Skizó párbeszéd
végre egy szabad nap, amikor se buli, se séta, se takarítás, csak a pihenés!
tegnapi nap...káosz fejben, testben, lélekben, értelemben, érzelemben...
mitől?
behatások, élmények...
csoda?
nem...
két adag másnak egy évre az.
meglepő?
nem, csak ez is bennem van...másban is? lehet
bátorság?
nem, életösztön!
szóval korán feküdtem, s két óra múlva rémálomra kelés.
hallucináció... erős, fájdalmas!
azt hittem ott maradok az ágyamon, s még a gyógyszer se segített...
aztán alvás, s 3kor keltem, letompult aggyal, elhasznált testtel!
gondolkodás
miről?
tudjátok, senki más, csak elszámolás magam felé...
üresség bennem!
mitől? sok(k) hatás volt bennem
-te ez vagy?
ez...
-jól érezted magad?
nagyon...
-előre visz ez téged?
ahhha...
-biztos?
na jó, nem tudom, de az biztos, hogy életemben ritkán éreztem ilyen jól buliban magam, mint most.
-s azok hogy érzik magukat, akikkel te buliztál?
partner jól, hisz együtt választottuk mindezt...
-ok, most nem a partnerről beszélgetünk...
ja, hogy neeeeeeem? tudom én, érdekel engem???
-azért mégis...
rendben, arra vagy kiváncsi, hogy szerintem mit gondolnak rólam?
-mondjuk...
nem az a fontos, hanem az, hogy én mit gondolok róluk, magamról!
-és mit?
szerinted?
-szerintem becsapod saját magad, s többet gondolsz annál, mint ami van...erre az egészre van egy kifejezés, de azon megsértődnél...
gondolod?
-ahhha
mert nem értesz! valami nekem is hiányzik, van, ami nekem is kell...egyelőre így szerzem meg...hogy játszom? úgy érzed kegyetlen vagyok? sajnos igeeeeeeeen...
-s ez mire jó?
mire, hogy én uralom a helyzetet, hogy én irányítok, s nem én jövök ki vesztesen...
-te félsz a férfiaktól!!!
mi??? félni, nem mondhatnám...sőt...néha csak nevetek...bizalom, őszinteség, szerelem...ritka dolog, s értékes, de nem vigyáznak rá...talán nekik nem jelenti azt, amit kellene...
-De persze Te tudod hogy van ez...
ééééén? hogyne tudnám...távolság, erotika, test, ital, hormon...de ez blablalblalbla...ember, tartsd magad, s ne félj vállalni az érzéseid...féltek...féltek, hogy mit fog szólni a nő, aki ugyan tetszik, de tudod, hogy egy éjszaka nem több...
játszom, játszom veled, az érzéseiddel...hogy miért?
azért, hogy utána otthon elgondolkodhass, hogy mire volt jó, hogy megérte-e mindez...semmi sincs úgy, ahogy eltervezted, s nem is lesz...velem meg pláne nem! nem hódolok be, neked nem! nem hiszek az őszinteségedben, a szövegedben, hogy én sokkal, meg én a...meg így, meg úgy...felejtsd el, talán más ezt megeszi! talán majd egyszer én is, de nem így, nem azt! addig pedig hódítsd meg azokat, akiknek elég az, ahogy kinézel, s amit félrészegen összehordasz!
-óóó, tehát akkor mégsincs minden rendben?
már velem? velem semmi nincs rendben, de ez nem újdonság, s nem is volt kérdés
-valami nyomaszt, rosszul esett nem?
nekem? ha rosszul is esne, te arról nem tudnál...sajnos én se, mert túl hamar feldolgozom, s keresek mást a helyébe...
-ezt te el is hiszed magadról?
gondolod, hogy csak hiszem? mások is mondhaják ezt...de nem igaz...nekem is rosszul esnek dolgok, tettek, de túllépek, mert muszáj, mert én így élek!
-te egy nagy felületes p*csa vagy
erre jutottál? csak azért, mert én se félek játszani, átverni másokat, mert néha azt választom, ami nem etikus???
-szerinted ez normális?
hallottál már arról, hogy mindenki azt érdemli, amit kap???
-sablon duma...
gondolod??? én is azt hittem, de mivel az élet nem ezt mutatja, rá kell jöjjek, így van ez...én is kapok szart az arcomba, a hátam mögött, amin utólag mosolygok...s ha nem is én, más biztos, hogy megbosszul ezért...ha megtehetem én??? akkor megteszem, mosolyogva, nevetve, akár partnerrel...hogy ezt hívod te kegyetlenségnek, felületességnek?
-tudod, amit én látok, az egy önző, beképzelt tyúk...
mondtam én, sőt tudtam én, hogy ezt gondolod...
látod, nem ismersz, nem értesz, de attól tartok, soha nem is fogsz...
Senki se érti
a 7-es szám bűvöletében!
7végén, a 7-ben (ahogy férjem mondaná:)), 7-tel, nem is 1szer hanem 2szer!
felfokozott hangulat...
sajnos, vagy szerencsére?:)
sógoromék, kis családom, nagy vigadalom:)
persze mint ez szokásos, nem maradhatott el az elszámoltatás, de azért mosoly is belefért!
sőt alapjában véve nagyon sok mosoly:)
jó az, ha az ember családja rugalmas, s viszonylag nyitott kapcsolatban él:)))
korlátok, láncok, elmék, gátlások - ezek most sehol se voltak, vagy már megint?...
kegyetlenek voltunk, lehet így mondani, bár erre mások szerint van jobb szó is...
én csak annyit tudok, hogy:
1*1 az bizony 1, s ezen nem változtat semmi, s senki!
se vágy, se kaland, se ital, se kötelesség, se kérés
így ezzel együtt maradt hát a lelépés:)
mosolyok közepette gyalogosan, majd padot fogtunk!
ültünk, nevettünk, éltünk, feledtünk, hogy aztán a pluszos, ami 7, megint bejátszon!
Vin Diesel se volt kutya, de Jude Law, na az már engem is meghatott...
kár, hogy vannak még Shyguy-ok:(((
pedig...
Soha nem leszek senkié
sajnálom, gyarló vagyok, önző vagyok, s az is maradok, ez is szinte biztos...
változnék, ha lenne miért, azt nem mondom, hogy kiért, mert senkiért nem vagyok hajlandó!
ok, az észrevétlen átalakulásban, változásban benne vagyok, de semmi több.
többször mondta már nekem pasi, hogy az enyém vagy...cöcöcööcöc
Soha nem voltam Senkié, s nem is leszek, mert én Önmagam vagyok, s Magam akarok maradni...
társak lehetünk, de nem sajátítunk!
ma kaptam egy telefonhívást, előzőleg pár mél is fogadott az illetőtől...
megértem őt, de nem értem, hogy ez miért hat kettőnkre, hogy ettől nekem miért kéne máshogy éreznem magam :oo
úgy értékelem a beszélgetésünket, mintha én adnék tanácsot saját magamhoz!
tehát mintha nem is én lettem volna a probléma tárgya, hanem egy ismerőse...
megoldást nem tudtam, tudok adni, s nem is fogok!
egészen addig, ameddig én így érzem jól magam (márpedig nem álca, nem kiáltás, nekem így jó)
nos addig nem tudom, hogy miben kellene alkalmazkodnom, pláne ha nem is mondja meg, hogy merrefelé!
nyilván önmagam nem fogom, s nem is tudnám feladni!
ez vagyok én...
persze megint szembesülnöm kellett, hogy mindannyian mások vagyunk.
naná, míg valaki elítél, addig más velem örül, netalán tán még irigyel is!
Z-nek írtam röpke beszámolót...
sikítttttttttttttó emailt kaptam vissza tőle, melyben azt írta, hogy irigyel:))))
igen, van akiben ez irigységet vált ki...
belőle azt, hisz egy éve párkapcsolatban él, nyilván az ő életéből kimaradnak ezek a dolgok, pedig igényli, mert vágyaiban ő is átél hasonlót, hisz tudja, miről beszélek, ő is átélte anno.
egy valamire az éjszaka folyamán tökéletesen rájöttem...
jól éreztem magam, s nem a pia ösztönzött...
élveztem, igen boldog voltam, csillogott a szemem ;),
s megfordult az is a fejemben, hogy örülök, hogy mindezt meg is tehetem!
hogy nincs párkapcsolatom, hogy nincs kötöttségem, hogy mindez nem marad ki az életemből...
nincs elszámolnivalóm senki felé, csak magamhoz!
vannak dolgok, amiket az ember meg akar élni:
lehet az egy normális életszínvonal elérése,
diploma megszerzése,
vagy akár csak leköpni az Eiffel-torony tetejéről...
nekem ez is ide tartozott, s ez egy percig nem volt titok!
ne akarjon engem senki megmenteni, belém beszélni, hogy nekem mi kell, ha én így boldog vagyok.
semmit nem utálok jobban, mikor haverinák, akik bőszen élik életüket pasijuk mellett, besavanyodva, elhízva, elszutykosodva
(ok, szélsőséges esetek, ne vegye mindenki magára!!!) ezzel a dumával jönnek:
"kéne már neked is egy pasi végre, szerezzél már magadnak egyet!!!"
mi???
mintha az élet csak egy férfi oldalán lehetne boldog, és teljes...
s szerezni??? ez nem egy bőrkabát, ami után járkál az ember, aztán előbb-utóbb rátalál!
az élet alakul...
nem hiszem azt, hogy én irányítom!
inkább valami, vagy van ami irányít...értékek, érzések...
megyek előre, s úgyis megtalálom a helyem, addig meg jó nekem!
Banáncsókú James
Férjhez mentem!!!!!!!!!;)
Méghozzá Jameshez a banáncsókú, jó fenekű angol csődörhöz!
ohhhhh
ez úgy indult, hogy barátné felhívott, hogy most egyedül akarok bulizni, vagy Vele...
Naná, hogy Vele:)))
fél 11kor ütköztünk, s pár perccel később már nagyban táncoltunk...
összefutottunk exKolleginával, aki Amcsiban volt három hétig
nem sokáig voltunk együtt, mert más dolgunk volt...
táncoltunk, mulattunk, mutattunk, elvoltunk!
aztán kinéztem egy barna bocit magamnak...
odaédesgettem magamhoz, s nem sokra rá már beszélgettünk...
persze megint bjútifül voltam, meg fáking szexi...
én meg csak győztem angolul mondani, hogy dír Jémsz, nem most jöttem a Holdról...
ha hazudott, ha nem, kitartóan mondogatta, s jól esett...
pár perc után megkérte a kezemet, meg menjek vele Angliába, mert neki kell egy ilyen szexi görl...
ohhhh
én pedig igent mondtam:)
persze közben barátné se tétlenkedett, jó háziasszonyként hazánk képviseletében foglalkozott Jémsz barátjával...
Jémsz udvariasan megkért, hogy tartsak vele...
na nem eszik forrón a kását, mondtam is neki, hogy csak semmi szex...
szavát adta nekem, mi több, még a kezét is, hogyha vele megyek, nem lesz szex...
következő színhely: egérlyuk...
schnitt
schnitt...hmmm
s ez így ment, s ahhh
hogy is van ez, dec.7 ???
hát őrült vagyok én?
Téged meg egyszerűen imádlak úgy ahogy vagy, mindennel, ööö, minden nélkül:)
schnitt
Tisss férje kitűzte az újabb randi helyszínét, s idejét...
Tisss pedig lemondóan (rövid házasság volt ez:) közli Jémsszel, hogy túl sok pasi van a Földön...
pedig milyen feneke volt, s az a banáncsóóóók!
írta: Tisss Címkék: boldog, bolondTisss, férfiak, pajzán, party
Nagyok a melleim
ok, ez egy értelmetlen bejegyzés lesz már megint, de úgy tűnik újabban mániákus közléskényszerem van...
nemrég jöttem haza, minden zökkenőmentesen zajlott,
halleluja, csak szerdán kezdek du. 1/2 4kor, akkor fog bemutatni mindenkinek, meg engem az asztalomnak...nem baj, keddtől már fizetnek, s azt hiszem az a lényeg!
na, nem is ezért kezdtem el írni
ma az egyik új felsőm van rajtam, amit tegnap vettem...
nem tudok elmenni amellett, hogy milyen eszeveszett nagy mellem van benne!
ok, aki már látott élőben, s látta a képeim az most könnyedén legyint egy nagyot, s még szánalmasnak is titulál, de neeeeeeeeeeeeeeeeeeeem
tényleg nagy mellem van! ok, hogy segít ehhez egy melltartó, de akkor is...
ha kihúzom magam, akkor nem is látom a nadrágom cipzárját:)))
szeretem ezt a felsőt, tény és való!
persze eme hirtelen mellnagyobbodásom mások szemében is szálkát szúrt...
bár az is lehet, hogy csak a feliratot tanulmányozták a felsőmön,
de akkor miért dudált rám egy srác, a másik meg miért kezdett el beszélni hozzájuk???
amúgy még apu is azt mondta, hogy tényleg nagyok a melleim!
na de hagyjuk
ma megint megyek bulizni, most egyedül...
pontosan oda, ahova rengeteget jártam már egyedül
ma lesz az utolsó bulijuk itt Pesten, mert aztán kezdődik az idény Siófokon.
ma tehát még elmegyek, de alig várom, hogy testközelből, a Balaton partján egy szál fürdőruhafelsőben csápolhassak rájuk, s énekelhessem, hogy "balatoni nyááááááááááááááár"
na, mentem, megszűnök, mert szerintem nem aludtam ki magam!
Hívás az új melóhelyről
ehhhh
most hívtak új melóból, hogy ma ne fél 4-re, hanem fél 2-re menjek...
komolyan mondom, összeszorul a gyomrom, ha csörög a telefonom!!!
vajon mára mit találnak ki?:)))
fel kellett volna készülnöm a cégből azt hiszem, de erre idő hiányában nem került sor...
meglátjuk, hogyan vágom ki magam!
csak írjuk már alá azt a fránya szerződést please!!!
Futni jó
Szóval, még kóma vagyok, s az első kávé se csurgott végig torkomon, úgy gondoltam, helyreteszem a dolgokat:)
tegnap találkoztam Gerik kollegával, s hogy nem jegyeztem meg ezt az akkori bejegyzésemben, annak számtalan oka lehet, de fogadtam fellebbezését, s most itt van...
mi több, az úriembernek még születésnapja is volt, így különösen rossz húzás volt ez a részemről:)
BOLDOG SZÜLINAPOT még egyszer!
hazafelé a villamoson megeresztettem egy telefont, s mikor a gazdája felvette (ööö, visszahívott:), csak annyit kérdeztem, hogy "futunk"?
éreztem a hangján, hogy meghökkent, de megígérte, hogy visszahív:)
való igaz, engem is lesokkolt ez az elhatározásom, lévén, hogy lábfájdalmaim voltak, meg nyár, meg miegymás, nem kamuzok, ha azt állítom, utoljára emberesen tavaly augusztusban futottam...
akárhogy is nézzük, az bő 9 hónap! (még nem tudok számolni, mert nem ittam kávét, így lehet, hogy tévedek:)))
fél 7kor teljes vállszélességemben ott álltam a Margitszigeti lépcsőnél futótársammal, s elindultam a nagy túrára.
az első percben rájöttem, hogy miért imádok nagyon futni...
levegőõ, mozgás, illatok, emberek!
nos, nem álltatok senki azzal, hogy ripsz-ropsz lefutottam a kört, de LEFUTOTTAM, ami azért akárhogy is nézzük nem kis teljesítmény tőlem:)
Futótárs persze nem győzött szekálni, hogy cigi így, meg cigi úgy...
ok, tény, hogy talán a találkozóra nem egy öngyújtóval a kezemben kellett volna érkeznem
(ugye tudjátok ez mit is jelent:), de lefutottam és kész!!!!
igaz, most fáj mindenem, még a nyakam is, de legalább érzem, hogy a testem is él:)
elhatároztuk, hogy minek után ilyen jól kisportoltuk magunkat, elmegyünk valahova...
elkészültünk, s célba vettük a west end-et...
rajtam volt a legújabb pillangószettem, ami nagyon tetszik még mindig:)
kajáltunk, sétáltunk, lefagytunk, hazajöttünk, s én részemről bealudtam!
a tegnapiból a bosszús kezdés után bizony tökéletes nap kerekedett
Még is csak szép na ez
azt hiszem erre mondjátok ti egy páran, akik jobban ismertek, hogy milyen könnyen tudom befolyásolni a kedvem:)
most példul kicsattanok boldogságomban, pedig nem történt semmi extra!
délelőtt igazán mélypont volt, az egyszer biztos...
ez, hogy még a pin kódom se találtam, ez aztán végképp betette nálam az ajtót!
dehát istenem, hamarabb fizetnék természetben, mint bankkártyával !!!
(na jó, mégsem, de azt hiszem ez eléggé kifejező arra, hogy milyen távol állunk egymástól a bankkártyámmal immáron 7éve!)
a Bankos hölgyike tünemény volt, azt hiszem jó taktikát is választottam;)
történetesen úgy viselkedtem, mint aki hót hülye a bankszakmához, s úgy egyáltalán mindenhez...
a nő örült, hogy hálás ügyféllel van dolga, én meg mégúgy, hogy nem kellett még egyszer sorba állnom!
ezt levezendő betértem a Terranova boltba, hogy az ünnepeim alatt felhalmozott pénzösszeg egy részének a seggére verjek...
vicces volt, mert pontosan 7db egyszínű felsőt vittem be a fülkébe, csak más-más fazonokban...
mikor jöttem ki, az egyik vásárló letámadott, hogy hol találja ezt, meg azt, meg van-e nagyobb méretben...
először nem értettem mi van, aztán rájöttem, hogy a sok vállfa, meg egyszínű felső láttán azt hitte, hogy polcrendezgető vagyok:))
végül 4db felsővel lettem gazdagabb (mind egy színben), ami elkerülhetetlen vétel volt:)
már indultam volna haza, amikor úgy gondoltam, beugrom Flow-hoz a boltjába...
nem számítottam semmire, de bazzzz, ami ott van, az egy magamfajta nőnek vesztőhely...
bizsuk (most így írom:), de olyanok, amik nincsenek minden második nőn...
az ember alig tud betelni velük, az egyszer biztos!
én is csak nézelődtem, csak nézelődtem, próbálgattam, ámultam...
Flow drága volt olyan aranyos, hogy nekem ajándékozott egy kék pillangós szettet (nyakék + fülbevaló)
ezúton is köszönöm, azóta is abban tetszelgek!!!
szuper, van már pillangóm is, meg hernyóm is:)))
a nap további részét illetően kilátásban van még egy Szigetkör (már ha a kolléga nem odázza el:),
de előtte még sétálok Z-vel egy nagyot, mert megint válság van ura és Ő közte...
legyen szép napotok
A történelem ismétli önmagát
2003. május 27. Kedd
"Naplót írtam, gépeztem, aztán kifeküdtem a napra. 11től ott voltam egészen 1/4 1ig, leizzadtam, mint egy malac:) De jó volt ott feküdni. Egyfolytában éreztem a nyarat, meg a tanácstalanságot. Sírtam is. rossz érzéseim voltak. Nem vagyok jó passzban, azt kell mondjam. Ott pityeregtem. ....
....No, aztán gondoltam, hogy elmegyek császkálni. Ott jött rám a hiszti! Dagadt disznó vagyok, s utálom magam. Ezt nekiálltam kiabálni. Aztán levetkőztem, s itthon maradtam. Ki se akarok mozdulni. Ez komoly! De azért jól bezabáltam."
Heheheh, még hogy a történelem nem ismétli önmagát???
különbség most annyi, hogy nem süt a nap, s csak tizenöt percig tudtam henyélni a napon...
ennyire egyszerűen lennék beprogramozva???
siralmas:)))
ezen már saját magam is csak nevetni tudok...
Idén nem nyaral
na jó, hát kezdek pánikolni, így május 27-én
hallllllo, hol a szikrázó napsütés, a plusz 35fok???
tavaly ilyenkor egy szál szoknyácskában, s maximum csőtoppban voltam (hacsak épp nem a strandon fetrengtem!!!)
most meg?
hulla színem van, s a szoknya egyelőre a szekrényben pihen...
nem baj, reggel gondoltam, hogy kifekszem a napra, mert van ám olyan is az erkélyünkön...
feküdtem, feküdtem, s esküszöm, még koncentráltam is, hogy úgy süssön a nap, ahogy kéne!
kb. 20percig el is voltam így, de most már semmi nap:(((
tuti, hogy akkor fog tomboló napsütés leledzeni, amikor én épp hoch elegántosan dolgozni fogok
hétvégére persze szigorú lehűléssel...
basssza meg a kutya, mérges vagyok!
ezt fokozandó azt is számba vettem, hogy idén nem lesz nyaralás:(((
kesergés ezerrel...
Éli ugyi Gyökérrel megy ide-oda...
minden hétvégén Balcsin vannak, na meg mennek megint Horvátországba
(a bolond tegnap felhívott, hogy milyen Szlovénia tengerpartja...-tájékozottság elég gyenge!---felvilágosítottam, hogy hacsak nem a yacht-okat akarja számlálni, s a tájban gyönyörködni, akkor válassza inkább mégis Horvátországot!!!)
Dés is megy Németo-ba, meg Boszniába (ok, ez utóbbit nem irigylem, de mégis távolság!)
Anabello is megoldotta már a progiját...
s akkor itt vagyok én...
ha még a próbaidőm le is telik, akkor se néz ki nekem semmi nyaralás:(((
gondolkodom én last minute utakban, de nem biztos, hogy apu rá a legjobb társ!!!
imádom őt, meg szeretem, de így is mindig azt hiszik, hogy õ a pasim, s hát egy nyaralásban számomra mindig benne van a flört gondolata, így ez is mellékvágányra futott...
bááááááááá
nyafi nyafi nyafi!!!
akarok menni Olaszo., Görögo., Spanyolo., vagy Portugália, vagy Horváto., vagy Ibiza, vagy akármi...
nyarat, tengerpartot, mindent akarok...
mostra marad a bank, megcsapolni a számlám:(((
dühös, nyűgös, szomorú vagyok, leszek, fene egye meg!
írta: Tisss Címkék: család, Dés, Lollo, munka, nyaralás
Új munkahely
Hullazsák jelentkezik:)))
biztos, hogy rosszul csinálok valamit, hogy napi 8 órás alvás mellett mégis úgy érzem, aludni a legjobb dolog a világon:)
vagy csak nem tudja eldönteni a szervezetem, hogy épp tavaszi fáradt legyen, vagy nyári?
pafffff
azt se bánnám, ha végre normálisan szikrázna a nap, mert akkor nem szenvednék a napallergiámmal.
ugyanis nálam ez úgy van, hogy egészen addig, ameddig nem kap meg alaposan a nap, csak így pár percekre, nos addig viszket a bőröm, meg foltosodik...
más problémám most nincs az időjárással:)
ma kinn voltam a halál tőgyén a sulimban...
csekk kellett volna, meg a cd, amit állítólagosan az angol tanárom otthagyott számomra...
tök feleslegesen mentem, se cd, se csekk...
utóbbi még aggaszt is egy cseppet, de nem viszem túlzásba az aggódást:)
majd lesz valahogy, s ha nem az se baj!
láttam reggel Casanova-t...tudjátok, ő az, aki három évnyi olthatatlan szexuális vágyat ébresztett bennem...
csak ugye gyereke van, most már nem is egy, meg asszony, meg kutya, meg minden...
mégis, ahogy rám tud nézni, s ahogy én rá tudok nézni...
ahhh, kellene, de nagyon:)
persze ezt a gondolatot igyekszem elhessegetni, de nem véletlen az, hogy mi mindig összefutunk, s mostanában egyre sűrűbben;)
azért én tartom magam, mert van még pár millió férfi a földön, s biztos rendelkezik ebből jó pár akkora szexuális vonzerővel, mint Casanova!!!
felhívtak ma az új helyemről...
már rettegtem, hogy most vajon milyen újítást fognak közölni velem:)
csak iskolatárs volt, hogy bocsánatot kérjen tőlem, amiért nem szólt előre, hogy ilyen dolgok lesznek, amiken tegnap átmentem...
legyintettem, s mondtam neki, hogy most legalább látták, hogyan rögtönzök:)
azt mondta, hogy nagyon nagyon jó voltam, el is képedtek, s egyben elégedettek velem...
hohhh, hát ha így állunk, az külön jó:)
ja, hogy mi is lesz a feladatom?
nos, ez egy gazdasági-kereskedelmi havi lap, b2b!!!
magyarán buisness to buisness, ehhh, ez nem magyarul volt, de remélem értitek...
az én dolgom mi lesz?
nos, ha kellőképpen fel fogok tudni nőni a feladathoz mind agyilag, mind ruhatárügyileg, akkor frankó kis üzletasszony lesz belőlem...
tárgyalások, konferenciák, sajtótájékoztatók, rendezvények lesznek a színterei a munkásságomnak:)
szükség lesz a komm-os képességemre, meggyőző érvemre, meg gondolom a külső adottságaimra is:)
nem mondom azt, hogy értékesítő leszek, mert az eléggé degradáló lenne, valamint szélhámos melóvá minősülne...
ha úgy vesszük, akkor húzós kis meló, de pont ezért kihívás!
kapcsolatban leszek élelmiszer ipari termékek gyártóival, reklámcégeivel, üzlethálózatokkal, s még sorolhatnám:)
izgalmas naaaaaa
hogy mi lesz konkrétan az én munkám?
arról be fogok számolni jövő hét keddtől...már az irodám is berendezték:)
volt még egy kérdés, hogy mit csináltam a Kossuth Rádióban.
nos, anno végeztem egy komm-os sulit, aminek kötelező szakmai gyakorlat volt a velejárója!
így kerültem én oda, azon belül is az agrár-kereskedelem-vidék-gazdaság részére
(ez pont szerencsés volt a mostani melót tekintve), mint gyakornok...
a kötelező egy hónap után ott voltam még bő fél évig...
témákat kerestem, riportokat szerveztem, melyeket el is készítettem, majd a vágószobában megvágtam, s később adásba is kerültek!
sajtótájékoztatók, konferenciák, egyéb kis értékes dolgok, melyet egy-két alanytól lehetett kunyerbálni:)
élveztem nagyon, csak sajnos nappali sulim volt mellette, így a lusta énem azt mondta, hogy elég!
de nagyon jó tapasztalat volt, s nagy segítség...
ott jöttem rá, hogy tök mindegy mit tanulsz az iskolában, minden rádiónak megvan a maga stílusa, célközönsége, amivel tudni kell azonosulni...
eleinte nehezemre esett, de aztán belejöttem!
ha meghallotta volna a tegnapi riportomat a mentorom valszeg azt mondta volna ő is, hogy megérte rám az idejét fecsérelni!
anno még azt az üzenetet kaptam tőle egy újságcikkre, amiben õ volt:
"sok szeretettel leendő kollégámnak, ....-nek!"
hát kollégája nem is lettem, de nagyon nagy előnyre, tapasztalatra tettem szert, s már ezért megérte!
Hernyót kap
Fáradt vagyok, nemrég keltem.
lassan elgondolkodom, hogy valami nem klappol velem, de aztán rájövök, hogy pusztán a rendszertelen, egészségtelen életmódom miatt van rajtam folytonos fáradtság, aluszékonyság!!!
mondtam valamelyik nap apunak, hogy tiszta mázli, hogy nem élek rendszeres nemi életet, mert az időszakonkénti bekómálásomtól, meg zaba partyaimtól már rég azt hinném, hogy gyermeket várok:)
de biztos forrásból tudom, hogy erről szó se lehet:)
tegnapi napom nagyon jóra sikeredett!!!
pontban 1kor találkoztam valakivel, akivel korábban is, aztán valamiért nem, s most mégis...
hosszú, de nem is kell mindenkinek érteni:)
megint ledöbbentem, hogy mennyire figyelmes, s férfihez nem szokottan roppant jó ötletei vannak:)
/bocsánat uraim, tudom, csak semmi általánosítás...de tekintve egy-két megélt szülinapot ill. névnapot, karácsonyt, s egyéb ajándékozásra okot adó rémálmot be tudok számolni arról, hogy eddig hány kreatív pasival volt dolgom nekem, s szûk környezetemnek:)/
szóval megint kaptam tőle ajándékot, amire megint nem számítottam:)
történetesen egy HERNYÓT, amitől azóta el se szakadok...
együttlétünk alatt végig azt csesztettem, de még amikor Z-vel sétáltam, akkor is azt lóbáltam a kezemben...
csendben megsúgom, hogy helyhiányában ideiglenesen a fejem mellé raktam az ágyamba, s azóta is ott van, s azt hiszem maradni is fog:)
hogy miért pont hernyó?
ennek is története van, de páran érthetik, ha másokat is olvasgatnak:)
a nap nagyon jól telt, sikerült tisztáznunk a dolgokat, s jót beszélgetünk...
azokat, amiket bóknak mondott, nos azokat pedig elraktározom rosszabb időkre:)
tudom, hogy a tavasz-nyár gyermeke vagyok, s nyáron szinte 180fokos fordulatot tudok venni, annyira kivirulok, de azért ilyen reakcióra mégse számítottam:) persze, nagyon jól esett:)
ma reggel 10re mentem új melóba...
teljes nyugalomban caplattam, élveztem a kezdetleges napsugarakat, rendben volt minden:)
beértem főnökebb főnökhöz, s leültem...
gondoltam akkor most átbeszéljük, hogy mi, merre, mennyi, meddig, miért...
ahhha
tévedni emberi dolog:)
nem tudtam róla, mert iskolatárs nem szólt egy percig se,
/nyilván, hisz azt akarták megnézni, hogy mennyire jövök zavarba egy hirtelen jött feladat kapcsán../
de mindenféle háttértudás, ismeret nélkül interjút kellett csinálnom a főnökkel...
néztem egy nagyot, majd nyeltem, s szépen nekivágtam.
egy percig nem aggódtam, mert jól tudok rögtönözni:)
ez most is így történt...
a nő a riport közben nem egyszer megdöbbenve, s elkerekedett szemekkel ült, hogy milyen jó kérdéseim vannak, s milyen jól megoldottam a feladatot. ezt utána bőszen hangsúlyozta is!
én örültem neki, bár őszintén szólva, azért szép lett volna, ha két évi tanulás, s Kossuth rádiósbeli szakmai tapasztalatok után nem tudom mindezt prezentálni!
utána jött a második kör...
szituációs gyakorlatként el kellett játszanom, hogy értékesítek!
ez már nehezebb volt, hisz azt se tudom, hogy mi fán terem ez, de jól halandzsáztam, a nő szerint a vártnál jobban oldottam meg ezt is:)
jó másfél órán át teszteltek, de álltam a sarat...
pénteken megyek még vissza, akkor már szerződést írunk, munkamorált vesézünk!
persze gondolom akkora is lesz valami turpisság, mert gondosan megtömtek szakanyaggal:)))
egyébként a szemem még mindig tikkel (ezerjó: hála a kifejezésért, nekem nem jutott eszembe), s egyre intenzívebben, meg sűrűbben...
olyan ciki volt, mert a meghallgatás közben is nekiállt járkálni, én meg kezdtem úgy érezni, hogy mindjárt rákérdeznek, hogy mi a trágya bajom van.
csináltam egy kisebbfajta felmérést, többen arra voksoltak (minek után szinte mindenkinek volt már ilyen), hogy idegi alapon történik mindez...
azonban hipochonder barátném, Z. azt mondta, hogy ez csak fáradtság, meg kialvatlanság...
hiszek nekik, bár kételkedem, mert 8 órákat alszom, s egy percig nem vagyok ideges semmi miatt!
ha én ideges lennék, akkor nem a szemem tikkelne, mint tudjuk...
írta: Tisss Címkék: férfiak, munka, party, születésnap
Elégtétel
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
bassssszus, jég hátán is megélek, azt kell mondanom, vagy egy baszott nagy szerencsecsillagom van ott fenn az égen:)))
gekkkko, tudom, most csóválni fogjátok a fejeteket, meg na én tudtam előre, meg megmondtam, meg gondoltam, balbalblalballbalba...
de higgyetek nekem, feleslegesen nem ejtek krokodil könnyeket...
én tényleg azt hittem, hogy meghúznak kvantiból...
de neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem:)))
3-as lett...nem tudom hogy, mi módon, mitől, miért, de ennyi és kész...
jaaaah
cimbinek, a féregnek, 2es let...
ez némi elégtétel azt hiszem:)
hát ennyi, meg egy bambi:)
Buliról beszámol
alszik-felkel-kávézik-fürdik-borotvál-puccbavág-indul!!!
ohh, mennyivel egyszerűbb szavakkal taglalni az eseményeket,
abba még mást is beleképzelhet az ember...
de én mégis szeretek körmondatokban írni, úgyhogy azt hiszem összekapom magam, s végre beszámolok részletesen!
bahhh, csak ne remegne a szemem!!!
szóval 8kor tali...hogy kikkel, hol, minek, az lényegtelen:)
jó volt, pozitív élmény volt, és még most is az:)))
ez a legmegdöbbentőbb...
hajlamos vagyok arra, hogy a dolgokat akkor és ott úgy értékeljem, hogy az a lehető legjobb...
aztán schnitt, s már ott tartok, hogy gondolni se akarok eseményekre, mert azok cikik!!!
no, ez nem ilyen volt...
mondom, meglepő:)
pezsgő rendel...
ünnepelni mindig van indok, mint tudjuk...
bár akkor legfőképpen csak az uv-re tudtam szívből koccintani, azért nem felejtettük el azt, hogy itt eredmények is születtek a héten, találkoztunk is, na meg névnapom is lesz...most, nemsokára, egyszer, mindjárt:)
szóval ittunk, telítődtünk, mosolyogtunk, melegünk lett...
MI kivetkőztünk, Õ meg csak lesett...Õ aranyos volt, s megszeppent, de ez még csak az este eleje volt...
Buliba át, ahol történtek már csodák...
most is történt, nem is egy...bár nem csoda volt, de csodálatos:))
turisták mindig vannak, s lesznek...látványosság is mindig van, s talán lesz is:)
hűen vállaltuk a látványosság centrumának szerepét:)
hiába, MI már csak ilyenek vagyunk, leszünk?;)
aztán egyikünk (nem én:) a nemzetközi kapcsolatok ápolásába kezdett, igen mélyrehatóan:)
addig Õ meg ÉN beszélgettünk Róla (is), s bár fáradt voltam, s látszólag gecifejű, meg alul motivált, mégis nagyon jól éreztem magam:)
Egyikünk (megint nem én:))) kicsit sokat ivott, ok, talán túl sokat...
de így volt jó a maga bájosságával, esetlenségével, őszinteségével...
már hazafelé caplattunk, mikor történt megint ez-az, na nyugi, semmi olyasmi!
de, mégis, számoljunk csak el a véraláfutásokkal a popómon...
hééééé Te, farmeron keresztül??? jók a fogaid...:)
na meg a számat...ami taccsra vágódott...még előzőleg az ideg tépázta meg(vagyis én:), most meg...
szóval a hazaút az igen bajosan, zajosan, s teregetve, s taglalva telt...
néha már én éreztem kényelmetlenül magamat!
de tény, hogy úgy hármasban elfogott valamilyen érzés...
no nem szexuális, hanem valami megmagyarázhatatlan, megfoghatatlan...
hogy MI mindannyian mások vagyunk, s mégis mennyire lehet imádni a másikat úgy, ahogy van!!!
ma mi volt?
szüli- és névnapi ebéd nagyszülőknél...
együtt pihegtünk, Forma1-et néztünk, végre volt is kedvem végignézni...
igazán akkor örültem meg, amikor S. kiesett!
amúgy meg elismerésem B.Zsoltinak!
no nem a 9. helyért, mert tudjuk, hogyan szerezte, hanem a without szervokormányos műveletért,
az azért nem semmi!!!)
Anabelloval már három órája traccsolunk..miről?
passz
írta: Tisss Címkék: boldog, bolondTisss, család, férfiak, Lollo, party, születésnap
Iskolás
Jajjjj nekem...
kicsit kulimász ez a naplósdi most ittent, s én magam is lenni trágya állapotban!
a reál naplómban is három napos lemaradásom van, itt meg...bohhhh
szóval péntek, giga déj!
már a gondolatától is frászt kaptam, hogy esetlegesen este 8-ig benn kell lennem az iskolában...no way!
info doga kikap, Tisss vadul kalimpál a billentyűzeten (de csak ameddig a nevét felírja az excel táblázat fedőlapjára)...
aztán szépen kattintgatni kezd a munkalapok között...
pánik: semmmmmit nem tudok
öt perc bamba bámulás, gondolkodás, majd erőre kapás, s továbbrobotolás!!!
Tisss valahol az ötödik feladatnál megállapodik, s úgy gondolja, hogy legalább azt megcsinálja, a többit majd még meglátja
aztán váltott pp-re, aztán vissza excel, s mazsolázgatott, kiegészítgetett, s még sorolhatnám...
a végére egészen belejött!!!
laza segítségkérést indítványozott a közönség felé, de persze senki nem volt a top-on, így maradt a jolly joker, a tanár:)))
tanár caplat, belenyúl Tisss zh-jába, s nem rest kijavítani egy-két baklövést...
eredmény: info zh 4-es
strat.men szót se érdemel, volt kitöltögetés, puskalesés, dugdosás, tanárkijátszás, majd totózgatás...
fél hétkor már itthon voltam, s mentem apuval meg legújabb nővel (azonos nevű) a Mozartba egy laza sütizésre...nem volt rossz, de nem tudtam megenni az adagom...(ilyen még szinte sosenem volt:)
Tisss haza, pizza rendel, Tv bekapcs, csak semmi tanulás...
szombat, koránkelés, kávézás, székelés, tanulás...
s igen, tanulás...
kőkemény két órát tanultam (már ha a könyv olvasása annak minősül--nálam igen, úgyhogy az)
semmi izgalom, hisz matekból mindig jók voltunk, minden órán ott voltunk, a kis zh-k mind pepecre sikerültek...
fő a magabiztosság, mi?:)))
ahhhhha
azt hittem, hogy az eheti hármasból ez lesz a legjobb, de tévedtem!
megbuktam!!!
ott ültem, leblokkoltam, pedig mindent tudtam, de csak néztem, néztem, bekattantam, s bizony, megkínáltam a billentyűzetet krokodil-könnyeimmel...
miért is?
felhúztam magam, nem is kicsit...
cimbi (állítólagosan az, bár már kételyeim vannak) mellettem ül, perfekt kvantis, csipőből jön az ujjaiba a megoldás, agya pörög, keze jár...mindent tud, eredmény: tuti 5-ös
szóval cimbi mellettem, Tisss kétségbeesve kérdez tőle, egyetlen egyet!!!
cimbi válasza: nem tudom...
Tisss lesápad...mirõõõõõõõõõõõõõõõõõõõl beszélsz??? ott írod pont azt, amire nekem lenne szükségem!
Tisss agya bedurran, s csak jelenlegi pénzügyi helyzete akadályozza meg abban, hogy törni-zúzni kezdjen a méregtől!
cimbi egyenlővé vált a gerinctelenek osztályának mintapéldájával!
HAZUDSZ!!!!
miért nem mondod azt inkább, hogy bazzzzz, én is megtanultam, tedd azt te is???
(túl azon, hogy ez nem lett volna "e" pillanatban jogos, mert ezt én tudtam, tudom, tudni fogom);
vagy mondd azt, hogy bazzzeg, ne zavarj, mert dolgom van, majd később segítek...
hát nem segített, később se, elhúzott hamar haza...
bennem világ összeomlott, miatta, magam miatt (hogy nem tudtam összenyalni magam), s most le kell vonnom a megfelelő következtetéseket:
- ultravioláznom kell
- nem szabad többet tanulnom:)))
hazafelé buszon beragadtam...
végállomás-nyílászárók nem nyílnak-emberek rázzák az ajtót-csöngetés-pánikroham-klausztrofóbia-kiszabadulás
én lenni idegbeteg...
itthon csoki süti, cigi, laza pihi, alvás!
kálvária a köbön...fokozandó mindezt, hogy testi tünetekkel is rendelkezem...
három napja időszakonként remeg a bal szemem:(((
váj??? tud valaki segíteni?
megmaradok?:)))
Szorítsatok
Giga napnak nézek elébe:((((
úgy kb fél kettőtől egészen este hétig nem bánnám, ha gondolnátok rám:))))
szóval tudjátok, vizsga, erőküldés, szorítás, balballbalbla, csak semmi drukkolunk, mert az a mumusom!!!
szóval akinek az volt a gondolata, hogy drukkol, az szívja vissza, nekem csak szorítani lehet:)
erről tudnék gagyogni...nem vagyok babonás, nem vetek keresztet vizsga előtt, nem imádkozom, nem köpök a hátam mögé, nem veszem fel ugyanazt a gúnyát, amiben szerencsém volt, semmi ilyesmi...
csak annyi, hogy nekem nem szabad kimondani azt az egy szót biztatás téren...
akkor már inkább egy stráfkocsi szart küldjetek:)))
A hiba bennem van
vagyok, élek, s ígérem mindenkinek válaszolni fogok a méljére:)))
de most komolyan, én lenni rohadt lusta, s bizony ilyenkor csak azon jár az agyam, hogy neeeem, nem fecsérelünk időt email írással...
az már k..v.ra mindegy, hogy iszonyat gyorsan tudok gépelni, s egy mél max öt percig tart nekem, mégis emberek, megértést kérek:)
köszönöm!
azt hiszem a szokásosnál is rosszabbul tűröm ezt a vizsga cécót...
azt is tudom, hogy miért:)
mert még egy szó nem sok, annyit nem tanultam, s a holnap már mindjárt itt van.
de gondoltban én már rohadtul máshol járok, nemhogy a suliban:)
lássuk csak, miről is tudnék beszámolni?
megérkezett a nyár előszele, tudom, hogy csak egy napig vendégeskedik, így ezt kihasználandó rögtön nyári felsőbe vágtam magam, a férfiak legnagyobb örömére:)
megvan az a jó tulajdonságom (férfi szemmel nézve:), hogy nem hordok sűrűn melltartó, nyáron meg szinte sose...
na persze, aki akkora mellmérettel rendelkezik, mint én, az könnyedén megteheti:)
s láááám, meg is teszi...
azt azért mondanom sem kell szerintem, hogy nem minden felső sötét színű, s naná, hogy egy-kettõ mindent mutat...
na ma egy ilyen példány volt rajtam, miközben a Tesco felé csattogtam:)
csodálkoztam, hogy a kis gimnazista srácok egy csoportba tömörültek, s egy pontra koncentráltak a testemen...
all right, kék az ég, s zöld a fű...nagyszerű az élet:)
drága ezerjó, iszonyatosan tetszik, ahogy mindig kiállsz amellett, hogy bizony ez az egész pasi téma rajtam múlik...
s lásd mit mondok IGAZAD VAN!!!
apu mondja mindig, hogy ne csodálkozzak, hogy az összes pasi elkerül, mert olyan geci fejszerkezettel rendelkezem, hogy nincs az a bátor harcos, aki bevállalna:)
s ez igaz...
erre már Éli, Dés is, sõt, még anno Szlovéniában egy srác a Discoban is megszólt, hogy nem mosolygok...
ölni tudok szemmel, ami talán tudatos, talán nem, fogalmam sincs, az biztos, hogy hozzám csak akkor jön oda valaki, ha nagyon nagyon bátor, vagy nagyon részeg, vagy nagyon tetszem neki, vagy szokásomtól eltérően mosolygok!!!
de én ezt nem bánom!
talán figyelnem kéne, hogy ne legyek távolságtartó, fene tudja...ez egy rossz beidegződés, annyi szent!
a kisugárzásban pedig van valami, hogy levágják egy perc alatt, hogy nem akarok semmi komolyat...
a vicces mégis az, hogy ennek ellenére szinte az összes egyéjszakás kapcsolatom teperni kezdett a folytatásért, lehetett az külföldi, vagy magyar!
én választottam, választom ezt a szituációt, s percig nem sír a szám!
jól érzem így magam, s elégedett vagyok az életemmel...
van egy nagy oka annak, hogy ez így van:
azt hiszem kiállhatatlan természetem van...
na nem a pasik szerint, mert ők általában azt mondják, hogy nálam jobbat nem is találnának...
csak épp arról van szó, hogy én mindig találok valami gixert, ami miatt százszor inkább egyedül vagyok:)
apu mindig mondja, valami nagyon fel lett cserélve köztem és a bátyám között...
22éves vagyok, s életem leghosszabb kapcsolata 3 hónap volt:)
/azelőtt másfél hónap volt a bűvös szám...az összes pasival másfél hónap elteltével szakítottam!/
szóval elmondható, a hiba igenis bennem van:))))
Csillagszemű
Ok, most valszeg nem nagyon kéne neteznem, ha már gép elõtt ülök,
helyette vadul az Excelt, meg a PP-t kellene tanulmányoznom, hisz Xp-ben nem vagyok otthon:(
de miért van az, hogy engem ez nem érdekel?
ehhhh
nem is én lennék, ha nem ma kapcsolnék, hogy hoppá, pénteken két vizsgám van, szombaton is vár egy, meg még be kell adnom egy házi dogát, meg még ez, meg még az...
persze azt se tudom, hogy milyen könyvből lesz a vizsga (ami ugye azt jelenti, hogy nincs is meg a könyv:), s hányra kell menni, s milyen vizsga lesz, s ki a tanár, s ki vagyok én?:))))
gondolkodtam, kevés olyan embert ismerek, mint én...
világ rossz tulajdonságai, egyesüljetek!!!
én lenni: szétszórt, hanyag, lusta, nemtörődöm, megbízhatatlan, feledékeny...
s ezek még nem is közvetlenül személyes tulajdonságok, csupán a mindennapi életben rám jellemzőek mind iskola, mind feladatok terén:)
fasza mi???
szép kilátások az új főnökömnek:) de talán majd összekapom magam, nem lehet tudni...
ma kettőre megyek, úgyhogy lépnem is kell majd, mert hajmosás, meg balblalblablablabl.
volt tegnap nálunk Csillagszemû!
õ a mi kis infos skacunk, aki mindig megberheli a gépet, amikor tönkremegy.
lévén mi lenni antipcguruk, sűrűn jár hozzánk a kislegény:)
nagyon jót beszélgettünk tegnap, mi több, még az admirálist is megcsinálta:)
tudni kell rólam, hogy iszonyat nagy admirális függő vagyok...
számomra nem is pc az a gép, amin nincs admirális:)
megcsinálta, így legnagyobb megnyugvásomra este már tudtam rajta játszani!
néztem tegnap nagy Nő-t.
hangosan sikítottam a nevetéstől...
szánalmas az a műsor, mind az Anikóval, mind az összes pasival együtt!!!
fene a válogatós formámat, de nekem egyik pasi se kellett volna!
nyilván nem is én vagyok a nagy Õ, ezt is tudom.
Anikó amúgy se a lieblingem, s tudom jól, hogy a ruhák, amik rajta csillognak, csak promó céljából vannak rajta, de könyörgöm, akkor legközelebb ne hálós, ill. fekete ruhát nyomassanak rá, mert iszonyat putri volt, ahogy a fehér márkacímke a nyakánál kilógott a felsőből plusz a melltartóból!!!!
de maradjunk a férfiaknál, vegyük példul Vilit:
magas, jól szituált, jól kereső üzletember, illedelmes, lesi a nő minden lépését, mégis hazáig szaladnék egy ilyen pasitól...az ok?
a kommunikációját megfigyelve rá kellett jönnöm, hogy egyszeri, buta srác, s ennél jobban kevés dolog irritál egy férfiban!
vagy ez az Ákos gyerek...eleve már a külseje taszít, ez az örök vigyori dolog meg szép, és jó, de hogy a macskám etetését se bíznám rá, az is biztos!
a többiek meg...
börtöntöltelék György monológja szánalmas volt, úgy ahogy van!
egy percig nem hiszem azt, hogy ezt õ maga improvizálta volna!
szépen benne volt ez is a forgatókönyvben...
hisz ott volt Sz.Lacink, aki ott állt, s várta, hogy feltűnjön György, de amint véget ért a közjáték, Laci elment. most akkor miért állt az elején ott, ha nem azért, hogy levezényelje ezt a komédiát??? utána meg miért ment el?
ehh, szót se érdemel ez a viccedék...
ennyi így hirtelen.
visszatérve nagy õ, meg pasi áradat...
tegnap Csillagszemû kérdezgetett rólam, meg pasikról, meg kapcsolatokról...
lesokkolta magát azon, hogy én anno 8órákat utazgattam, meg egyebek:)
na ja, nem is voltam normális, de a szerelem vak, mint tudjuk:)))
miközben kérdezgetett, én meg válaszoltam, bizony kijött a számon, hogy sokkal jobb ez így nekem:)
s igen...
azt hiszem kellően vad, s fiatal, s őrült vagyok ahhoz, hogy azt mondhassam,
abszolút nem nekem való egyelőre a társasélet, de semmilyen szinten!
elgondolkodtam az utóbbi bulikon, hogy miket csináltam rajta, meg etc...
nos tudom, hogy azt valószínűleg egyik manus se tűrné meg, én pedig úgy vagyok vele,
hogy azt nem viselném el, ha ezek mind kimaradnának az életemből!!!
Szülinapos
Gondolatok szülinaphoz:
Ma találkoztam Z-vel, vele beszéltünk errõl, na meg most nemrég Anabelloval is, hogy bizony, ilyen alkalmakkor jön elõ az, hogy kinek vagy igazán fontos...
a késés nem gond, a feledékenység se, de ekkor látod meg igazán, hogy kinek foglalkoztatod a gondolatait napi szinten...
elmondhatom, hogy az engem körülvevõ emberek mind üdvözöltek, köszöntöttek, velem örültek, ünnepeltek!
a legmeghatóbb mégis az volt, hogy olyan emberektõl kaptam jelet, akikkel már nem is tartom a kapcsolatot napi szinten.
Volt-ról se hallottunk régen, Matrózról se, mi több, Melindáról se...mégis mind mind gondoltak rám...
s akkor itt nem tudok elmenni amellett, hogy valaki olyantól is kaptam köszöntést, akitõl soha nem gondoltam volna!
nem ecsetelem...
volt itt valaki, akivel jóban voltunk, rosszba lettünk, megszakadtunk...
tudtam jól, hogy kapni fogok sms-t, azt is tudtam, hogy gondolni fog rám, hogy számon tartja ezt a dátumot, azt viszont soha nem gondoltam volna, hogy postán fogok kapni ajándékot...
s emellett nem tudok elmenni szó nélkül...
meghatódtam, megdöbbentem, mert nem csak hogy tudta, hogy szülinapom van, s gondolt rám,
de még meg is lepett, s pontosan tudta, hogy mivel kell mindezt megtennie ahhoz, hogy kiugorjak a bõrömbõl...
hihetetlen, hogy van, aki figyelt rám, a gondolataimra, aki ennyire érzékeny volt az apró jeleimre...
itt is köszönöm Neked, mert nagyon jól esett...maga a gesztus is, meg az ajándék is!
ennyi, nem több...
hozzátehetem akkor még itt azt, hogy ezzel szemben S. nem jelentkezett...
talán hiú ábránd volt a részemrõl, hogy mint barát erre figyelni fog???
tudtam jól, hogy szó sincs köztünk barátságról, de úgy gondoltam, ez alapvetõ illem kettõnk között...
én gondotlam rá anno, megköszöntöttem, ajándékot küldtem neki, elvárható lett volna a részemrõl egy vica-verza gesztus legalább sms szinten...
nem érkezett meg...
nem is baj, mert így végképp helyreraktam a dolgokat...most már, mint ember sincs közel hozzám!
azért annyit elárulok, hogy aki geci, az talpig geci:))))
írtam neki illuminált állapotban egy sms-t, miszerint:
hello "friend", thank you for birthday greeting!
ennyi, s nem több...
s talán gyerekes, nevetséges, felesleges...de úgy voltam vele, hogy tegyük rendbe a dolgokat, s igenis, kijárt ez nekem, hogy végre megadhassam azt, hogy ne õ legyen mindenki makulátlan Sasaja,
mert közel se az!!!
egy nulla ember a szememben...
persze lehet azt mondani, hogy jajjj feledékeny, meg balblalblalbal...
de ezek kifogások...
jól esett, hogy ezzel is lelkiismeretfurdalást okozhattam Neki...
s megint csak bólogatok, s Z. tanácsait látom magam elõtt: szard le!
s így is teszem:))))
írta: Tisss Címkék: boldog, Dájmond, ehhh, férfiak, Matróz, Saskó, születésnap
Életművész
Nem, még nem dolgozom:))))
egyelőre laza, here-vere van!
de nem is baj...
sok sok alvás, pihenés, takarítás, meg tanulás:(((
a héten három vizsgám lesz, nemtom, hogyan fogom prezentálni, de majd lesz valahogy...
az egyetlen félelmem az info vizsgától van...
lévén nem voltam egyetlen egy konzultáción se...
ez nem meglepő, enélkül is sikerült már pár vizsgát leraknom!
az egyetlen cink, hogy xp kellene, hogy tudjak gyakorolni, nekem meg tökre nem az van, s ahhhh
szóval ez így necces lesz, dehát mire van az én drága Anabellom???
itt fogok nála lebzselni egész nap...
s pp-ket meg excel táblázatokat gyártok...
de legalább lenne tk-m!!!
robogtam, mert gondoltam, hogy ma már lesz kép arról, ahogyan táncolok a rém ronda csípendél-es sráccal...
érdemes ezt a képet felrakni:)
szétröhögtem a fejemet, míg "táncoltunk", de azt hiszem ez tökéletesen látható is:)
nem hiába, nem nekem valóak ezek a komoly dolgok!!!
amúgy tegnap dumáltam főnökömmel, mondta, hogy ma lesz értekezlet, s a héten majd be kell menjek...
akkor lészen szerződés írás, meg munkakör felvétele, balblablalblablal
netezni onnan az elején biztos, hogy nem fogok, de mindig mindent megoldok, mint azt tudjátok!
sokszor azon kapom magam, hogy életművész vagyok:)
s ez igaz is...
azt hiszem én az optimizmus jegyében születtem, már ha van ilyen...
vagy ez vajon tanult szokás???
nem hinném, hogy engem nem ért volna annyi csalódás, mint másokat...
csalódások nap, mint nap érnek!
talán én is magam alá esek, de azt hiszem tényleg van az a jó tulajdonságom, hogy semmin nem bánkódom!
mindenből tanulni, profitálni lehet!
elárulhatom azt is, hogy tegnap kemény két óra erejéig elég rossz passzban voltam!
aztán megráztam magam, s rájöttem, hogy attól más biztosan nem fogja rosszabbul érezni magát, hogy nekem rossz kedvem van:)
szerintem minden attól függ, hogy az ember saját magában hogyan kezeli le a dolgokat!
nem tudom, hogy honnan vettem ezt a tulajdonságom, talán az élet tanított, talán jó minta volt, van előttem?
mégis azt mondhatom, hogyha mások számára néha felületesnek is tűnik ez az egész, sokkal boldogabb vagyok így, hogy könnyedén túl tudok lépni dolgokon!
felgyorsult tempó, hát gyorsan felejtünk!
na csattogok tova!:)