet:) ez a szombat egy ilyen nap volt:)
megmasszírozott krémmel, tetőtől derékig:))
na a nadrágom azért már nem vettem le:)
jól esett kikapcsolódni, jól éreztem magam...
s az ajándéktól pedig meghatódtam:)
állítása szerint én vagyok az az ember, aki tökéletesen tudatában van az értékeivel, előnyeivel, hátrányaival...
szerinte ez nem feltétlenül jó...
nos szerintem se:((
néha zavar, hogy túlontúl racionális vagyok, s nem tudom élni a buta libák lelki szegény életét:((
na most megyek haza, mert ilyen későn nem illik zavarni, bár ez már 11éves barátságnál fel se vetődik:))
Rendőrökkel a Dokk-ba :)
Önző vagyok, hálátlan, meg szemét, s ehhez lusta is...
bárki is csóválja a fejét, sajnos ezek mind igazak rám:(((
erre mindig rá kell jöjjek...
nem gondolnám, hogy érdekember lennék, az nem egyenlő az önzőséggel, bár külsősnek úgy tűnhet, ezt elismerem!
lehet, hogy remete leszek következő életemben???
vagy csak valami simán nem klappol bennem?
miért jutottam most ide, hogy ezeket gondolom?
egy egyszerű telefonhívás gondolkodtatott el, bizony...
felhívott Volt (előző naplómban írtam róla is, egy időben sokat lógtunk egymáson),
s közölte, hogy tulajdonképpen, ő most haragszik rám, meg van sértődve, de azért találkozzunk:)))
no igen, a baj az velem, hogy én szinte soha senkit nem keresek!!!!
ez nem azért van, mert nem szeretnék azzal az emberrel kontaktusban maradni!
nem tudom megmagyarázni magamnak én se...
hisz Volt-ot is csípem, Matrózt is, Élit, Anabellot, Z-t, s mégis szinte mindig csak ők keresnek:(
miért...
sajnos tudom azt, hogy nagyon sok ember úgy méri a barátságot, hogy mennyire keresi az illető a társaságát...
ilyen szempontok szerint én pocsék barát vagyok!!!!
s most nagyon utálom magam emiatt...
ezért is kérek elnézést itt naplómon belül mindazoktól, akik úgy érzik, hogy ez igaz rám, miszerint, ha engem nem keresnének, én sem keresném őket...
igaz ez telefon, email, s akármilyen kontaktusra az életben!
vajon miért van ez????
Anabelloval is jóval többször szeretnék találkozni, hisz egymás szomszédságában élünk, kb. 15db lépcsőfok választ el minket egymástól...akkor miért találkozunk olyan ritkán?
/ok, most nála lebzselek épp, de nem ez a lényeg?/
nem értem magamat, nagyon nem!!!
szeretném ezt megváltoztatni, s mindig megfogadom, hogy mostantól én is keresni fogom az ismerőseim, de soha nem teszem:(((
pedig sokszor hiányolom őket, imádok velük lenni, jól érzem magam a társaságukban, akkor miért nem?
erre mi a jó szó?
kategorizáljunk már be engem!!! (a hülye picsa jelzőt nem kérem, azt tudom anélkül is:)))
nos, ennyit a lelkizésről, s akkor let's go, elmesélem a tegnapi estém:))
noh, hát kis Tisss megint elindult az éjszakába...
igen, Élivel voltam, úgy gondoltam, adok esélyt arra, hogy meglássam, vajon múltkor tényleg csak rossz kedve volt, ahogy mondta, vagy valami tényleg nem működik köztünk!
így megbeszéltük, hogy bulizni megyünk, s ezt megfejelendő itt alszik nálam!
átjött, s meglepődve vettem észre, hogy bizony, elhagyta azokat a dolgokat, amik ingereltek benne..
történetesen, anno csak az expasijáról dumáltunk, s most meg nem volt hajlandó beszélni se róla:))
aztán azt vettem észre, hogy felvettem én is vele szemben egy viselkedést...ezt az úgy mond, "ha te úgy, én is úgy" stílust, s én is keményen beszólogattam neki, ha úgy éreztem kekec velem:)
ennyit arról, hogy mit érzek vele kapcsolatban:)
szóval elindultunk, nem csinálok titkot belőle, hogy hova, a Dokk-ba...
nem voltam még ott soha, hát nem is véletlenül!
eleve lazán a Diákszigeten kötöttünk ki, mert úgy informáltak minket, hogy ott van!
hamar felmértem a helyzetet, miszerint se ember, se fények, se zene= rossz helyen járunk!!!
rögtön mondtam Élinek, itt bizony muszáj lesz kocsit inteni...
persze, hogy nem mertünk, mert azért Pesten a stoppolás, hááááát, attól még az én lábam is megremeg.
ámbátor, jöttek azok az emberek, akik Szolgálnak és Védenek, így azonnal integetni kezdtünk, hogy jó lenne, ha megállnának!
két bizalomgerjesztő biztos úr nézett ránk a kocsiból, s azonnal felajánlották, hogy elvisznek minket a célobjektumba!
nem kell ecsetelnem, hogy mennyivel repesztett a kocsi a bejáratig, s azt se, hogy egészen az ajtóig mehettünk, mert a kék fénynek ugye, mint tudjuk, elsőbbsége van:)
a kocsiban még ott ültünk velük jó öt percig, mert megemlítették, hogy buli után szívesen hazahoznak minket!
noha-gyoha
kell ennél több?
szépen felírták a számukat, mi meg nagy peckesen kiszálltunk a rendőrautóból:)))
látni kellett volna a fejeket, akik ott álltak, s feszülten vártak, hogy vajon mit keres itt a rendőrség...
gurultak a kövek, amikor felmérték, itt bizony csak egy laza fuvarról volt szó, nem pedig razziáról.
szó, a hely...
nem jellemezném
de mégis...
sok sznob picsa, akik mind egy sémára épülnek, ugyanúgy öltöznek, de talán még a fodrászuk is egy és ugyanaz...
férfiak???
nem is néztem meg őket,
1: mert nem szokásom buliban pasikat sasolni,
2: nem szeretem a sznob pasikat, akik a pénzükre, meg a szőke macájukra vágnak fel...
táncoltam, elvoltam, s ennyi!
teljesen pozitív élményként hatott, amikor Éli közölte velem, hogy bazzzz, az a pasi, akit ő kinézett magának engem bámul...
azt hittem, hogy nem hallok jól:)))
meglepődtem, s mosolyogtam egyet...vajon múltkor elolvasta a gondolataim, s azért viselkedett így velem tegnap?:))
a buli jól végződött...
hanyagul nem vittünk magunkkal telefont, de Dear Mr. Policeman-t valahogy fel kellett hívnunk, így pofátlanul odaállítottunk egy illuminált sráchoz, hogy van-e telefonja...
(micsoda ostoba kérdés...van még olyan srác egy sznob helyen, akinek nincs telefonja???:))
persze, hogy volt, s felajánlva neki anyagi ellenszolgáltatásunkat, oda is adta egy laza csevejre /pénzt nem fogadott el...naná, az nem illett volna bele az image-be!!!/
Mr.Policemanék jöttek, mi beszálltunk, s száguldottunk hazáig...
útközben kínáltak minket péksüteménnyel, meg egyéb nyalánkságokkal.
hallottunk szaftos történetet...miszerint előzőleg razzián voltak a Home-ban...
elmesélésük alapján a rendőrség számára mindenképpen sikeres volt a buli:)))
nem vélekedik így szerintem azon csoportja a szórakozó ifjúságnak, akik az őrsön köszöntötték a hajnalt!!!
ház előtt duma-jula, hogy hívjuk máskor is őket nyugodtan, ha bulizunk, illetőleg ha gyorshajtásba, drogügyletbe keveredtünk...
háááát, kellemesen csalódtam a rendőrségben, bár eddig sem voltak negatív tapasztalataim!!!
összességében jól éreztem magam, s megint élményekkel lettem gazdagabb:))
szeretek élni:)
Szomorú ráeszmélés
Ígértem, hogy szentelek Élinek egy bejegyzést, ám legyen:
azt hiszem tegnap, miközben Anabelloval maratonit beszélgettem,
szóval, tegnap rájöttem, hogy ami köztünk van, az valami nagyon gennyes dolog...
igen, erre eszméltem fel!
nem érzem azt, hogy kihasználna, hisz csak a hülyéket lehet kihasználni!
soha nem hagynám, meg azt nagyon hamar észrevenném...
teljesen más, ennél sokkal többrétű dologról van szó!
tudom, mert tudtomra adta, meg érzem is, hogy szüksége van rám, erőt adok neki...
ezzel nincs is baj, de úgy gondolom, van egy Éli ott legbelül, akit nagyon, sőt, egyáltalán nem ismerek!!!
mi is a helyzet?
találkozunk, beszélgetünk, általában az ő Múltjáról, vagy az enyémről!
közben iszogatunk, nevetgélünk, s bulizni megyünk...
mindez maximum 6 órát ölel fel, mégis olyan dolgokra ébredtem rá az utolsó közös kiruccanásunk alkalmával, ami nagyon nem tetszik!
tudjátok, pohár, meg csöp-csöp, aztán tele lesz, majd kiborul...
nos, az enyém az vészesen telítődik, s erre csak most lettem figyelmes, eddig azt se hittem, hogy van poharunk!!!
nem kell semmi komolyra gondolni, azt hiszem mindez csak hiúsági kérdés, de meglepően most nem nálam!
akkor kezdem, hogy mik a sérelmeim...
a legfontosabb, s a legnagyobb, ill. a legzavaróbb az, hogy nem tud velem örülni!!!
ezért se tartom barátnőmnek, de erről már értekeztem!
nem tud velem örülni, mi több, inkább rosszul esik neki, ha nálam minden jól alakul...
ő is szakított, én is...
különbség kettőnk közül, hogy én egyedül is képes voltam látni a szép új jövőt, ő nem...persze, hogy rám támaszkodott, ami nem zavart!
arra viszont nem vagyok kíváncsi, hogy amikor felhív Sasa, s én elmesélem neki azzal a szándékkal, hogy megtudjam mi a véleménye, fintorokat kapjak, s annyit mondjon, ez már a múlté, miért törődsz vele...
ok, igaza is van, de egy igaz barátnő közel nem intézi le ennyivel...
mellesleg, ha ő a Múltjáról csak álmodik, már azt fél órán át kell elemeznünk....
de nem baj, Béka I. lenyelve!
jöjjön a következő, azaz Béka II.
úgy érzem, hogy tisztátalan gondolatai vannak irányomba, s erre is tegnap jöttem rá.
Nem tudom mit gondol a külsőmről, a megjelenésemről, de szinte biztos vagyok benne, hogy egy defektes csajnak tart, s ha megkérdezné egy haverja, hogy hogy néz ki ez a Tisss, hát nem szép szavakkal emlegetne...
ok, nem vagyok szép nő, nem áltatom magam, de annál azt hiszem egy fokkal jobb vagyok, mint ahogy ő gondol rám.
Miért érzem úgy, hogy rám nem illő jelzőkkel illet?
azt vettem észre ugyanis, hogyha hozzám odajön egy srác, akkor az ezer százalékig nem tetszik neki, s gusztustalan, s hozzá oda se mehetne!!!
igen, ezt a szavaival mondja...
Itt az első hazugság, hisz ismerem az ízlését, illetőleg volt már olyan, hogy az a pasi jött oda hozzám, akit ő nézett ki.
Ilyenkor mi van?
hát erre most szombaton is volt példa...
tetszett neki egy úriember, akinek viszont láthatóan én voltam a vonzóbb...
én ezért semmit nem tettem, az ilyesmi megesik.
Kíváncsi voltam, hogy Éli jelzi-e nekem megadva magát, hogy bazzzz, ennek az ürgének te tetszel...
hiú ábránd...én ezt már nem egyszer megtettem, hisz említettem, kettőnk közül mindig ő a kapósabb!
nem egyszer mondtam már neki, hogy vedd észre, ennek a pasinak te kellenél...
nos ő ilyet soha nem tenne, s most is mi volt a reakciója, miután észlelte, hogy esélye sincs a kiszemelt alanyánál?
áááááá, ez a pasi gusztustalan volt, meg amúgy is...
nem tudom mit gondol rólam, hogy én nem tetszhetek senkinek?
mert akinek én tetszem, az újabban gusztustalan, aki meg nekem tetszik, hááááát, izé, nem rossz, de mééééégis...
s idióta vagyok, hogy nem vettem mindezt észre!
Béka III.:
emlékszem, tavaly nyáron volt egy olyan szériám, amikor hirtelen 5 közös ismerősünk indult be rám, s ajánlkozott fel nekem...
ekkor csak ennyit mondott(szó szerint idézem): mi a fasz van, hogy minden pasi téged ostromol???
kösssssz
Béka IV.:
egy hete azzal állt elő, hogy lehet, hogy egy éve neki kellett volna összejönnie Cs-vel, nem nekem!!!
kifordult a szemem, mert nem is tudom, hogy meri venni a bátorságot, hogy arra utal, azért jött össze velem Cs, mert ő neki épp barátja volt, s szóba se jöhetett...
sajnos ezt akkor és ott nem reagáltam le, holott tudom, hogy Cs tudatosan velem akart összejönni...
nem éreztem úgy, hogy rivalizálnánk, az én részemről biztosan nem!
teljesen jól le tudom kezelni, ha egy férfinak nem én tetszem, mi több, segíteni is tudom Élit.
de ő nem, mert féltékeny, mert irigy, vagy nem tudom miért:(
tudom, két hülye picsa, s miért nincs nagyobb gondom, mint ez...
van, de most ez is foglalkoztat, mert régebben azt hittem, hogy ez csak egy őrült kitaláció a részemről, de egyre jobban észre kell vennem, hogy nem, ez létezik:(
elszomorít, de nagyon!
nem is tudom elmondani, hogy mennyire rosszul esik mindez, s azt se tudom megfogalmazni, hogy miért...
talán csak annyi, hogy fáj, mert én nem így viseltetek irányába!!!
Barátnős nap
fáradt, álmos, nyűgös, felemás hangulatban vagyok...
azt hiszem nem jó ez így, hogy négy órákat alszom, mert bár bírom, jó karban vagyok, s egyébként is, de azért érzem, hogy megint ki fogok merülni, ahogy szoktam:(
itt vagyok melóban,s majd elalszom.
aztán hirtelen eszembe jutott, hogy le se írtam a tegnapi napomat...
noh, hát barátnő napot tartottam, vagy haverina nap, vagy mittomén milyen volt, a lényeg az, hogy sok számomra kedves emberrel találkoztam!
nem találkoztam ezer éve M-mel, aki az előző sulimban volt a pajtásnőm
rengeteget lógtunk ennek megfelelően
s ebből következendő mindig együtt cigiztünk, azt hiszem elég szépen megismertük egymást
nos, fél év kihagyás után tegnap összeröffentünk a WestEnd-ben
fantasztikus volt négy órán keresztül csacsogni olyan emberrel, akit nagyon szeretsz, s kedvelsz,s aki ismer téged
sokat meséltem, ő még többet kérdezett, szóval nagy feltöltődés volt nekem!
du. átjött hozzám Éli
na az már kevésbé volt ilyen pozitív
persze maga alatt van, meg depi hepi,
én meg kezdtem azt érezni, hogy a végén még az én életkedvem is újra elvész...
azt meg nem akarnám
iszonyat módon lelassított, majdnem elaludtam, míg ott volt nálam
ezt tetézte még az, hogy a neten mellplasztikáról informálódtunk
iszonyat milyen képeket láttam, bahhhh
ja, mert Éli fejébe vette, hogy neki márpedig kék egy új, jobb mell!!!
hát gratulálok édes lányom, rögtön mondtam is neki, hogy amilyen hülye vagy bazzz, te meg is csináltatod
mondanom se kell, hogy hatalmas sértődés lett, amiért utóbb bocsánatot kértem, mert mit tudhatom én, hogy neki ez mekkora frusztráció...
ezzel telt a du., s elmondhatom, hogy halálosan untatott!!!
de aztán szerencsére lejött az én egyetlen Anabellom, akit nagyon nagyon szeretek még mindig
s ő is ellátott hasznos jó tanácsokkal, ahogy az mindig lenni szokott.
beszélgettünk az emberekről úgy alapjában
férfiak-nők..
rájöttünk így együttesen, hogy szerencsés alkatok vagyunk:)))
már úgy értem, azt hiszem mentes vagyok nagyon sok tipikus női tulajdonságtól, ami manapság nagy kincs.
ha más nem is, én ennek legalább örülök:)
jó kis ötye napot tartottam, az egyszer biztos, de nem baj, ez kell nekem, hogy jól érezzem magam a bőrömben.
most mondjuk iszonyatosan örülnék egy big kávénak, egy big ággyal, meg egy big...:)
na neeeeem
szimplán beérem du. 4 órával:)